Az adatvédelemmel és információszabadsággal foglalkozó Alma Mater könyvsorozat második tematikus tanulmánykötete Szabad adatok, védett adatok 2. címmel jelent meg a közelmúltban. A könyv hasznos és érdekes olvasmány lehet az adatvédelemmel és az információs társadalommal foglalkozó jogászok mellett az adatkezelés követelményeivel egyre gyakrabban szembesülő informatikusoknak is.
Az első kötetet három évvel ezelőtt vehette kezébe az olvasó, s noha nem került könyvesbolti forgalomba – a kiadó műegyetemi tanszéktől lehetett beszerezni –, mégis teljesen elfogyott, és egyes tanulmányai számottevő szakmai visszhangot keltettek. Ám az eltelt három év alatt igen sok újdonsággal kellett szembesülni e területen is, ezért gondolta úgy a kiadó (Információs Társadalomért Alapítvány) és a két szerkesztő (Székely Iván és Szabó Máté Dániel), hogy az újabb hazai kutatási munkákat érdemes megosztani az olvasókkal.
Ahogy az első kötetben, a Szabad adatok, védett adatok címűben, ebben a könyvben is két, egymással szorosan összefüggő és egymást kiegészítő terület, a személyes adatok kezelése és a közadatok megismerhetősége képezi a tanulmányok közös témakörét. Mind a két terület multidiszciplináris, azaz több tudomány-, illetve szakterület ismeretanyagát foglalja magába. Mindkét tématerületnek vannak jogi-közigazgatási, szervezési és informatikai aspektusai; ez utóbbiak jelentősége pedig egyre nő a közigazgatás és az üzleti élet növekvő informatizálásával.
Már az első Szabad adatok kötet olvasói is megismerkedhettek azokkal a személyes adatok védelmét megvalósító sajátos informatikai technológiákkal és alkalmazásokkal, amelyek összefoglaló neve Privátszférát Erősítő Technológiák (Privacy Enhancing Technologies, PET), és amelyeknek magyar nyelvű szakirodalma igen hiányos. Ebben a kötetben már a közérdekű adatok nyilvánosságának speciális területével, az úgynevezett elektronikus információszabadsággal, illetve annak informatikai megvalósításával is megismerkedhetnek az olvasók a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzékéről és az egységes közadatkeresőről szóló tanulmányban.
A szerzők különösen fontosnak érzik annak bizonyítását, hogy – ellentétben a szűk látókörű, de mostanában gyakran hangoztatott nézettel – az adatvédelem nem gátja az elektronikus kormányzati és üzleti alkalmazások elterjesztésének, a kényelmi szolgáltatások bevezetésének, csak tudni kell, hogy milyen adatvédelmi feltételeket kell ehhez teljesíteni, ezek hogyan valósíthatóak meg a mai informatika technológiai környezetében, és hogy ezeket a szempontokat már a tervezés fázisában is figyelembe kell venni.
A közel 400 oldalas kötet tanulmányai három fejezetre tagolódnak: az első az információszabadság esélyeit és lehetőségeit elemző írásokat tartalmazza, a második a magánélet és a személyes adatok védelmének különféle aspektusait taglalókat, míg a harmadik fejezet a személyes adatok védelmének technológiai megvalósításáról szóló tanulmányokat foglalja magába.
A szerzők között a szakterület kiválóságai mellett több fiatal (egyetemi hallgatók, doktoranduszok) munkáját is olvashatjuk a kötetben. Néhányan közülük a hétvégi Hacktivity konferencián is előadók lesznek, ahol bemutatják szakterületük legújabb eredményeit: Gyöngyösi László a törhetetlen kvantumkriptográfia biztonsági analíziséről, Szili Dávid az anonimizáló technikákról, Gulyás Gábor György pedig a privátszféra-védelem aktualitásairól tart előadást.
A Szabad adatok, védett adatok 2. megrendelhető a Bookline-nál (netes kedvezménnyel 3024 Ft), illetve a kiadónál (info@infota.org; 2625 Ft).
