A felsőoktatásban eltöltött évek egyik különleges szakasza az úgynevezett kutatási időszak. Biológus, orvos, mérnők, fizikus hallgatók ezrei számára hosszú hetek, hónapok, vagy akár évek programja a felsőoktatásban szerzett ismeretek egy adott ágazatban, szakterületen való kamatoztatása. Az ő tudományos előmenetelüket segíti a szuperszámítástechnika, amelynek az egyik legnagyobb előnye, hogy sokkal gazdaságosabbá, és gyorsabbá teheti a tervezési, vagy éppen a tesztelési-mérési szakaszokat. A technológia adta lehetőségek alkalmazhatók például az orvostudományban, a fizika vagy éppen a meteorológia előrejelzések területén is.
A kép illusztráció
Magyarországon 2001-ben szerezték be az első szuperszámítógépet. Az ágazat és a technológia dinamikus fejlődése miatt azonban ez a technika újabb és újabb beruházásokat igényel ahhoz, hogy hazánk őrizni tudja versenyképességét. Jelenleg több egyetemi centrumban - ld. Pécs, Szeged és Debrecen - már megtalálhatók ezek az eszközök.
Az idei évben zajló, Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban elnevezésű projektnek köszönhetően megnégyszereződik a hazai szuperszámítástechnikai kapacitás. Ebben nagy szerepe van az új debreceni gépnek, amely nemrégiben a nemzetközi Top500-as listán a 308. helyet szerezte meg. Ilyen kiváló helyen több, mint 10 éve nem volt magyar szereplő a listán.
A most felkerült Leó 3 696 (Intel Xeon E5-2650v2 8C 2,6 GHz) processzormagot és 10 752 GB memóriát tudhat magáénak. Teljesítményének nagy részét az NVIDIA Tesla K20x gyorsítók szolgáltatják Ezekkel 197,21 TFlop/s Rmax értéket értek el a Linpack mérése alapján. Ezzel lett a 308. helyen jegyzett a debreceni szuperszámítógép a top500.org oldalon.