Az Európai Bizottság a héten – egy széles körű terrorellenes törvénycsomag részeként – saját javaslatot terjesztett elő a távközlési adatok megőrzéséről. Az direktíva szerint a szolgáltatóknak a tagállamokban egységesen egy évig kellene tárolnia a vezetékes és mobilhívásokkal, míg fél évig az internetforgalommal kapcsolatos adatokat – így a kapcsolatfelvétel időpontját és a felek telefonszámát, illetve IP-címét.

Ha az olvasónak már ismerősnek tűnik a javaslat, az nem véletlen. Tavaly áprilisban, a madridi terrortámadásokat követően Franciaország, Anglia, Svédország és Írország kormányai hasonló tartalmú tervezetet terjesztettek elő, a különbség a kötelező megőrzés időtartamában van. A tagállamok által javasolt változat a felhasználó azonosítására alkalmas adatokat legalább 12, legfeljebb pedig 36 hónapig őriztetné a szolgáltatókkal.

Sokat akar

Ez azonban a tervezetet bíráló képviselők és szakmai szervezetek szerint is irreálisan hosszú idő. Mint állítják: a rendszer megvalósítása a remélhető haszonhoz képest aránytalanul sokba kerülne, ráadásul felvethető, hogy a tervezet nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével sem, mely szerint mindenkinek joga van arra, hogy magánszféráját tiszteletben tartsák. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi bizottságának enyhén hatásvadász jelentése szerint az archiválandó – főként internetes – adatok gigászi tömege miatt gyakorlatilag lehetetlen lenne azok kiértékelése, elemzése. Ha ezeket kartotékokba rendeznék, tízszer lehetne az aktákból hidat építeni a Föld és a Hold közé – írják –, és a nagyjából 20-40 000 terabájt méretű adatbázisban egyetlen keresés lefuttatása is 50-100 évbe telne. Az adatmentés infrastruktúrájának biztosítása egy nagyobb internetszolgáltató esetében nagyjából 180 millió eurót emésztene fel, a kisebbeket pedig lehetetlen helyzetbe sodorná – figyelmeztet a jelentés.

A párhuzamos EB-javaslatot azonban mégsem csupán a megvalósíthatóságot megkérdőjelező kritikák, hanem az európai törvényhozási eljárásnak való megfelelés igénye is szülte. A tagállamok által kezdeményezett – ún. harmadik pillér szerinti – döntéshozatali eljárásból ugyanis a Parlament kimaradt volna, míg az EB javaslatának megvitatására a bevett együttdöntési eljárás során kerül sor, ebben pedig az EP és a Miniszterek Tanácsa is teljes súlyával vehet részt.

A magyar szolgáltatóknak nem fog fájni

Az európai törvénykezési vita ide vagy oda, már ma is több tagországban – köztük Nagy-Britanniában és Magyarországon – van érvényben olyan szabályozás, amely előírja a többéves adatmegőrzést. Hazánkban a tavaly hatályba lépett elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (EHT) kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy a felhasználót azonosító adatokat három évig megőrizzék.