Az Igazságügyi Minisztérium létrehozta a Digitális Szabadság Munkacsoportot, amely a nemzetközi technológiai cégek működésének átláthatóvá tételét tűzte ki célul – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI beszámolója szerint az M1 kedd reggeli műsorában

Adatokat, információkat gyűjtenek rólunk, elemzik, befolyásolják fogyasztási szokásainkat. Ha nem fizetsz egy szolgáltatásért, lehet, hogy te magad vagy a szolgáltatás. Kattintásainkkal magunkról adhatunk ki információkat. Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e uralni a technikát, vagy a technika uralja majd életünket – mondta a miniszter.

A munkacsoport feladata, hogy a technológiai óriáscégek működését a demokratikus alapjogok, a személyes szabadságjogok és a jogállami működése szempontjából vizsgálja. Olyan konkrét kérdésekre is választ keresnek, hogy milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akinek törlik a platformját, vagy, hogy mennyire átlátható a hirdetések megjelenésének algoritmusa – közölte Varga Judit. Hozzátette: miután országhatárokon átnyúló tevékenységről van szó, nemzetközi összefogásban kell gondolkodni, ezért az egyeztetésekbe bevonják a technológiai óriáscégeket.

A munkacsoport weboldalán megtalálható egy rövid összefoglaló a célokról. A néhány oldalas dokumentum, a „Fehér Könyv” megállapításainak legfontosabbjai közül néhányat emelünk ki:

• a nagy platformokat működtető techcégek a felhasználási feltételeket maguk szabják meg, és ezzel veszélyeztethetik a szólásszabadság érvényesülését: „Mindez nemzeti szuverenitást érintő problémát is felvet (pszeudojogrendszer)”
• a „fake news” problémája, ennek hatásai a tiszta választásokra
• a közösségi platformokon nehéz azonosítani a tartalmak közzétevőit, így adott esetben korlátozott a jogi szankció lehetősége
• nehéz a multinacionális, döntően amerikai székhelyű, online tevékenységet is folytató cégekkel szemben adatvédelmi ügyekben a jogorvoslat érvényesítése
• az adatgyűjtéssel és -elemzéssel létrehozott személyiségprofilok problémája
• a nagy online platformok szoftveres működése nem eléggé átlátható: „az online platformokon tömegesen meghozott döntésekben meghatározó szerepet játszó algoritmusok (illetve a platform működését szabályozó »kódok«) működésének átláthatósága nélkül nem határozható meg, hogy a felhasználók számára egyes tartalmak előtérbe helyezésére, míg mások törlésére vagy háttérbe szorítására milyen elvek, szempontok alapján kerül sor”
• adózási gondok
• az online platformokon nehézségekbe ütközik a gyűlöletbeszéd, illetve az egyéb bűncselekmények üldözése
• „Nemzeti szuverenitást érintő kérdések: - az online techcégek digitális kvázi-szuverenitásának kérdése”