Stratégiai cél a széles sáv elterjedésének felpörgetése

Magyarországon 2003-hoz képest tavaly 80 százalékkal gyarapodott a széles sávú internet felhasználóinak a száma, míg ugyanez a mutató az Európai Unióban átlagosan 60 százalék. Ezzel az ugrásszerű növekedéssel együtt is csupán a felzárkózó országok között vagyunk – mondta Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője a pénteki Széles sáv 2005 konferencián. A helyzet javítása érdekében a szakminisztérium, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és a szolgáltatók most országos kampányba kezdtek.

A GTS Central Europe leányvállalatainak információi alapján Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon 2005 végére összesen több mint kétmillió egyéni ADSL-előfizetőre lehet számítani. Romániában még csak most tervezik az üzleti ADSL-szolgáltatás elindítását. Kelet-Közép-Európában jelenleg a leggyorsabb lakossági ADSL-re Magyarországon lehet előfizetni, az árak viszont kifejezetten magasak a régió átlagához képest. Amíg egy 512-es ADSL-előfizetés havi díja Lengyelországban 20, Csehországban és Szlovákiában 25 euró, Magyarországon 30-32 euró – mondta Szathmári Géza, a GTS-Datanet és a GTS Polska vezérigazgatója egy pénteki sajtótájékoztatón.

Pataki Dániel, az NHH elnöke kiemelte, hogy a lakosság 7,3 százaléka internet-előfizető, s a széles sávú internet penetrációja 3,8 százalékos. Ez meghaladja ugyan az unióhoz most csatlakozott tíz ország 1,6 százalékos átlagát, de jócskán lemarad a 25-ökétől. Márpedig a széles sávú internet Magyarország versenyképességének egyik alappillére – tette hozzá a miniszter, aki kiemelte, hogy 2002 és 2005 között a széles sávú internet és a mobiltelefon-használat tarifáinak nominális szintje több mint 40 százalékkal süllyedt, s ez hatással volt a vezetékes telefonszolgáltatás árára is. Az alacsonyabb internettarifa és a tartalmi gazdagodás pedig a látogatók számának növekedését hozta magával, hiszen amíg 2003 januárjában naponta 450 ezer egyedi internetlátogatót regisztráltak, addig mára ez a szám meghaladja az 1,1 milliót.

Kovács megjegyezte, hogy az információtechnológiai iparág 3,5 százalékos arányban járul hozzá Magyarországon a GDP-hez. Az egy főre eső it-kiadás pedig éves szinten körülbelül 200 euró, s a kelet-közép-európai régióban e téren – 250 euróval – csak Szlovénia és Csehország áll jobban.

Azóta történt

Előzmények