Novemberben az IT café is hírt adott egy mindinkább elmérgesedő vitáról, melyben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és egy hasonló profilú egyesület, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) egymással ellentétes állítások hangzottak el arról, hogy az SZTNH-nál tavaly történt biztonsági incidens vajon mi is volt valójában, illetve milyen kár keletkezhetett.

A vita még mindig nem ért nyugvópontra, ellenkezőleg, egyre nagyobb hevességgel folyik. Jelen állapotáról az MSZTE elnöke, Pintz György tájékoztatta lapunkat, hogy a közérdekű bejelentést tevő egyesület információbiztonsági igazságügyi szakértői véleményt készíttetett, amely megállapította, hogy az SZTNH alapvető biztonsági előírásoknak sem tett eleget. Amit különösen fontosnak tartanak, hogy az alapvető jogok biztosa befejezte vizsgálatát, amelyben az alaptörvény megsértése szempontjából tekintette át a történteket. Ez az első eset, emelte ki az elnök, hogy az alaptörvényt (régebben: alkotmányt) érintő információbiztonsági ügy került az ombudsman elé.

A biztos főbb megállapításai (az MSZTE összefoglalásában):

• az SZTNH több mint egy éven át „bárki” számára hozzáférhetővé tette a magyar szabadalmi bejelentések teljes iratanyagát. (15. lap, 3. bek.) Mint ismeretes, az (MSZTE) közjegyző előtt igazolta ezt a tényt, amelyet az SZTNH eddig „lejáratásnak” tekintett
• ilyenformán a Bendzsel Miklós vezette SZTNH a magyar fejlesztők, feltalálók tömegeivel szemben követett el alkotmánysértést – értelmezi a szöveget az MSZTE elnöke. Az SZTNH „nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek” (15. lap, 7. bek.)
• az ombudsman megállapította az állam (SZTNH) kártérítési felelőségét is (15. lap, 8. bek.)
• az SZTNH az államtitkokat is veszélyeztette azzal, hogy minősítés előtt elhelyezett lyukas adatbázisában minden szabadalmi bejelentést. Ezzel kapcsolatban az ombudsman kifejti, hogy itt „csupán” államérdek sérült, az államnak nincs alkotmány által védett joga, következményeiért magának kell viselnie felelősségét
• a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is alkotmánysértést követett el a közérdekű bejelentés kezelése kapcsán (17. lap, 3. bek.). A KIM az MSZTE közérdekű bejelentésének kezelése kapcsán az egyesület „tisztességes hatósági eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okozott”
• a Szabadalmi Ügyvivői Kamara is megsértette az alaptörvényt. Bendzsel Miklós – jóllehet ellenérdekű fél, és csupán törvényességi felügyeletet gyakorolhatna – fegyelmi eljárást kezdeményezett a közérdekű bejelentők elnöke ellen (az elnököt a Kamara ki is zárta első fokon). Ezen eljárás nem látszik tisztességesnek, és „alapvetően alkalmas a közigazgatásba és azon keresztül az államba vetett bizalom megingatására” (20. lap, 5. bek.). A Kamara ezzel a „tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot” okozott. Ezt tovább is vizsgálja az ombudsman egy külön eljárásban

A közérdekű bejelentést tevő érdekvédelmi egyesület (MSZTE) vizsgálata időközben az alábbi új megállapításokat tette:

Az egyesület többször hangsúlyozta, hogy a „szabadalmi botrányt” nem csak egy „biztonsági rés” okozta. A 2009-2011 között 95 millió Ft közpénzért kiépített, egyetlen adatbázisra épülő rendszer koncepciója is alapvetően elhibázott. Ebből a szempontból üdvözli, hogy ezt a rendszert az SZTNH – az egyesület elképzeléseinek megfelelően – most modulárissá kívánja átalakítani. Túlzottnak találja az egyesület, hogy az átalakításra pályázati forrásból 249 millió Ft közpénzt kívánnak felhasználni – vö: http://www.sztnh.gov.hu/ekop2/E-kozigazgatas-konf-EKOP-Toszegi_honlapra.pdf – 8. lap.

Az IT café részéről annyit tennénk hozzá az MSZTE elnökének tájékoztatásához és összefoglalójához, hogy bár Székely László ombudsman valóban több ponton is megállapított mulasztást, intézkedéseiben csak annyit látott jónak, hogy felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jövőben járjanak el körültekintőbben.