Nemrég több fórumon is beszámoltak róla a kutatók, hogy közelebb kerültek annak a rég vitatott megállapításnak az igazolásához vagy cáfolatához, mely szerint egy 16. századi jogi szakkönyv borítóján William Shakespeare aláírása szerepel. Azonban a Lazarus nevű projekt keretében végzett vizsgálat sem adott határozott választ, és Gregory Heyworth, a Mississippi Egyetem angol tanszékének professzora, a kutatás vezetője szerint soha nem is fogják véglegesen megállapítani, hogy William Lambarte jogi értekezésének, az Archaionomiának a borítójára ki írta oda a „Wm Shakespeare” nevet. A kutatócsoport még nem azonosította be egyértelműen, hogy az aláírás valóban Shakespeare-től származik-e, de már rekonstruálták azt: „Van már egy határozott képünk arról, hogyan fest Shakespeare aláírása, így össze tudjuk azt vetni a hamisítókéval” – nyilatkozta a kutatásról Heyworth.
Ám ha filológiai szempontból ez a kísérlet egyelőre még nem is hozta meg a kívánt eredményt, felhívta a figyelmet a Lazarus projektre, melyben a legmodernebb technikát használják fel arra, hogy régi könyvek, kéziratok elmosódott, rejtett, sérült stb. szövegeit újra olvashatóvá tegyék. A kutatás során multispektrális képalkotással rekonstruálják a sérült írásmaradványokat. A kutatók a régi írásról, műalkotásról vagy műtárgyról tizenkét különböző hullámhosszú, az ultraibolyától az infravörösig terjedő skálájú fény használatával az emberi szem lehetőségeit meghaladva nagyon nagy felbontású felvételeket készítenek.
Ezek után egy szoftver segítségével az elkészült képek kombinációjából a lehető legtisztább képet igyekeznek előállítani a szövegről. Ezzel a technológiával olyan írásokat is rekonstruálni lehet, amelyet kiradíroztak, átírtak, megkarcoltak vagy víz érte őket – a módszer segítségével legutóbb William Faulkner öt, tűzből kimentett versét rekonstruálták, de sikerrel jártak a középkori francia, Les Eschéz d’Amours című, 13. századi vers szövegénél is, melynek hordozója még Drezda második világháborús bombázásakor sérült meg. A technológia működőképességét bizonyítja, hogy a kutatócsoport hamarosan Tbiliszibe utazik, hogy igen korai evangéliumi kéziratokat rekonstruáljanak, illetve Milánóban a Jubileumok könyve, egy apokrif ószövetségi szöveg legkorábbi kéziratának helyreállításában vesznek részt.
