A világ legnagyobb nemzetközi tudományos erőforrás-hálózatában (gridjében) már több mint 100 helyszínen – összesen 31 országban – folynak a Large Hadron Collider (LHC) elnevezésű részecskegyorsítóhoz kapcsolódó számítások.
A Large Hadron Collider Computing Gridnek (LCG) nevezett elosztott számítási és adattárolási rendszert azért hozták létre, hogy az LHC projekt számítási és adattárolási igényeit kielégítsék. A projekt 2003-ban indult, melyben elsősorban egyetemek és kutatóintézetek vesznek részt. Jelenleg már több mint 10 000 processzor és közel 10 millió gigabájt tárolási kapacitás áll a kutatók rendelkezésére, amely így a világ legnagyobb tudományos célú gridrendszere. A gridet jelenleg az EU által támogatott Enabling Grids for E-sciencE (EGEE) projekt keretében fejlesztik, mely igen gyorsan nő. Az EGEE projektben összesen 27 ország 70 kutatóhelye vesz részt, melyek között 5 magyar egyetem, illetve kutatóintézet is található (BME, ELTE, KFKI, SZTAKI, NIIF).
A genfi európai részecskekutató központban (CERN) épülő LHC mind méretével, mind energiájával a világ legnagyobb részecskegyorsítója lesz. A 27 kilométer kerületű, gyűrű alakú föld alatti alagútban az abszolút nulla fok közelében 14 TeV energián fognak ütközni a protonok (összehasonlításképpen: 1 TeV körülbelül egy szúnyog mozgási energiájával egyezik meg). Az itt végzett kísérletek segítségével rövidesen mélyebbre hatolhatunk az anyag titkaiba, mint előtte bármikor.
A gyorsító várhatóan 2007-ben kezd működni. A gyűrű kerületén hatalmas detektorok fogják rögzíteni az eseményeket, melyek feldolgozása nemzetközi együttműködésre épülő projektekben történik. Ilyen projekt az ALICE, az ATLAS, a CMS és az LHCb. A jelenleg már működő igen jelentős számítási és tárolási infrastruktúrát a fenti projektek kutatói szimulációs kísérletekkel tesztelik. Ezen kívül biológiai és geofizikai kutatásokhoz kapcsolódó alkalmazásokkal is tesztelik a berendezéseket.
A jelenlegi eredmények nagysebességű adatátvitelről, és rekordokat döntő elosztott számítási és tárolási kapacitásról tanúskodnak, habár a rendszer jelenlegi feldolgozási kapacitása még csupán 5 százaléka a gyorsító folyamatos üzemeltetéséhez szükséges kapacitásnak. A projekt jelenlegi státusza, valamint a pillanatnyilag működő processzorok száma és az akkumulált tárolási kapacitás a grid hivatalos oldalán folyamatosan nyomon követhető.
