Morris Chang, a TSMC visszavonult alapítója a tajvani CommonWealth Magazine által szervezett rendezvényen szólalt meg, és elmondta, hogy támogatja az USA azon törekvéseit, amelyekkel lelassítja Kínát a chipszektorban.
Hozzátette: ez viszont a globális ellátási lánc szétválását okozza, megfordítja a globalizációt a világban – mindez pedig tovább emeli az árakat és megszünteti azt, hogy a modern világot működtető chipek mindenhol elérhetőek legyenek.
[+]
Chang elmondta, számára nem kérdés, hogy a chipszektorban a globalizáció halott. A szabadkereskedelem szerinte még nem halott, de veszélyben van. A 91 évesen is tekintélyesnek tartott Chang szerint amikor a költségek felmennek, a chipek már nem annyira vonzóak, vagy akár egyáltalán nem. Így a jövőben egy más játékot játszanak majd.
A TSMC Tajvan gazdaságilag egyik legfontosabb eleme, amely az USA és Kína között geopolitikai és katonai, diplomáciai feszültségekhez is hozzájárul. Ennek következtében a chipgyártás kérdése maga is kényes téma, egy esetleges kínai fellépés esetén. Az USA ezért is dolgozik nagy erőkkel a hazai chipgyártásának felpörgetésén, továbbá a szövetségeseknél ugyanezen. Chang maga is közölte, hogy Tajvan az USA kereskedelmi minisztere szerint egy nagyon veszélyes hely, az USA pedig nem függhet Tajvantól a chipek kapcsán.
Gombamód nőnek az új chipgyárak
Összefoglalni sem lehetne, hogy a nyugati országokban mennyi befektetést és új chipgyárat jelentenek be, és a trend nem lassul. A TSMC is több országban terjeszkedik az USA mellett, bár a legfejlettebb technológiáit Tajvanon tartja. Épül mindenesetre egy második gyára Arizonában, így az amerikai befektetések elérik a 40 milliárd dollárt. Kína is dollármilliárdokat önt a saját chipszektorába, de Chang szerint az Tajvanhoz képest 5-6 éves lemaradásban van.
A TSMC a német kormánnyal egyeztet továbbá egy új német chipgyár építéséről is, jelenleg az adókedvezmények mértékétől függ minden.
A Samsung pedig közölte, hogy 230 milliárd dollárt fordít a következő 20 évben egy dél-koreai komplexumra, ami a világ legnagyobb chipgyár-bázisa lesz. A céljuk a hazai chipgyártás megerősítése, de azért az USA-ban sem tétlenkednek. A texasi chipgyáruk például már több mint 25 milliárd dollárba kerül, ami bő 8 milliárd dolláros extra költséget jelent – állítólag az infláció az oka.
