A Szilícium-völgy technológiai cégei egyre több pénzt áldoznak arra, hogy a kampánytámogatásokkal megvásárolják az időközi választásokra készülő amerikai képviselők és szenátorok jóindulatát – írja a Financial Times elemzésére támaszkodva a napigazdasag.hu. A Google és társai republikánusoknak és demokratáknak is bőven adakoznak, cserébe bevándorlási és adóreformot szeretnének.
Mint a cikkből kiderül, a Google az idén leelőzte az eddigi csúcstartó Goldman Sachsot a politikai támogatásokban. A kaliforniai cég az idén már 1,43 millió dollárral támogatta különböző politikusok kampányait a politikai akcióbizottságán (PAC) keresztül, 30 ezer dollárral többel, mint a hatalmas adományai miatt csak Government Sachsnak csúfolt befektetési bank. Négy évvel ez előtt a Google még csak harmadannyit költött politikára, mint a Goldman. A Center for Responsive Politics nevű szervezet adatai szerint a Microsoft az idén még ennél is többet, 1,78 milliót adományozott az időközi kongresszusi választásokra készülő képviselő- és szenátorjelölteknek, de rendesen a zsebébe nyúlt a Facebook, az Amazon és a többi nagy tech cég is.
A célok egyértelműek: a vállalatok el szeretnék érni, hogy a kongresszus megkönnyítse a jól képzelt munkaerő bevándorlását, csökkentse a társasági adót és átláthatóbbá tegye azt, hogy a titkosszolgálatok mit kezdenek a Google és társainak ügyfeleitől begyűjtött adatokkal.
Ugyanakkor, mielőtt a magyar viszonyokból indulnánk ki minősítésünkben, ne feledjük azt, hogy az Egyesült Államokban az ilyen támogatások jó része átlátható és világos módon kerül az adományozótól az adott politikai párthoz vagy politikushoz – egyébként a Financial Times cikke meg sem születhetett volna –, vagyis a donáció nyilvános, a választók tudnak róla, a célok mindenki számára egyértelműek, a pénz útja nyomon követhető és szabályozott.
Érdekvezéreltek
Hogy inkább az érdek, mint a meggyőződés vezérli az adományozókat, azt jelzi, hogy a tradicionálisan inkább liberális beállítottságú tech szcéna támogatásának 52 százaléka republikánus jelöltekhez ment. Különösen sok jutott egy virginiai kisvárosi körzetben induló bizonyos Bob Goodlatte republikánus képviselő perselyébe, ő ugyanis az alsóház igazságügyi bizottságának elnöke, amelynek fennhatósága alá tartozik többek közt a bevándorlás és a megfigyelések kérdése is. Goodlatte 10 ezer dollárt kapott a Google, a Microsoft és az Intel akcióbizottságaitól, és még külön pár ezret a cégek dolgozóitól és menedzsereitől, személyes adományként. A CRP adatai szerint nála többet csak John Boehner, az alsóház republikánus elnöke kapott, de a pártban sok adomány jutott még Marco Rubio floridai szenátornak is, aki eddig a bevándorlási reform egyik legnagyobb támogatója volt a jobboldalon.
A legtöbb pénzt, több mint 364 ezer dollárt azonban egy demokratának, a New Jersey-ben induló Cory Booker szenátornak adta a technológiai szektor, aki korábban Waywire nevű videómegosztó startupjával maga is dolgozott a szcénában, és akinek szülei az IBM első afroamerikai menedzserei közé tartoztak. Booker már IT vállalkozóként is kapott pénzt a Google-től, az ő támogatásával pedig a szektor már egy nagyobb versenybe is beszáll, a 45 éves politikust ugyanis már a lehetséges elnökjelöltek között említi a Financial Times.
Bár a Google már megelőzte a Goldman Sachsot, a pénzügyi szféra még mindig majdnem 100 millió dollárral többel próbálja megvenni a képviselők és szenátorok jóindulatát: míg az internetes cégek összesen 22,5 milliót adományoztak az idén, a Wall Street bankjai, befektetési alapjai és egyéb pénzügyi vállalkozásai 121 millióval tömték a politikusok zsebeit – írja a napigazdasag.hu.
