Spam: szűrni vagy nem szűrni?

Számos olyan statisztikát láttunk már, mely a kéretlen levelekkel való foglalatossággal kárba vesző időt és a vállalatoknál ezzel párhuzamosan jelentkező hatékonyságcsökkenés költségeit számszerűsítette, arról azonban keveset hallottunk, hogy a spamek szűrése miatt is kerülhet homok egy vállalat gépezetébe.

Az e-mailszerver- és biztonsági eszközöket forgalmazó Mirapoint által végzett felmérés szerint a brit dolgozók 42 százaléka állította: előfordult már, hogy a spamszűrő szoftverek által tévesen kéretlen levélként azonosított üzenetek miatt késett le határidőkről. Kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy a cégnél telepített szűrőszoftver blokkolt már nekik címzett valódi e-maileket – a többségük szerint ilyen eset minden hónapban előfordul.

A Mirapoint szakértője szerint az elmúlt években kialakult spamhisztéria miatt a vállalatoknál szokássá vált a kéretlen levelek túlbuzgó blokkolása. Noha a téves találatok teljes kiszűrésére egyelőre nincs mód, a probléma megkerülhető ún. visszaigazoláshoz kötött listák (white list) használatával. Ezek olyan szűrők, melyek csak a címzett által jóváhagyott feladóktól származó leveleket engedik át, miközben a listán nem szereplő levélküldőktől egy automatikus válaszlevélben kérnek visszajelzést.

Van, aki szerint az is megoldás lehet, ha az alkalmazottak hozzáférést kapnak a karanténba helyezett levelekhez, és átfuthatják a listát esetleges valódi üzenetek után kutatva. Ez azonban legalább annyira időigényes feladat, mint a spamek kiválogatása, és így gyakorlatilag feleslegessé teszi a szoftveres szűrést.

Azóta történt

Előzmények