Nemrég számoltunk be mi is arról, hogy az Európai Unió Bírósága két állásfoglalást is kiadott: az egyik szerint jogszerű volt a különadók kivetése a Magyarországon is tevékenységet folytató multinacionális – főképp technológiai – cégekre, a másik határozatban pedig azt állapították meg, hogy a szankciórendszerrel viszont vannak problémák.
A pénzügyminiszter helyettese ma reggel a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a történtekről, és kijelentette: „Az EU bírósága kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek az uniós rendelkezésekkel A döntés szerint az is helyénvaló – jegyezte meg az államtitkár –, hogy a hatóság mulasztási bírsággal sújtsa azokat, akik bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, sőt az is, hogy a tagállam olyan bírságot alkalmazzon, amely kellően magas ahhoz, hogy visszatartsa a jogsértéstől a reklámszolgáltatókat. Egyedül a szankció megállapításának módját kifogásolta a luxembourgi testület."
Az államtitkár emlékeztetett: a Google annak idején tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és így reklámadóalanyként sem jelentkezett be a hazai adóhivatalhoz. A hatóság a cég mulasztásáért egymilliárd forint bírságot szabott ki. – Az uniós bíróság ítéletéből az következik, hogy a Google-nak be kellett volna jelentkeznie Magyarországon – összegezte Tállai András, ami szerinte egyúttal azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalatokat is be lehet vonni a terhek közös viselésébe. „Meg lehet alkotni a megfelelő jogi formulákat, a jogkövetés a legnagyobbaktól is elvárható és ki is kényszeríthető – véli az államtitkár. – Még akkor is, ha olyan vállalatokról van szó, amelyek képesek rá, hogy alakítsák egy-egy ország médiaviszonyait, de beleszóljanak akár a helyi politikai folyamatokba is.”
A Google – és az ugyanaznap kihirdetett Tesco-, illetve Vodafone-ügy – ítéletének legfontosabb pontját Tállai András abban látja, hogy a magyar kormány az uniós jogot értelmező luxembourgi bíróságtól kapott papírt arról, hogy meg lehet adóztatni a legnagyobb cégeket; bevételeik, jelentőségük arányában rászoríthatók arra, hogy részt vegyenek a magyar közteherviselésben: „Nem kell megrettenni az ilyen vállalatoktól és meghunyászkodnia az államnak. A feladat az, hogy minden kívánalomnak megfeleljenek azok a jogi passzusok, amelyek az óriásvállalatokat a közös szabályok betartására kötelezik” – vélekedett a miniszterhelyettes.
