- Kiderült, hogy hol veszik a legtöbb kínai EV-t
- Ubiquiti hálózati eszközök
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Zimbabwébe ment a Starlink
- Elon Musk: az xAI szuperszámítógépet akar az AI-alapú chatbotjához
- Windows 10
- Videó stream letöltése
- Hálózati / IP kamera
- Linux kezdőknek
- Aliexpress tapasztalatok
-
IT café
Az objektívekre két nagyon fontos adat jellemző, melyek alapján rendszerint azonnal be lehet őket sorolni. Ezek az objektív fényerejét és gyújtótávolságát jelző számok.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Zozzant #4205 üzenetére
Huhh, nagyon félreértessz, ezért próbáltam körvonalazni az előző hsz-em végén, hogy ez rendbenvan, ezzel nincs semmi gond, ezzel nem is akarok semmit sem kezdeni.
Nem itt van a lényeg. A lényeg ott van, hogy
Canon EOS 5D @ 50mm valós gyújtótáv @ F/11 blende @ 1 méter tárgytávolság.
DOF: 0.26 m
Canon EOS 5D @ 50mm valós gyújtótáv @ F/11 blende @ 1 méter tárgytávolság.
DOF: 0,16 mMagyarán ugyanazzal az objektívvel, ugyanazzal a gyújtótávval, ugyanazzal a blenderekesszel és ugyanazzal a tárgytávolsággal fényképezve egy EOS 40D és EOS 5D szerintük más mélységélességű képet ad. A valóságnak ezzel szemben annak kell lennie, hogy a DOF tökugyanaz, bár látószög nyílván más.
Ezt hoztam fel példának az indító írásomban:
Az, hogy a példában felhozott Canon 50mm F/1,2 L objektívet APS-C érzékelőméretű gépre tesszük, nem full framera csak annyit jelent, hogy az érzékelő nem látja az objektív által vetített kép széleit, semmi más nem történik. Magyarul olyan, mintha kivágnánk a kész kép közepét. Ha pedig egy 5D-vel készített kép közepét kivágjuk, akkor nem lesz hirtelen más a DOF. Szerintük meg az lesz. Így már érthetőbb?(Tudom, néha túlbonyolítom a dolgokat, emiatt nehezen érthető amit írok )
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Zozzant #4207 üzenetére
No, szedjük akkor külön a dolgokat.
1,
"Attól hogy te egy fullframe obit teszel egy croppos vázra nem nő vagy csökken a mélységélesség, ezt senki nem mondta."De igen, a DOF master ezt mondja, épp ez a bajom, ezt írom már fene tudja hány hozzászólás óta, ezt taglalom ötvenféleképpen. Sőt a legutóbbi hsz-emben még konkrét értékeket is írtam. A DOF master szerint változik a mélységélesség, pedig, ahogy te is mondtad nem kéne.
Viszont ezek után most tőled is megkérdezem: olvastad a hozzászólásaimat? Őszinte választ várok2,
"A mélységélesség az érzékelő méretével fordítottan arányos, ez tény, tehát függ tőle. "
Közvetve igen, de nem közvetlenül. Ha leírnánk egy egyenletet, ami meghatározza a DOF-ot, akkor teljes nyugalommal ki lehetne belőle hagyni az érzékelő méretét, márpedig ha fordítottan arányos lenne vele és ez tény lenne, akkor nem lehetne kihagyni belőle. A DOF-ot a gyújtótávolság (és ha így fogalmazunk természetesen a valós gyújtótávolságra kell gondolnunk) a tárgytávolság és a blende rekeszértéke egyértelműen meghatározza.Amikor te ebben a hsz-edben felsoroltad, hogy miktől függ a DOF belevetted az érzékelőméretet, pedig ott volt előtte az, hogy objektív fókusztávolsága. Namost, ha így fogalmazol, akkor nem kell és nem is szabad belevenni az érzékelőméretet, mert az objektív fókusztávolságának változása okozza a DOF változást, ha kisebb érzékelőjű gépet használunk, az meg ugye már benne van a felsorolásban előtte. Ha úgy fogalmazol, hogy a DOF függ a tárgytávólságtól, a blende rekeszértékétől, a látószögtől és az érzékelő méretétől, akkor az helyes és teljes. Ha úgy fogalmazol, hogy a DOF függ a tárgytávolságtól, a blende rekeszértékétől, a kisfilm-ekvivalens gyújtótávolságtól és az érzékelő méretétől, akkor is helyes. De ha csak simán gyújtótávolságot/fókusztávolságot írsz a felsorolásba, akkor nem kell odatenni az érzékelőméretet. Ez csak ennyi, ilyen egyszerű, egy aprócska ámde lényeges megfogalmazásbeli pontatlanság, amire felhívtam a figyelmet. A hosszú hsz-eimnek ehhez az égvilágon semmi köze, azonkak az 1,-es ponthoz van köze.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Zozzant #4207 üzenetére
Nabasszus, visszaolvastam, és most én is félreértettelek, de te még jobban félreértettél ismét...
Nem, nem azt akartam írni, hogy attól lesz kisebb, vagy nagyobb a DOF, hogy fullframes 50mm-est rakunk az APS-C vázra, nem pedig APS-C-re tervezett 50mm-est, tévedésből sem. Mondjuk megtisztelő, hogy ennyire hülyének vagyok nézve
Azt akartam írni, hogy ha rárakunk egy tökmindegy milyen, de azért a vázzal lehetőleg kompatibilis 50mm-es objektívet egy EOS 5D-re és rárakunk egy 50mm-es objektívet egy EOS 40D-re, akkor a DOF master szerint más DOF-ot kapunk, pedig ugyanazt a DOF-t kell, hogy kapjuk. Azt, hogy miért, már kifejtettem minimum háromszor, de ha ezzel kapcsolatban érkezik reagálás, akkor szívesen fűzöm tovább a gondolatot. Ha megint tökmással kapcsolatban, akkor meg minden bizonnyal a Dunába ugrok, de előtte rákötöm a K10D-met a lábamra[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz philoxenia #4210 üzenetére
Igen, ez így tökéletes megfogalmazás
-
Szten Márs
nagyúr
válasz kiskornel #4212 üzenetére
"A DOF master Coc (circle of confusion) alapján számol ekvivalens értékekből. Vagyis az elején ki kell választani az érzékelődhöz tartozó Coc-t."
Hmmhmm... én ilyet látok:
"Camera, film format, or circle of confusion" Tehát elegendőnek tűnik megadni a fényképező típusát,"Van másik gyújtótáv is, mint az objektívé???"
Az idézett részből hogy jön az, hogy kéne másik gyújtótávnak is lennie?
Egyébként gyakran két adatot is szoktak egy objektívhez társítani: a gyújtótávolságát és a kisfilm-ekvivalens gyújtótávolságát. Ez utóbbi természetesen csak adott, ismert méretű mögé rakott szenzorral együtt értelmezhető. És erről a két adatról írtam pár hsz-ben, úgyhogy talán erre gondolhatsz, jól sejtem? -
Szten Márs
nagyúr
válasz kiskornel #4215 üzenetére
Akkor valószínűleg jól sejtettem
A kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság az a gyújtótávolság, amivel az objektívnek rendelkezni kéne ahhoz, hogy ugyanolyan látószögű képet vetítsem egy 36*24mm-es érzékelőre, mint amilyen látószögű képet vetít arra az érzékelőre, amit mögé raktak.Teszem azt a K10D-n az érzékelő átmérője kb 1,5x kisebb, mint a 36*24mm-es ún. kisfilmes kocka. Épp ezért a K10D érzékelőjére egy 50mm-es objektív akkora látószögű képet vetít, mint egy 50mm x 1,5 = 75mm-es objektív a 36*24mm-es érzékelőre. Épp ezért bár valós gyújtótávolsága 50mm, K10D-vel használva kisfilm-ekvivalens gyújtótávolsága 75mm lesz. Ha tudtad volna, elnézést
Szerk:
Valóban nem a futtatható programot nézem, hanem ezt itt neten: [link]
Thx, hogy megemlítetted ezt a szóródási körös dolgot, utánanézek majd, amint időm engedi.[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Szuper, sikerült megfejteni a rejtvényt.
A rejtvény megfejtésének kulcsa a szóródási kör. Egy nem teljesen a fókusz síkjában lévő pontszerű test képe az érzékelőn nem pontszerű lesz, hanem egy ún. szóródási kört fog alkotni. Akkor mondhatjuk el valamiről, hogy a mélységélesség határán belül van, hogy ha a szóródási kör szabad szemmel csupán pontnak látszik. Egész pontos megfogalmazásban:
"An acceptably sharp circle of confusion is loosely defined as one which would go unnoticed when enlarged to a standard 8x10 inch print, and observed from a standard viewing distance of about 1 foot. At this viewing distance and print size, camera manufactures assume a circle of confusion is negligible if no larger than 0.01 inches"Magyarán akkor tekinthető egy pont a mélységélességben lévőnek, ha 8x10 inches méretben kinyomtatva és egy láb távolságról szemlélve a pont képének szóródási körének átmérője nem haladja meg a 0,01 inchet.
Ha adva van mondjuk egy 24x36mm-es érzékelő, és azon egy pont szóródási köre mittudomén 10mikron, meg egy 60x90mm-es érzékelő, amin egy pont képének szóródási köre szintén 10 mikron, akkor a 8x10 inches kidolgozásban (tekintsünk el a hosszarányok különbözőségétől) bizony a 24x36mm-es érzékelő képének kidolgozott képén lesz nagyobb a szóródási kör, egyszerűen azért mert nagyobb mértékben kellett nagyítani ugyanakkora nyomathoz.
Egész egyszerűen megfogalmazva: hiába ugyanaz az objektív, így egy, a fókusz síkjától ugyanolyan távolságra lévő pont képe hiába rajzol ugyanakkora szóródási kört az érzékelőre, a nagyobb szükséges nagyítás miatt a kisebb érzékelőmérettel rendelkező fényképezőnek kisebb lesz a mélységélessége.Ennek értelmében a fenti írásom következtetése helytelen, moderátorral ki is egészítem egy erre mutató linkkel
Ajánlott irodalom:
legfőképp: [link]
ezen túl: [link] [link][ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz kiskornel #4219 üzenetére
No, mint az előző hsz-em megvilágította, bizony tévedtem és sokáig tévedésben voltam. A mélységélességet leíró egyenletekben mégis szerepel egy tényező, a circle of confusion diameter limit, aminek a szakszerű magyar nevét nem tudom, de fordítsuk a szóródási kör maximális megengedett átmérőjének, vagy még egyszerűbben nevezzük el "c"-nek. És "c" bizony semmi mástól nem függ, csak a szenzor méretétől. Magyarán a fenti, cambridgei definícióban értelmezett mélységélességet mégiscsak négy dolog határozza meg egyértelműen, a valós gyújtótávolság, a blende rekeszérték, a tárgytávolság és a "c". Mivel a "c"-t egyedül az érzékelő mérete határozza meg, fogalmazhatunk úgy is, hogy az érzékelő mérete a negyedik meghatározó elem. De minő iróniája a sorsnak: ha a másik három meghatározó elem konstans, bizony úgy alakulnak a dolgok, hogy minnél nagyobb az érzékelő mérete, annál nagyobb a DOF - ahogy ezt a DOF master is mutatja.
Ha a látószög nem változik, akkor a szenzor méretének növekedésével a valós gyújtótávolságok is növekednek, épp ezért azonos látószög mellett minnél nagyobb a szenzor, annál kisebb a mélységélesség, hiába a "c" miatti mélységélesség-növekedés. Lsd: [link].
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Dare2Live #4225 üzenetére
Nem, de ez végülis könnyen belátható: tényleg tud-e realizálódni x méretű szóródási kör az érzékelőn, illetve x méretű és y méretű szóródási kör között tud-e különbséget tenni. De hidd el, nem fogom elkezdeni számolni, hogy mekkora febontás kéne ilyen olyan szórádási körök és átmenetek realizálódásához.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz philoxenia #4231 üzenetére
Na igen, de 10x15cm-en a szóródási körös balhé sem igazán fog érvényesülni, legalábbis egy FF meg egy APS-C közötti különbség egész biztosan nem. Nem véletlenül definiálhatták 8x10 inches, azaz kb 20,3 x 25,4cm-es méretre a DOF-bogarászást, amiknek a felülete kb 3,5x nagyobb, mint a 10x15-ös nyomatoké.
Dare:
Te meg arra jöttél rá azonnal, hogy imádok agyalni[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Papichulo, gardener:
Ha jól emlékszem a 75-300-as Canontól óva szoktak inteni a Canonosok, sokkal roszabbnak tartják, mint a 70-300-as verziót. -
Szten Márs
nagyúr
válasz achim77 #4357 üzenetére
Azt ki lehet számolni, hogy mekkora a zoomja egy objektívnek, de amire te gondolsz, annak semmi köze a zoomhoz, annak a látószöghöz van köze. Egy fix 500mm-es objektívvel igencsak távoli dolgokat is közel tudunk hozni, pedig ugye 1x-es a zoomja
Egyébként a zoom egy objektív legnagyobb és legkisebb gyújtótávolságának hányadosa, egy arányszám, ami a látószögről semmit nem mond. Pl egy 12-24mm-es objektív 2x-es zoommal rendelkezik, egy 70-210-es pedig 3x-ossal.[link] - ezt érdemes elolvasni.
Egy objektív látószöge kiszámítható az alábbi módon:
Látószög = 2 arctg (d/2f) ahol is "d" az adott érzékelő átlójának hossza mm-ben mérve, "f" az objektív gyújtótávolsága szintén mm-ben, a látószög pedig az átlós látószög lesz, fokban. Ha "d" helyére az érzékelő függőleges élhosszát tesszük, akkor függőleges látószöget kapunk, ha pedig vízszintes élhosszát, akkor vízszintes látószöget.A látószögből pedig kiszámíthatod, hogy "x" tárgytávolság esetén mekkora az az "y" hossz, ami a képmezőt teljesen átszelné, a választott metódustól függően átlósan, függőlegesen, vagy vízszintesen.
y = tg ß * 2x, ahol ß a látószög fele.Ebből pedig azt, hogy egy ismert méretű tárgy az "x" távolságból a kép hányad részét fogja kitölteni.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Olivair #4448 üzenetére
Nem nézted rosszul, nincs elírva és nem nagyobb látószögű.
Egyrészt 24-70-es a Sigma, mint ahogy legutoljára írtad, nem 28-70-es, ahogy előtte írtad kétszer is. Másrészt meg a 24-70-es Sigma rámegy fullframes gépekre is, míg a 17-70-es csak APS-C-s gépre rakható fel, mert nem rajzolja ki a kisfilmes kockát. Ennek következtében a 24-70-es látószögét fullframe szenzorméretű gépre adták meg, míg a 17-70-esét APS-C-re.
A fullframe szenzor nagyobb méretű, mint az APS-C. Egy x gyújtótávolságú objektív annál nagyobb szögben lát, minnél nagyobb méretű szenzorra alkot képet. Viszont ha mindkét objektívet ugyanarra a gépre teszed fel (márpedig ugyanarra tennéd fel), pl a Sony A200-ra, ami APS-C-s szenzorméretű, akkor a 17-70-nek nagyobb lesz látószöge, úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva - méghozzá érezhetően nagyobb. -
Szten Márs
nagyúr
Ez a Tokina 16-50 gyakorlatilag a Pentax 16-50 Tokinabőrbe bújtatott változata. Egyrészt a saját tesztje alapján sem dobtam magam hanyatt tőle: [link], másrészt a Pentax 16-50 tulajok beszámolói sem kápráztattak el. Persze jó objektív, hogyne, de nem jobb, mint mondjuk egy Tamron 17-50 F/2,8 - és igen, az is van Nikon F bajonettre. Ezen kívül a Tokina 16-50 F/2,8 brutális mennyiségő kromatikus abberációt termel. Persze, ez sokakat nem zavar, mert vagy nem használják olyan helyzetekben, ahol ez előjöhetne, vagy más okokból nem zavarja őket, de megfontolandó dolog mégis...
-
Szten Márs
nagyúr
válasz duduati #4509 üzenetére
Tamron 55-200, újonnan, Kicsi, olcsó és eléggé dícsérik.
Tamron 70-300: ezt is eléggé szokták dícsérni, bár van gyenge pontja is: a kromatikus aberáció.A Sigma 70-300-at nem dícsérni szokták, hanem szidni, én nem venném meg. A makró felirat meg pont annyit ér azon az objektíven, hogy el lehet benne gyönyörködni. Mármint a feliratban.
-
Szten Márs
nagyúr
A kis mélységélesség a nagy leképzés folyománya. Ha veszel egy 60mm-es makróobit, akkor ott ugyan kisebb a gyújtótávolság, ami miatt nagyobb mélységélességet várhatunk, de közelebb kell menni a témához, ha ugyanolyan leképzést akarunk vele elérni, mint mondjuk egy 200mm-essel. Így elég jó közelítéssel ugyanakkora mélységélességed lesz.
Magyarán, akár DCR-250 + 70-200mm, akár 50-60mm-es makróobi, akár 100mm-es makróobi az, amit használsz, ugyanakkora leképzési arányhoz jó közelítéssel ugyanakkora mélységélesség fog tartozni. Emiatt ne vegyél makróobit.
-
Szten Márs
nagyúr
50mm és 200mm között a DOF beli különbség talán 1% körül mozoghat ugyanakkora leképzésnél.
Kicsit bővebben: [link]
"CLARIFICATION: FOCAL LENGTH AND DEPTH OF FIELD"
"Even though telephoto lenses appear to create a much shallower depth of field, this is mainly because they are often used to make the subject appear bigger when one is unable to get closer. If the subject occupies the same fraction of the viewfinder (constant magnification) for both a wide angle and a telephoto lens, the total depth of field is virtually* constant with focal length!"Örülök, hogy segíthettem
-
Szten Márs
nagyúr
Na, ezért szoktam én mindig gyújtótávolságot, meg tárgytávolságot írni, akkor nincs ilyen probléma
-
Szten Márs
nagyúr
Sokkal kisebb mélységélesség és sokkal szebb háttérelmosás. Ezt kapod egy 50mm-es nagy fényerejű fixszel, egy kitobihoz képest. Ezt már az előttem szóló is írta, de nem lehet eléggé hangsúlyozni. Teljesen más világ. Rengeteg képet, amit nem tudnál megcsinálni kitobival, pont a mélységélességgel való játék limitáltsága miatt, egy ilyen fix csodával könnyedén megcsinálhatsz.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Robb202 #4644 üzenetére
Gyorsan válaszolgatok, de itt igazán komoly és alapvető háttérinfók hiányoznak, így tényleg leginkább az olvasgatást tudom én is ajánlani. Na de azért gyorsan:
1, Zoomolnod neked kell a kezeddel, a zoomgyűrűt tekerve. Egyébképnt a kompaktokon is te zoomolsz kézzel, csak ott általában egy gombot kell hozzá nyomni, vagy pöcköt elfordítani.
2, Nem létezik majdnem mindenre jó zoomobjektív. Nagy átfogású objektív létezik, 18-270-es tudtommal a legnagyobb átfogású, de általánosságban kijelenthető: minél nagyobb egy objektív zoomátfogása, annál roszabb képminőségre lehet számítani - valamit valamiért alapon. Nem véletlen olyan népszerűek a fix objektívek, amikkel egyáltalán nem lehet zoomolni.
3, Egy 300mm-es objektív zoomátfogása 1x. Magyarán egyszeres zoomnak felel meg A zoom valahányszorossága egy viszonyszám, nincs semmi köze ahhoz, hogy valamit mennyire hoz közel... A zoom mértékét egy objektív legnagyobb és legkisebb gyújtótávolságának a hányadosa határozza meg. Pl. 12-24mm-es objektív 2x-ös zoommal, egy 70-210mm-es objektív 3x-os zommal rendelkezik. Az első egy extranagylátószögű objektív, a másik pedig egy teleobjektív. 10x-es zoom lehet egy 20-200mm és egy 50-500mm is, mégis baromira más a kettő. Olvass utána a gyújtótávolságok jelentésének. Sajnos a kedvenc ezt magyarázó oldalamat eltüntették, így hirtelen nem tudok mit linkelni, de van elég sok ilyen oldal, és majd keresek én is.
4, Amit a kettes pontban írtam: nem létezik mindenre jó objektív. Esküvőkre nagy fényerejű objektív kell, közepes gyújtótávok körül, makrózáshoz makróobjektív kell 1:1 leképzési aránnyal - és az igazi makróobjektívek nem zoomobjektívek, hanem fixek, zoomolási lehetőség nélkül. Éjszakai fotóhoz meg állvány kell.
MIelőtt belevágsz a DSLR rendszer építésébe mindenképpen tájékozódj. Tudom, ezért vagy itt, és mi is szívesen segítünk, szóval ha van még kérdésed, vagy nem világos valami, vagy nem találtál megfelelő magyarázó oldalt, kérdezz nyugodtan
Ha kicsit letisztultabb lesz a kép, visszatérhetünk konkrét objektívek ajánlásához -
Szten Márs
nagyúr
Nagban függ a dolog attól, hogy elég-e neked a 200mm, vagy kell 400mm, kell-e neked a nagy fényerő, vagy sem - nagyon nem mindegy. Az egyik felvetett objektív egy nagy fényerejű középtele, a másik meg egy kis fényerejű nagytele, teljesen másra való a kettő, teljesen más igányeket elégít ki.
-
Szten Márs
nagyúr
Én ettől nem tartanék. Ha nem kell a vázhoz kalibrálni, akkor már nem olyan rossz a helyzet, márpedig egy ilyen terméknél ennek illenék alapnak lennie. Másrészt meg az objektívek annyira nem szoktak "útközben lerobbanni". Persze az ördög nem alszik (azért piros a szeme), úgyhogy ahogy érzed. (De egyébként különben is... oké, nincs Mo-on Tamron szervíz, de ha mégis történne valami garanciális hiba az objektívvel, akkor megoldja a kereskedő, erre vonatkozik a garancia. Ki kell küldeni külföldre és? Majd visszajön onnan is és korántsem biztos, hogy hosszabb ideig tartana a garanciális ügyintézés. Lényeg a lényeg: ez egészen biztos, hogy nem lenne számomra tényező)
Mindenesetre mielőtt döntenél, feltétlen olvasd el ezt a két tesztet, szvsz segíteni fog a döntésben:
Sigma 70-200 F/2,8
Tamron 70-200 F/2,8Kíváncsi vagyok, hogy a tesztek után melyik objektív lesz a szimpatikusabb
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Cassidey #4820 üzenetére
Egyiket sem szabad kipróbálás nélkül megvenni, ez egyértelmű, de ilyet mondani sem kell szerintem
Nem mellesleg az, hogy nem tudják itthon kalibrálni, az nem az user baja, az a kereskedő baja. Ha front/backfocusos az objektív, akkor az garanciális probléma és ennek a megoldása és az ezzel járó minden gond/baj a kereskedő dolga. -
Szten Márs
nagyúr
válasz Cassidey #4822 üzenetére
Hát igen. De nem hinném, hogy japánba küldik ki, nagy valószínűséggel Németbe. És azért a magyar javítás is el tud húzódni, olyannyira, hogy nem bizonyos, hogy így több időt várna - de ezt jósgömb nélkül megjósolni lehetetlen.
A summázata az ügynek: csak kipróbálás után szabad megvenni ezekhez hasonló nagy fényerejű, igen drága obit És akkor nincs fejfájás utána -
Szten Márs
nagyúr
Mondok neked valamit: addig nem is fogod tudni eldönteni, amíg élőben meg nem tapasztaltad, hogy milyen a SIgma HSM-je és milyen a Tamron mikromotorja... addig mindenféle prekoncepciód lehet róla, hogy ez biztos ilyen, az biztos olyan és ezekre alapozva rághatod a dolgokat... csak mivel ezek csak elképzelések, hiába rágod meg teljesen a dolgot, a megrágott végtermék korántsem biztos, hogy helyes lesz...
Szóval ha van lehetőség bárhol, bárhogy (talán van bolt, ami tart raktáron ilyesmit), akkor ki kell próbálni és tudni fogod, hogy melyik kell neked... addig nem igazán....Egyébként a teljesen ontopic dolgokat felesleges offba raknod
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz j.bravo #4834 üzenetére
Van azóta objektív, jópár, ami ultrahangos élességállítású, a Pentax berkein belül SDM jelölést kaptak, ezen kívül ugye a Sigma Pentax csatlakozással is gyárt HSM-es
objektíveket, amik szintén ultrahangosak.Zozzant meg igen, azt mondta, hogy a Tamron Pentaxos verziójában nem lesz fókuszmotor, a váz fókuszmotorja fogja hajtani. Mondjuk annyit hozzá kell tennem, hogy attól, hogy nem ultrahangos élességállítású és attól, hogy Pentaxnál divat az, hogy a váz hajtja az objektívet, még lehet, hogy az adott objektívbe szerelnek mikromotort és nem a váznak kell hajtani - megmondom őszintén, ezt nem tudom ez esetben így van-e. Valószínűbb, hogy nem.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz rumos14 #4853 üzenetére
No. Egyrészt az A700 fogásra zseniális, komolyan, képminőségre is rendben van, kifejezetten szimpatikus gép, nem mondom, hogy nem fogadnám el, ha hozzámvágnák De az túlzás, hogy a K10D-m helyett vágynék rá. Nem vágyom rá, de ha most vennék gépet, igencsak meggondolnám az A700-at.
Másrészt a K20D-re még kevésbé vágyom, mint az A700-ra. 14,6 MP nekem már kegyetlen sok APS-C-re. Igazából képminőségre, szolgáltatásokra, ergonómiára, kezelhetőségre nekem igencsak jó a K10D, sőt ez utóbbi kettőre egyszerűen pazar - nekem.
Szóval jelenleg max objektívekre vágyom, vázakra nem. Max full framera, de hát az elég messze van
A kitobi 1-5 skálán bőven nem 3-as. Vegyünk egy 10-es skálát inkább, és ott helyezzük el a 3-as szinten a kitobit. Ez esetben a 16-45 F/4 érzésem szerint olyan 7 körül lehet, de mivel én nem használtam még, így ezt nehéz megítélni.Harmadrészt magamról és gyújtótáv-igényeimről:
Ebben a topicban szokott elhangozni, hogy márpedig nagylátó igenis kell, mert ezért, meg azért. Ez azonban nem így van, legalábbis ebben a formában ez a kijelentés nem állja meg a helyét. A helyes megfogalmazás az, hogy vannak emberek, akiknek kell nagylátó - ennyi és nem több. Nem lehet jobban általánosítani. Én spec 28mm alatt a legritkább esetben fotózom, de inkább azt mondanám, hogy 35mm alatt sem nagyon - természetesen valós gyújtótávban mérve értettem az előbb, tehát 42mm, de még inkább olyan 52mm ekvivalens alatt csak elvétve. Így a 16-45 igencsak buta választás lenne a számomra. Egy Tamron 28-75 F/2,8 - na igen, ez valami olyasmi, amit nekem találtak ki, de nem a Pentax 16-45 F/4.[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
1, Nem túl sok, közös gyújtótáv-tartomány híján.
2, Az, hogy megnézzük, hogy a 300 ezres mennyivel is tud többet a 40 ezresnél. Ennek szerintem abszolút van alapja - nyílvűn a 300 ezres győzelmét várja az ember, de jó látni, hogy mikor, miben és hogyan is nyílvánul ez meg.Egyébként meg a példánkban két olyan objektívet hasonlított össze a hozzászóló, amiknek van egybeeső gyújtótáv tartománya, nem is kevés: az 55-105-ös tartomány. Ezen kívül árban majdnem megegyeznek, talán egy 10% különbség van az áraik között, de mivel mostanság elég változékony az objektívek árazása, az igencsak minimálisnak tekinthető. Szóval itt egyik érved sem áll.
-
Szten Márs
nagyúr
Szia! Ha már elvittem előled a Tamron 70-300-at, legalább válaszolok
Szóval ezek nem "majdnem teleobi szintjén vannak", hanem konkrétan teleobjektívek. 70mm már fullframen is teleobjektívnek minősülne, APS-C-n, ahol 105mm ekvivalensnek felel meg, pedig abszolúte teleobjektív, a 300mm-es (azaz 450mm ekvivalens) vég meg pláne. Szóval a 70-300 teleobjektív, és még csak nem is kistele.
Makróra akarod őket... nos... hát az a helyzet, hogy nem minden makróobjektív, amire rá van írva a makró szó. Egy tényleges makróobjektív 1:1 leképzést nyújt, ezek csupán 1:2 leképzést. Ez még a kisebb baj, a nagyobb az, hogy ezt az 1:2 leképzést is csupán a 300mm-es végükön nyújtják. Egyrészt ott a legrosszabb a képminőségük ezeknek a 70-300-asoknak, ez már önmagában igencsak kellemetlen, másrészt ott a legrosszabb a fényerejük, harmadrészt pedig, makrózni nem annyira nagyon szoktak 300mm-en (450 ekvivalensen). Ugye a tipikus makróobjektívsor 50mm-100mm-150mm-180mm, ezek a tipikus makrógyújtótávolságok. A 300mm számomra már elég elvadultnak hangzik. Lényeg a lényeg: maradjunk annyiban, hogy "korlátozottan" használhatóak makróra... ha ez a fő cél, akkor inkább vegyél valamilyen fényerős manuális fixet, meg közgyűrűsort.
A Bigmának semmi köze a Sigma 70-300-hoz. A Bigma a Sigma 50-500-as modellje, jóval jobb, mint a 70-300-as és ennek megfelelően jóval drágább.
A Sigmával rengeteg tulajdonos elégedetlen, a Tamron jobb elégedettségi mutatóval bír. Ami azt illeti én is elégedett vagyok vele Egy hátránya van: viszonylag erős hajlama van a kromatikus aberrációra, de ez sok témánál ugye értelemszerűen egyáltalán nem jön elő.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Kiderült, hogy hol veszik a legtöbb kínai EV-t
- Fortnite - Battle Royale & Save the World (PC, XO, PS4, Switch, Mobil)
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Mérföldkőhöz ért az LG a Micro-OLED technológiában
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Filmgyűjtés
- Milyen egeret válasszak?
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Közönségkedvenc Galaxy vált One UI 6.1-re
- Call of Duty: Black Ops 6
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen