Az Edward Snowden által kirobbantott, mára mind nagyobb hullámokat verő botrány talán legfontosabb hozadéka, hogy egyre több állam fontolgatja, hogy polgárai számára a „teljesen nyílt interneten” belül szeparált, állami garanciákkal biztosított területeket hozzon létre, ahol a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben tudják garantálni az adott állam polgárai által folytatott kommunikáció védettségét külső megfigyelőkkel szemben.

Az ilyen törekvések a gyakorlatban nem azt jelentik, hogy szegmentálnák az internetet – legalábbis nem technológiai, fizikai szempontból –, hanem azt, hogy az egyre inkább a nettől függő kommunikációs csatornák kínálatában megjelennének a nem egy magáncég, hanem az állam által kialakított, védett alrendszerek, a saját felhők, például a nemzeti levelezőszolgáltatások. A jelenlegi állapot szerint több olyan ország is van, amelyik bizonyos területeken – kormányzat, közigazgatás, önkormányzatok, állami fenntartású hivatalok stb. – ajánlja, illetve kötelezővé tenné a belső, ellenőrzött kommunikációs csatornák használatát.

Svájcnak kiemelkedően fontos

Ahogy az IT café is megírta nemrég, Brazíliában például elnöki utasításra keresik az ilyen rendszer kialakításának lehetőségét. De a legfrissebb híradások szerint nem kell ilyen messzire menni: a többségi állami tulajdonban lévő vezető svájci szolgáltató, a Swisscom is azt tervezi, hogy bizonyos feladatokra saját felhőrendszert hoz létre, amely a célkitűzések szerint központilag védené a felhasználóit mind a kiberbűnözőktől, mind pedig a más államok által folytatott lehallgatástól.

A szigorú védelem egyébként nem ismeretlen a számtalan üzleti titkot őrző Svájcban, több cég is kínál „lehallgatásbiztos” kommunikációs szolgáltatásokat, és az ezeken a csatornákon zajló információcserét a hatóságok csak nagyon kemény törvényi feltételeknek megfelelve, az indokoltságot maximálisan bizonyítva ismerhetik meg – itt nem léteznek az Egyesült Államokban a 2001-es terrortámadás után biztosított kivételes jogosítványok.

Sok a titok

A Swisscomhoz a kérések természetesen kormányzati körökből érkeztek, mivel az ország vezetői aggódnak amiatt, hogy ha a ma már gyakorlatilag a neten zajló banki kommunikáció adataihoz illetéktelenek is hozzáférhetnek, akkor Svájc kivételes státusza – és elsődleges bevételi forrása – megrendülhet – az közismert, hogy dollár ezermilliárdokat tárolnak magánszemélyek, vállalkozások (és államok) svájci bankszámlákon. És azért itt, mert a legtöbb esetben sem az összegekkel, sem az azokat érintő tranzakciókkal nem kívánnak a nyilvánosság elé lépni.

A tervezett átalakításról egyelőre annyit tudni, hogy a Swisscom felhője a felhasználói felületen a HTML5-öt kívánja használni, a menedzselt adatokat pedig fizikailag is az ország határain belül akarják tartani. A távközlési cég most dolgozik újabb és újabb biztonsági megoldások alkalmazásán, emellett nagyszabású tárhelyfejlesztésbe is kezdtek.