Új hozzászólás Aktív témák

  • bobsys

    addikt

    válasz Integra #150 üzenetére

    Nemtudom mibajod a Citrixel. Jo az ha ertenek hozza az uzemeltetok. Angliaban peldaul egy penzszallitassal foglalkozo ceg 50 000 alkalmazottja hsznalja (a ceg egyebkent Magyarorszagon is elegge jelen van) vagy mondjuk a Philipsnek felvezetoket gyarto Holland ceg is elegge nagy Citrix farmal rendelkezik.

    Enterprise Admin? Kirk kapitany leszel? - Ne törődjél semmivel, egyél zsömlét kiflivel

  • bambano

    titán

    válasz ZsanKLÓD2 #142 üzenetére

    nem, természetesen nem ezt hívják ma a számítástechnikában felhőnek.
    a felhő nem fájldarabok tilitolizásáról szól, hanem alkalmazások futtatásáról. elvileg írtál egy alkalmazást, ami a cloud api-t használja alapvető funkciói kezelésére és a felhő megoldja, hogy az valahol lefusson. nem kell tudnod, hogy hol, sőt, azt sem kell tudnod, hány gépen fut le valójában. ha elindítasz 1 millió threadet és üres a felhő, lehet, hogy 200 gépen fog lefutni a programod.

    azt sem kell tudnod, hogy hol vannak a fájljaid, milyen fájlrendszereken, melyik földrészen. majd a felhő elintézi, ha meg akarod nyitni.

    az meg, hogy hagyományos programok is futhatnak esetleg a felhőben, egy emulátor layer kérdése, egy-két emulátor konténerben elfutkoshat ott akár még dos program is, akinek volt türelme megírni. de az igazi felhős programok felhő programozási interfészt használnak eredetileg is, nem pedig emulált szolgáltatásokat.

    el vagy maradva vagy 10 évvel az ipar mögött...

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • lapa

    veterán

    válasz bambano #152 üzenetére

    bizony mondom a valót ezzel a gugli óriási falatot vehet ki az ms szájából. látunk mi még olyat, hogy az ms küldi az ie9-et a ködből a gugli os alá. ha jól értem az új ms rdp protokollok úgyis tudnak alkalmazást sugározni. cachelhetne mondjuk a /home/Documents and Settings/lapa@mskod.com/Application Data/Microsoft/Internet Exploer 9/ mappába.

  • lapa

    veterán

    most csak kíváncsiságból kipróbáltam, milyen a cirtix nx-en keresztül. egy harmadik helyről jelentkeztem be neatx-en (ami btw gugli rdp / nomachine klienssel) az otthoni ubuntus gépre. az otthoni gépen aztán ebben a neatx sessionban elindítottam a win 2003 citrixet, és dolgozni kezdtem. ez remélem érthető, hogy a citrix linuxos rdpn belül fut. outlookoztam, puttyoztam, exceleztem, pdf-et nézegettem stb.

    van egy lag benne, mondjuk 1-2 tizedmásodperc. de sem szövegírásnál nem zavaró (mivel statikusan ennyi), sem más melónál. notepad látható ütemben frissült egy listán pagedown-t nyomva. nagy ügy. excel is élvezhető, puttyban is normálisan lehet munkát végezni nem gizike tempóban is.

    most tudom hogy ennek így semmi értelme nincs. mindössze azt akartam demonstrálni (magamnak is), hogy normális lakossági internetvonalakon keresztül még a két ilyen rendszer egymás után kötésével is elviselhető válaszidő produkálható bármilyen képernyőtartalom reprodukálásához.

    szóval technikailag már tök mindegy hol számol az akármi meg hogy hány bites a cpu meg hogy windows vagy unix. annyi lesz, hogy tényleg atomosítják a szolgáltatásokat és egyenként osztják a népnek, ugyanazt, akárhova. az ms-nek is csak egy jól összerakott ie kezdőoldal kell és már árulhatják is a portékát a gugli os-en. kénytelenek lesznek szerintem.

  • alamuszi

    senior tag

    Stallman bácsi nagy arc, ért is hozzá, nem is szeretik a multik őt. Viszont ritka az ilyen elsőgenerációs hacker, érdemes meghallgatni mit mond, mindig van benne valami. Ez sem hülyeség. Sőt ha a személy függetlenségét nézzük, akkor egyenesen káros. Hiába tudja mit beszél ért hozzá.

    "Technológiai problémák nem fordulnak elő az Apple készülékeinél." - Ulkesh

  • ddekany

    veterán

    válasz alamuszi #156 üzenetére

    Csak az a vicces, hogy sokkal de sokkal többet tett munkásságával ezeknek a felhős dolgoknak a megvalósulásáért, mint amennyit keresztbe tesz nekik egy-két ilyen nyilatkozattal... Kicsit olyan, mint amikor tudósok kifejlesztik az atom/hidrogén/akármi bombát, aztán humánus kétségbeeséssel pislognak, mikor használják is őket.

    [ Szerkesztve ]

  • alamuszi

    senior tag

    válasz ddekany #157 üzenetére

    Teljesen igazad van az a generáció teremtette meg a modern iformatika fogalmát. Amiből ez kifejlődött. Ráadásul a Cloud nagy százaléka Linux alapú, a góógle meg szerver szinten szinte 100 %-ban Linux, ami meg kezelhetőség, felépítés szinten a legközelebb áll a UNIX-hoz. Mit ők fejleszettek ki.

    "Technológiai problémák nem fordulnak elő az Apple készülékeinél." - Ulkesh

  • Sweet Lou 6

    addikt

    válasz alamuszi #158 üzenetére

    A Linuxot nem a cloud miatt fejlesztették. Azért, mert arra is fel lehet használni, nem jelenti azt, hogy pl. Torvalds egyetért a cloud alapú szolgáltatásokkal. Nézz utána kicsit az open-source ideológiának és meglátod, hogy a Chrome OS több helyen is felrúgja azt. Ez olyan, mint pl. a baltát favágás helyett gyilkolásra használod: nehogy már a balta kitalálója legyen a bűnös...

    sweetlou6.wordpress.com

  • bambano

    titán

    válasz alamuszi #158 üzenetére

    Stallmannak kb. semmi köze a linuxhoz, inkább az az ő szégyene, mint a kedvence...
    a unixot sem rmsék fejlesztették ki, a felhőkről sem mind linuxosak, pl. a microsoft felhője sem linuxos, stb.

    ne térjünk el a valóságtól.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • alamuszi

    senior tag

    válasz Sweet Lou 6 #159 üzenetére

    Figyelj csak nem kell elmagyaráznod ezeket a dolgokat 4 Linux szerverem van, 1 HP UX gép amit kezelek, inkább tanuld meeg értelmezni a mondatokat. valamint 9 éve linuxozok. Repertoár Debian Ubuntu CenOS. Szóval ne nekem.
    Valamint én Stallmannak adok igazat, de ezek szerint nem sikerült elolvasni csak az utolsó hozzászólást :(

    (#160) bambano :

    Valóban nem csak mikor Stallman hacker lett akkor nem volt Unix-on kívül más. Valamint pont az Ő nevéhez fűződik hogy 7x-ben a Unix megszületésekor mikor pár gép volt akkor a Bell Labs 1x Unix munkaállomáson (terminálon természetesen) jogokkal korlátozta a user-eket. És a sztori innen ismert, Ha picit nem akarna itt mindenki okosabb lenni mint a másik akkor még értelmes kommantek is születnének.
    Ez a manus Stallman volt aki akkor már törögette azokat a jogosultságokat. Tehát De IGEN ott volt ő is még ha Ken Thompson, és Dennis M. Ritchie nevéhez fűződik is ez az egész Unix sztori, valamint Stallman egyedül többett tett a Unix környezet fejlesztésért, mint sokan mások, csak gondolt a felhasználói programokra.
    Vagy GNU ra ami nélkül a Linux most a WC-ben sem lenne.

    [ Szerkesztve ]

    "Technológiai problémák nem fordulnak elő az Apple készülékeinél." - Ulkesh

  • Sweet Lou 6

    addikt

    válasz alamuszi #161 üzenetére

    nem vagyok gondolatolvasó... nem kioktatni akartalak. mondatot értelmezni tudok, azért is az utolsó hsz.-edre válaszoltam.

    sweetlou6.wordpress.com

  • bambano

    titán

    válasz alamuszi #161 üzenetére

    Amikor Stallmann hacker lett, nem volt más? Tényleg nem volt más, ha a VM/360-tól, az OS/360-tól meg a DOS/360-tól eltekintünk, emellett mellőzzük a VMS-t, az RSX-11M+-t, a cp/m-et. és még naaaagyooon hosszasan sorolhatnám.

    A vms meg a vizes ibm-ek oprendszerei nem voltak egy kategória a unixszal, megkockáztatom, ma sem azok.

    Az rms-ses bellabos legendával egy gond van, rms akkoriban nem dolgozott a bell labnál. Az mit ai labjában dolgozott, szóval nem mercedeseket osztogatnak, hanem moszkvicsokat fosztogatnak. idézet:
    "When MIT's Laboratory for Computer Science (LCS) installed a password control system in 1977, Stallman found a way to decrypt the passwords and sent users messages containing their decoded password, with a suggestion to change it to the empty string (that is, no password) instead, to re-enable anonymous access to the systems. "

    "Vagy GNU ra ami nélkül a Linux most a WC-ben sem lenne." ez egy közkeletű tévedés. a legfontosabb rendszerek nem gnu rendszerek a linuxban, vagy van ekvivalens nem gnu helyettesítője (lehetne vitát nyitni, hogy a gnome desktop gnu, annyiból biztosan, hogy eléggé gnu szellemben fejlesztik, meg a licensze is olyan. de nem rms-ék fejlesztik, ők csak az eszmét adták hozzá. viszont a kde, de főleg a kde alapját képező qt az nagyon nem gnu). Az X nem gnu, hanem mit, egy csomó szoftvernek saját licensze van, apacs, postgres, mozilla, a gnu c fordítót mostanában tervezik kihajítani, a kezdeti linuxok emlékeim szerint bsd libc-vel működtek, shellből is van egy tonnányi, openoffice.org kettős licenszelésű, gondolom a beágyazhatóság miatt, szóval hol lenne a linux, ha nincs gnu? szerintem kicsit előrébb, mint most.

    És ha nincs rms meg az alapítványa, akkor azok a tetű opensource nácik se gányolnának össze mindent pl. a debianban. Ideje lenne már egy makarenkó klónnak rodeózni arrafelé.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • alamuszi

    senior tag

    válasz bambano #163 üzenetére

    Persze volt más is, hiszen nem csak a Unix volt csak éppen nem volt más amit másra is portoltak, szinte mindenre. Amiket Te felsoroltál, azok célrendszerek azaz az adott gépen kívül semmin nem futottak. Tehát nem is nagyon tudott volna szellemiségében mit adni egy IBM OS-hez, mert annak nem sok értelme lett volna. Ha már itt tartunk a M.I.T. nél mit használtak? Igen Unix-ot vagy annak valamelyik verziójat.
    Valamint ha már itt tartunk nem véletlenül esett a népszerűsége a VMS-nek meg a többi általad említett rendszernek. Szinte eltűntek 2000-e. A VMS-t portolták ugyan de nem terjedt el, holott talán a legjobban felépített rendszer a VMS volt az összes között. (kivévve a z systems-nek na de az elég egyedi) Nagyon kevés helyen szerepelnek már. Abban igazad van hogy nem minden GNU, csak éppen ezzel az a baj hogy a KDE baromira nem népszerű, a Gnome -mal szemben nem nagyon nyerő, a számok alapján. Olyannyira nem hogy Linus is elpártolt attól. Ami sokat elmond a KDE 4.x-ről. Valamint a GNU mint licence-t ne a nagy fejlesztőcégekre értsd, mert a kis programfejlesztők nagyon nagy százalékban GNU licenc -et használnak. Arról meg ne is beszéljünk hogy az általad emlegetett rengeteg licenc közül valami felfoghatatlan oknál fogva még mindig a GNU a legelterjedtebb. Aztán azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon valóban nagy cégek MS, IBM, SUN, ORACLE, HP, miért minden esetben GNU alatt adják ki a szabadbak ítélt szoftverfejlesztéseiket. (mielőtt valaki belémkötne értelmezési problémák miatt, nem nem azt mondtam, hogy az MS meg a többi az összed :DD :DD :DD szoftverét GNU alatt adja ki.)
    Aztán vajon hol is lenne az Ubuntu, Fedora, meg a többi, ha a sok kis programozó nem adja ki ingyen a programjait GNU alatt. Mert OK, hogy van MIT, Apache stb licence, de ezek nag eséllyel igencsak minimális a GNU-hoz lépest.
    Az meg hogy az előbbi hozzászólásodban elmondtad, hogy mennyi fajta cloud megoldás van, na ebben igazad van, csak nem kellene szélsőségesen gondolkodni, ugyanis nem azt mondtam, hogy nem hanem hogy a nagy része Linux alapon megy, a másik fele meg Unixon, és az MS féle cloud igen kis százalékban elterjedt.

    Stallman igencsak odatette magát ott a GNU, ott az EMACS ami komplett programozási kultúrát adott a Linux, Unix fejlesztőknek, ha már nem is annyira elterjedt, az emlegetett GNU C fordító meg nem kell annyira fikázni, mert azért 20 évig igen jól teljesített és még ma is. Az meg hogy nem voltak képesek jobbat csinálni ami el is terjedt volna na ez nem Stallman hibája. Arról meg ne is beszéljünk, hogy ha baj van, akkor az FSF ott van és képes hatást gyakorolni, bármelyik multira ha kell. Azért ez lehet hogy fontos, mikor ilyeneket leírsz.

    Én ott voltam Stallman előadásán, és az egy baromság, hogy nem szereti a Linuxot, szereti, csak az Canonical, Red Hat, Novell és a többi Kereskedelni cég nem fedi a szellemiségét a Stallman igéjének, ha jobban megnézed, akkor a Debiant szereti. És támogatja. (Jelenleg is azon fut a site-ja).

    A Debianban egyetértek veled, sajnos sokkal fagásósabb, mint más rendszer, és sokat kell szórakozni vele, nincs olyan komoly kompatibilitás mint a Gentoo-ban, vagy annyira nem könnyű kezelni, mint az Ubuntu-t, de ha beállítasz egy Debian-t jól. akkor az megy, és működik. Legalábbit én ezt tapasztaltam.

    [ Szerkesztve ]

    "Technológiai problémák nem fordulnak elő az Apple készülékeinél." - Ulkesh

  • bambano

    titán

    válasz alamuszi #164 üzenetére

    te komoly erőfeszítésekkel szeded össze ezt a sok ökörséget?
    os/360 mint célrendszer rotfl... azt tették akkoriban a házi netmegosztó routerekbe?:P

    Amikor rms az mit-hez került, 71-ben, unixot még aligha használtak, mert akkoriban még nem tartott ott a unix. A pdp saját eredeti oprendszerét használták leginkább.

    A VMS eltűnt 2000-re? azóta is folyamatosan jönnek ki új verziók, portolták itaniumra, és fejlesztik. Mivel az amcsi hadsereg használja, anno 25 éves támogatást vettek rá, még egy darabig ez tartani fog.

    A kde nem népszerű... ahha. ezt a zöldséget honnan vetted?

    Nagy fejlesztő cégek gnu licenszet használnak? Mondj már legalább egyet. Mert a többség az nem gpl-t használ, még csak nem is lgpl-t.

    Oké, lássuk a nagy cégek közül pl. a Sunt. Az opensolaris milyen licensz alatt futott? CDDL. Nem gpl, cddl. A jáva meg külön sunos bináris licensz alatt futott.

    Apacs minimális licensz... ahha, tudtad hogy a világon jelenleg futó webszerverek többsége apacs? Meg az apacsék adnak ki egy halom jáva cuccot, szintén nem gpl alatt.

    A híres neves gnu c fordító az nem gnu c fordító. Az egcs csoport forkolt, majd valahol 2.95 környékén a gnu feladta a saját c fordító fejlesztését és az egcs csoport fordítóit vették át. Ezek után mostanában ki fogják hajítani pl. a freebsd-ből is, a clang/llvm kedvéért. Hova is tette magát oda rms? írt egy grepet? Az egcs első kiadásait 1998-ban adták ki, tehát az általad emlegetett 20 évből 12-ben nem gnu c fordítót használtak.

    Az fsf milyen hatásokat gyakorolt mostanában kire is? Az sco orrát az ibm és a novell verte be, nem az fsf. Hol vannak az egyéb hatások?

    Nem mondtam, hogy stallmann nem szereti a linuxot. Csak az a tény, hogy az fsf 20 év alatt nem volt képes elkészülni a hurddel, így a hőn imádott gnu oprendszer linux kernellel kénytelen futni, az egy nagy pofáraesés és negatív hírnév rms-nek. ettől ő még szeretheti, mert egy linux kernel jobb, mint a nem nagyon létező hurd.

    Debianban aligha érthetsz velem egyet, nekem teljesen más a véleményem róla, mint neked. Nincs benne komoly kompatibilitás, mint a gentooban? itt röhögtem fel hangosan és itt zárom is a soraimat.

    szerintem ne erőlködj válasszal, a magam részéről nem fogok többet időt fecsérelni a cáfolatok előkotrására.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • alamuszi

    senior tag

    válasz bambano #165 üzenetére

    ÁCSI Te nem olvastad el amit írtam figyelj már komolyan csak kötözködsz???? Mert kétlem hogy nem direkt csinálod ezt!!!! :((

    (te komoly erőfeszítésekkel szeded össze ezt a sok ökörséget?
    os/360 mint célrendszer rotfl... azt tették akkoriban a házi netmegosztó routerekbe?:P)

    [link]

    [link]

    Ja figyu már szerinted egy router, vagy egy házi net megosztó. Ráadásul a 70 es években amikor még a Personal Computer sem nagyon létezett, csak a vége feé, értem, na akkor figyu, szerintem aludj tovább, és vigyázz a tudatmódosítókkal, mert károsak lehetnek. :D

    Stallman diák volt a M.I.T.n akkor kezdett, tehát nem dolgozott, 77-ben kezdett és akkor ott is Unixok futottak, mint ezt az életrajzában le is írja.

    "Nagy fejlesztő cégek gnu licenszet használnak? Mondj már legalább egyet. Mert a többség az nem gpl-t használ, még csak nem is lgpl-t."

    Na látod erről beszéltem hülyének nézel és nem olvasol olvass ember ne hülyeségeket beszélj. Na mindegy.

    "Version 3
    Richard Stallman at the launch of the first draft of the GNU GPLv3. MIT, Cambridge, Massachusetts, USA

    In late 2005, the Free Software Foundation (FSF) announced work on version 3 of the GPL (GPLv3). On January 16, 2006, the first "discussion draft" of GPLv3 was published, and the public consultation began. The public consultation was originally planned for nine to fifteen months but finally stretched to eighteen months with four drafts being published. The official GPLv3 was released by FSF on June 29, 2007. GPLv3 was written by Richard Stallman, with legal counsel from Eben Moglen and Software Freedom Law Center.[16]

    According to Stallman, the most important changes are in relation to software patents, free software license compatibility, the definition of "source code", and hardware restrictions on software modification ("tivoization").[16][17] Other changes relate to internationalization, how license violations are handled, and how additional permissions can be granted by the copyright holder.

    Other notable changes include allowing authors to add certain conditions or requirements to their contributions. One of those new optional requirements, sometimes referred to as the Affero clause, is intended to fulfill a request regarding software as a service; adding this clause produces the GNU Affero General Public License version 3.

    The public consultation process was coordinated by the Free Software Foundation with assistance from Software Freedom Law Center, Free Software Foundation Europe,[18] and other free software groups. Comments were collected from the public via the gplv3.fsf.org web portal.[19] That portal runs purpose-written software called stet. These comments were passed to four committees comprising approximately 130 people, including supporters and detractors of FSF's goals. Those committees researched the comments submitted by the public and passed their summaries to Stallman for a decision on what the license would do.

    During the public consultation process, 962 comments were submitted for the first draft.[20] By the end, a total of 2,636 comments had been submitted.[21][22][23]

    The third draft was released on March 28, 2007.[24] This draft included language intended to prevent patent cross-licenses like the controversial Microsoft-Novell patent agreement and restricts the anti-tivoization clauses to a legal definition of a "User" or "consumer product". It also explicitly removed the section on "Geographical Limitations", whose probable removal had been announced at the launch of the public consultation.

    The fourth discussion draft,[25] which was the last, was released on May 31, 2007. It introduced Apache License compatibility, clarified the role of outside contractors, and made an exception to avoid the perceived problems of a Microsoft–Novell style agreement, saying in section 11 paragraph 6 that

    You may not convey a covered work if you are a party to an arrangement with a third party that is in the business of distributing software, under which you make payment to the third party based on the extent of your activity of conveying the work, and under which the third party grants, to any of the parties who would receive the covered work from you, a discriminatory patent license [...]

    This aims to make future such deals ineffective. The license is also meant to cause Microsoft to extend the patent licenses it grants to Novell customers for the use of GPLv3 software to all users of that GPLv3 software; this is possible only if Microsoft is legally a "conveyor" of the GPLv3 software.[26][27]

    Others, notably some high-profile developers of the Linux kernel, commented to the mass media and made public statements about their objections to parts of discussion drafts 1 and 2"

    Nem baj majd kinövöd..

    "A VMS eltűnt 2000-re? azóta is folyamatosan jönnek ki új verziók, portolták itaniumra, és fejlesztik. Mivel az amcsi hadsereg használja, anno 25 éves támogatást vettek rá, még egy darabig ez tartani fog."

    Figyelj hagyjuk jó én nem ezt írtam. Te csak kötözködni jársz ide?

    "A kde nem népszerű... ahha. ezt a zöldséget honnan vetted?"

    [link]

    Ugye azért a Gnome népszerűbb igaz? Vagy szerinted az ország legnívósabb OpenSource web oldala hülyeségeket ír mert Neked van véleményed?

    "A híres neves gnu c fordító az nem gnu c fordító. Az egcs csoport forkolt, majd valahol 2.95 környékén a gnu feladta a saját c fordító fejlesztését és az egcs csoport fordítóit vették át. Ezek után mostanában ki fogják hajítani pl. a freebsd-ből is, a clang/llvm kedvéért. Hova is tette magát oda rms? írt egy grepet? Az egcs első kiadásait 1998-ban adták ki, tehát az általad emlegetett 20 évből 12-ben nem gnu c fordítót használtak."

    Aha akkor elöbb beszéltél hülyeséget, mégsem ilyen néven terjedt el ugye.

    "Az fsf milyen hatásokat gyakorolt mostanában kire is? Az sco orrát az ibm és a novell verte be, nem az fsf. Hol vannak az egyéb hatások?"

    [link]

    "Debianban aligha érthetsz velem egyet, nekem teljesen más a véleményem róla, mint neked. Nincs benne komoly kompatibilitás, mint a gentooban? itt röhögtem fel hangosan és itt zárom is a soraimat."

    Ja ne is fecsérelj mert kb ami leírtál annak a nagy százaléka hülyeség és kötözködés ahelyett, hogy olvasnál. Hülyeségeket írsz csak dacból is.

    "Technológiai problémák nem fordulnak elő az Apple készülékeinél." - Ulkesh

  • bambano

    titán

    válasz alamuszi #166 üzenetére

    "Stallman diák volt a M.I.T.n akkor kezdett, tehát nem dolgozott, 77-ben kezdett és akkor ott is Unixok futottak, mint ezt az életrajzában le is írja.": rms a harvardon volt diák, mint a wikipedia cikkje is leírja, az mit-n programozó volt, tehát munkásember.

    Az a gyanúm, hogy kettőnk között az egyik fő különbség az, hogy én dolgoztam vm/360-on, os/360-on, dos/360-on, pts/cms-en és vms-en is. vms-en egy kicsit többet...

    A mondj egy nagy fejlesztő céget, amelyik gpl-t használ kérdésre nem jó válasz a gpl-től szóló sajtóhír bemásolása. Lehet, hogy rms csűrte-csavarta a gplv3-at, hogy rátukmálhassa másokra is, de ettől még a világ nagyobbik része nem gpl-ben utazik.

    Az egy jelenleg futó szavazás, 436 gnome-os szavazat áll szemben 227 kde34 szavazattal. Már fel kellene tűnnie, hogy mennyire hiteles ez a statisztika, de ettől az "ország legnívósabb OpenSource web oldala" nagyon felröhögtem. Kösz, made my day.

    Tyű, ki fognak vetetni egy programot az apple appstore-ból. Ez már igen, ez komoly hatás, Munka István bácsinak azóta is gyöngyözik a homloka meg izzad a tenyere tőle...

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog (1)

    válasz Fecow #11 üzenetére

    Ja, de ha valamit csak jog szabályoz, azt mindig át lehet hágni. És a kormányzatok nem szoktak ilyenen vacillálni, hogy a saját törvényeket megszeghetik-e... max. pár kisember megy a levesbe, kit zavar.
    Tehát én nem érezném a cuccaim biztonságban, ha egy akárki szerverén lennének. Mondom ezt úgy, hogy végüls semmi különös nincs köztük.

    Mutogatni való hater díszpinty

  • #06658560

    törölt tag

    válasz lapa #154 üzenetére

    Megismételnéd uezt még húsz másik példányban, szimultán ugyanezen netről?

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog (1)

    válasz #06658560 #169 üzenetére

    Ha valaki szolgáltatást indít, legyen hozzá infrastruktúrája.

    Mutogatni való hater díszpinty

  • #06658560

    törölt tag

    válasz hcl #170 üzenetére

    Az ok, csakhogy pont arról filózunk, hogy mennyire elég, illetve nem elég egy lakossági net cloudhoz, mire lapa hozott egy példát, ami szerintem nem reprezentáns céges felhasználásra.

  • lapa

    veterán

    válasz #06658560 #171 üzenetére

    azért mond sokat, mert ha dolgoztál eleget ilyenen tudod, hogy nem a sávszél a lényeg, hanem a válaszidő. arra pedig kitűnő volt a tesztem.

    ha lett volna még 10 ember rajtam kívül, azoknak is ugyanúgy ment volna míg a ping rövid. de ha szeretnéd legközelebb nyomok neked egy network traffic grafot is, hogy lásd semmi lényeges nem történik.

    szerintem kicsit túlzásokba esel a munkatársak szorgalma kapcsán. a 10 emberből is jó ha van 2-3, akinél épp egyszerre változik a képernyő, a többi olvas. akkor hanyan férnek el egy átlag vonalon?

  • #06658560

    törölt tag

    válasz lapa #172 üzenetére

    Nem esem túlzásba a szorgalmat illetően, csak más léptékben mozgom a jelek szerint
    Szerintem nem dolgoztál még olyan helyen, ahol tényleg dolgoznak is az emberek. Mostani cégnél, ahol vagyok, kis csoport tagja vagyok, egyetlen projekten vagyunk 14-en CAD-esek, nekünk fejenként 1920*1200*60 fps grafikai igényünk van, napi nyolc órában. És tényleg van ennyi igényünk folyamatosan. Vagyis nekünk, csak ennek a csoportnak kell ha 8bit színmélységgel számolok. Szóval csak ennek a csoportnak a sávszéligénye letöltési irányban 46448640000 bps~46,5Gbps. Nem egyedüli csoportról van szó, fut párhuzamosan pár másik projekt is. De a managereinknek az exceleket görgetni is min 1280*1024-ben kell, néha dual képernyő mellett, ahol előfordulnak nagyobb darabok is. Aztán előfordulnak olyan helyek, ahol ha csak softcloud van-adattárolás a fenében-az okoz gondot, mert tudok helyekről, hol GB-s adatokkal dolgoznak, amit megnyitnak, majd később elküldenek. Nekik a ping kevésbé gond, de a sávszél kritikus. Egyszer kellett 2mbites bérelt vonalon küldenem 400MB adatot, miközben a cég többi alkalmazottja nyugodtan dolgozott éscsinálta napi teendőit- így egy fél munkanapot vett igénybe a mutatvány. Szerinted ha egyszrrre több ember küldözget ekkora adatokat, akkor mennyire elég az átlagos netes sávszél asszemiterikusan?

  • lapa

    veterán

    válasz #06658560 #173 üzenetére

    nyilvánvalóan abba a 0,1%-ba tartozol, amit jobb munkaállomáson csinálni. de még az ilyen extrém esetekben is jól jöhet egy felhő ezerszeres cpu ideje. nem tudom te / ti vártok-e a gépre, de ha igen, akkor igenis reális lehet.

    nem számolsz tömörítéssel, amire nehéz bármit is mondani. majd egy google sketchupot nyomok kíváncsiságból, de mostanában itthon vagyok.

    az tök mindegy, hogy az excelt melyik managger mennyire görgeti. láttam már excelt tőlem 2000 km-re futni nem űber vonalon és működik.

    a sokszáz mega adat tologatására vársz valami értelmes választ, vagy megegyezhetünk ott is egy "az esetek 99,9%-ban nem jellemző"-ben?

  • #06658560

    törölt tag

    válasz lapa #174 üzenetére

    Attól függ, mint írtam is, milyen felhő. Amúgy meg nagyon mellélősz azzal a 0,1%-kal, mert nem kevés cég fejleszt CAD-ben, egyéb más hasonlóan adatigéenyes programban. Vagynézzük avideo vágást, konvertálást, egyéb 3D grafikai munkákat. EGy részüknél bizonyos munkaelemek megspórolhatóak, másoknál ugyanúgy ott az adatmennyiségi kérdés.

    Ahol a valós idejű, 3D mozgatás precízen szükséeges, ott sosem lehet cloudolni-viszotn rengeteg ilyen folyamat van- ha pedig amúgy is kiépít egy Ford, egy Boeing,, stb. ki kell építse a maga rendszerét a CAd miatt, akkor bukta az adminisztrációra várni, hogy áttegyék cloudra-dupla munka, dupla pénz. A nagy pénz meg bennük van, a nagy cégekben. Akiket amúgyis rohadt nehéz meggyőzni, hogy bármilyen adatot kiengedjenek a kezükből.

  • ddekany

    veterán

    válasz #06658560 #173 üzenetére

    "egyetlen projekten vagyunk 14-en CAD-esek, nekünk fejenként 1920*1200*60 fps grafikai igényünk van, napi nyolc órában. És tényleg van ennyi igényünk folyamatosan. Vagyis nekünk, csak ennek a csoportnak kell ha 8bit színmélységgel számolok. Szóval csak ennek a csoportnak a sávszéligénye letöltési irányban 46448640000 bps~46,5Gbps."

    Ez nem így működik normális terminálos használatra kifejlesztett rendszereknél, hogy az egész képet átküldöd. Csak a változást küldöd át, esetleg azt sem mint raszteres képcafatokat, hanem mint rajz műveleteket. Pl. a terminál csak magukat az OpenGL parancsokat kapja meg, amivel a CAD rajzol. Húzz ide egy vonatalt, rajzolj amoda egy négyzetet, stb.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz ddekany #176 üzenetére

    reméltem, hogy ezt valaki nálam szakszerűbben el tudja magyarázni, én nem akartam vitába mélyülni a konkrétumokról.

    pl. solidworks is fut citrix alatt. azaz hivatásosan, támogatósan, használhatóan.

    [ Szerkesztve ]

  • alamuszi

    senior tag

    válasz bambano #167 üzenetére

    Na persze egyáltalán nem elterjedt. Énis dolgoztsm VMS-en, és az agyanúm hogy ezt figyelmenkívül hagytad, pont te linkelted be:

    [link]

    Hogy Igen a M.I.T. is volt diák, de mindegy is, szerinted a GPL, és eleve a GNU nem is elterjedt, na persze.... Ez Magyarország... Akettőnk közt csak annyi a különbség, hogy én nem csak magyarul tudok gondolkodni. Nem sajtóhír, hanem a Novell MS megegyezés része ami nem sajtóhír, hanem tény. De ez sem gond számomra, tudod mit neked van igazad, ebben a kis kedves jóüindulatú, és mindentudó, kis országban :D

    "Technológiai problémák nem fordulnak elő az Apple készülékeinél." - Ulkesh

Új hozzászólás Aktív témák