-
IT café
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
farkas-j
őstag
válasz anglergab #54852 üzenetére
DLNA-val nem lehet a számítógép képét kiküldeni TV-re. Az kimondottan média továbbítására való, amit a smart TV-k általában alapban támogatnak. A PC képének tükrözésére vagy a kiterjesztett asztalhoz Miracast, Chromecast, EZCast való. Ha a TV maga és a PC nem támogatja ezek közül valamelyiket, akkor egy az előbb felsorolt tudású adapterek közül kell a TV HDMI portjába dugni egyet. A kiválasztott eszközt PC-nek is támogatni kell. Ehhez a mellékelt külső szoftver telepítése a megoldás. Én speciel a telefon képét Miracast-on keresztül küldöm a TV-re, ezt alapból támogatja a TV-m és a telefonom is. A PC vagy laptop képét egy EZCast adapteren keresztül fogadja a TV-m ami a HDMI portjába van dugva. Ehhez egy EZCast szoftver van telepítve a laptopra és a PC-re. Filmeket meg DLNA-val nézek TV-n, ezt alapból támogatja is, A PC-n meg fut egy DLNA kiszolgáló szerver program (Serviio).
Azt tudni kell, hogy a nagy felbontású képátvitelhez komoly sávszélesség kell. Egy WiFi-vel túlterhelt környezetben (2,4GHz-en) előfordulhatnak akadozások. Ha van lehetőség akkor 5GHz-es eszközöket kell használni.[ Szerkesztve ]
Segédletek LG TV-khez: http://goo.gl/Brr7V4
-
hódmaci
senior tag
válasz anglergab #54859 üzenetére
És nincs olyan megoldás hogy azonos legyen az ssid?
Ezt azért kérdem mert ha "átsétálok" a lakáson akkor az egyik végében jó a wifi1 kapcsolat de a másik végében már át kellene állni a wifi2 kapcsolatra. na de az az okos telefon addig nem engedi a wifi1-et míg van kis pálcika is a láthatáron.
Viszont ennyi erővel van itthon egy másik routerem kikapcsolom a DHCP-t meg a tűzfalat létrehozok egy másik ssid nevű wifi hálózatot és ugyanaz mint a jelerősítő.
Vagy tévedek?[ Szerkesztve ]
Hölgyeim! Azt tesszük a kirakatba ami eladó.:)
-
DeathAdder
veterán
válasz anglergab #54864 üzenetére
Részben értem, köszi erről bővebb infót tudok valahol olvasni?
Próbálok rákeresni, de sajna nem találom.
Tehát ha jól értem kell egy usb-s router, amire rá kell tenni openWRT-t, összecsatlakoztatni a beltérivel (ez az összecsatlakoztatás hogyan történik?), be kell állítani hogy ezt ossza meg, illetve gondolom kell egy receiver a pc-re is hogy venni tudja a streamet.
-
#42556672
törölt tag
válasz anglergab #54884 üzenetére
Feleződik! Gondold végig, van 2db. AP-d az egyik küldi a csomagot a másiknak, amíg az első küld a második vesz a csatorna foglalt, majd kisugározza a 2. AP a vett csomagot, de ekkor meg az első nem tud adni mert foglalt a csatorna. És ez igaz letöltésnél és feltöltésnél is.
-
mezis
nagyúr
válasz anglergab #54970 üzenetére
A leírás a 2. WiFi routert switch üzemmódba kapcsolja, fix IIP címmel.
Ez működik a régi és az újabb gyártmányokkal is. Egyszerű, könnyen átlátható hálózat lesz az eredménye.
Vannak újabb gyártmányok, "okosabb" programmal (laikus felhasználóknak is működő képes), azokat elég csak összedugni, aztán vagy működik, vagy nem.A 2. routernél (immár switch) amíg a WAN port nincs átkapcsolva LAN portnak, az üresen marad !
Van olyan megoldás is, amikor a 1. router 2. router WAN portjához csatlakozik, leginkább akkor szokás így használni, amikor a két router LAN hálózatát el szeretnénk választani egymástól.
mezis
-
uriember
aktív tag
válasz anglergab #54988 üzenetére
Fogj meg kézbe egy Tp Link és egy Asus routert, a tápé pillekönnyű, az Asus súlyosabb, "van benne anyag" (hűtőborda pl), a Tp elég primitív az Asushoz képest - legalábbis nekem. Egy audio végfoknál is, ha bekapcsolva cserélgeted a hangfalakat egy véletlen kimeneti zárlat (összeér a két zsinór a bekötött két pólusnál, csak 1 pillanatra is!), végfok eldurranást okoz, ugyanez tökbe, ha bekapcsolt állapotban cserélgeted az antennákat. Azt nem tudom miért nem tüntetik fel a használatiban ezeket, gondolom feltételezik, hogy nem bekapcsolva machinál a tulaj. Egyébként az általában benne van, hogy mielőtt tápot csatlakoztatsz, előtte csavard rá az antennákat. Amúgy egy statikus kisülés is megölheti az erősítőt, leveszel egy nem antisztatizált pólót és hozzányúlsz az antennához, ott sül ki a töltés. Az elektronika már csak ilyen...
Manapság nem nyilvánvaló, hogy a koaxkábeleket megfelelő impedanciájú ellenállással zárni kell.
Aki foglalkozik egy minimális szinten elektronikával, annak ez nyilvánvaló...
[ Szerkesztve ]
Értem, hogy gőzgép, de mi hajtsa?
-
uriember
aktív tag
válasz anglergab #54990 üzenetére
A kábeltv hálózat koax végpontjait akkor miért nem kell lezárni?
Le kell zárni és le is van zárva, mégpedig a TV tuner bemeneténél, nézz meg kapcsolási rajzokat.
2. antenna/lezárás nélküli üzemeltetés (azaz nincs semmi az antenna porton).
Ha nincs rajta antenna (lezárás), akkor a névleges teljesítményt sem adja le, csak a fólia ill. a vezeték, ami a kimeneti porthoz viszi a jelet, ezek funkcionálnak - lezáratlan - "antennaként", természetesen minimális energiával. Ilyenkor csak "szór" az antenna, de mivel ez elhanyagolható jelerősség, így nem érzékelhető se adásnál, se vételnél.
Értem, hogy gőzgép, de mi hajtsa?
-
And
veterán
válasz anglergab #54990 üzenetére
"Illetve fontos különbséget tenni a 2 eset között (routernél):"
A végeredmény ugyanaz: lezáratlan tápvonal, aminek hatását az előttem szóló kifejtette.
Egyébként ez a 'leszedem az antennát és tönkremegy az adófokozat' téma egy soho-router esetén eléggé túl van spilázva. Nem mintha nem létezne a jelenség, mert az nagyon is valós. De itt eléggé kicsiny adóteljesítményekről van szó: csúcsban 30..60 mW, nagyobb nyereségű, 5 dBi-s antennák esetén inkább a tartomány eleje, ráadásul ez időben átlagolva a félduplex működés miatt még ennek is csak a tört része. Ha a routerre nem kapcsolódik kliens, akkor ez kifejezetten igaz. Ilyen alacsony átlagos RF-teljesítmény a lezáratlan kimenetről visszaverődve sem igazán tud végzetes kárt tenni a PA-fokozatban.
"Szerintem az RF jel akkor is "kijön", megfelelő szűrőkkel/elektronikával elkerülhető a hibás működés."
Mint említve volt, nem 'jön ki' a jel, mert azt nincs hova leadni. A kimenetet agyonvédeni meg nem túl kifizetődő a fentiek okán, illetve azért sem, mert a tápvonalban minden egyes kiegészítő alkatrész csillapítást okozna.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz anglergab #55000 üzenetére
"Honnan "tudja" a wifi chip/RF végfok hogy nagyobb nyereségű antenna miatt csökkenteni kell a Tx teljesítményt mivel az EIRP maximálizálva van?"
Természetesen nem tudja, amit a végfokozat lát, az egy jó esetben valós 50 ohm-os impedancia, nyereségtől függetlenül. De tényleg nem fogalmaztam egyértelműen, szóval egy gyárilag 5 dBi-s antennákkal szerelt router esetén nyilván maga a gyártó viszi lejjebb a betáplált teljesítményt, hogy az EIRP-limitet ne lépje túl. Létezik olyan típus, ami gyári támogatás szerint is többféle antennával (nincs rajta külső csatlakozó, de többféle tükörméret elérhető hozzá) látható el, de annál is rád van bízva, hogy mit állítasz be, melyik antennát választod ki a felkínált diszkrét nyereségértékek közül. A valós nyereség önálló kétpólusú méréssel nem állapítható meg, csak összehasonlítás alapján számítható.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz anglergab #55002 üzenetére
Való igaz: ha egy routeren nagyobb nyereségűre cseréled a antenná(ka)t és emellett nem limitálod az adóteljesítményt, akkor szükségszerűen átléped az EIRP-korlátot. De nem a gyártó az, aki kicserélte, hanem te, úgymond saját felelősségedre. Namost egy bizonyos szintig ennek nincs túl nagy jelentősége. Ha biztosra akar menni a gyártó, akkor nem leszedhető, vagy nyákon kialakított antennákkal tervezi az eszközét, de némi műszaki ismerettel ez is megkerülhető probléma, és nem kell hozzá atomtudósnak lenni.
Ilyen alapon nem szabadna 24 dBi-s grid-eket sem árulni, márpedig árulnak. Nem önmaga a router vagy az antenna okozza a túl magas EIRP-t, hanem a kettő együtt, a routert a gyártó pedig egy bizonyos nyereségű antennákkal adta el. A többi nem az ő gondja. Közhelyes hasonlat: szinte bármely ma kapható autó képes átlépni a 130 km/h-s sebességet, holott elvileg sehol nem közlekedhetsz ennél gyorsabban. Ha megteszed és elkapnak, téged büntetnek meg, nem a gyártót. -
And
veterán
válasz anglergab #55021 üzenetére
Erre szerintem nincs egységes recept. Gondolom az egész attól függ, hogy a wlan-chipset (illetve annak RF-frontend része) milyen konfigurációkat támogat, az aktuális firmware ezekből mit tud kihozni, illetve milyen beállításokat hajlandó elfogadni. Ha a kliens egyantennás, akkor ugye nem épülhet fel MIMO-s link, a router elméletben akár az összes 'feleslegessé váló' antennáját képes diversity-re használni. Vagy a három közül csak kettőt. Ha van antenna diversity, akkor már nincs értelme alapantennáról beszélni, hisz a diversity-ben résztvevő antennák egyenrangúak, ez is az oka annak, hogy egyforma nyereségű kivitelben működnek a legjobban. Ilyen mélységű infót nem feltétlenül lehet megtalálni a chipset-ről, viszont teszteléssel sok mindent ki lehet deríteni róla, lásd pl. az #54980-ast.
-
krealon
Topikgazda
válasz anglergab #55053 üzenetére
"PPPoE modemnek (amiben nincs router/switch), lényegében csak egy média adapter/konverter (mikrohullámú DSL vs. PPPoE Ethernet) van/szokott lenni IP címe? Úgy tudom ekkor PPP tunnel épül ki a kliens PC/router és a DSLAM között kétfajta médiumon keresztül, nem kell IP cím."
Osszemosol mindenfele dolgokat feligazsagok alapjan.
Egy fizikai eszkoznek (pl ethernet port) lehet tobb fele protokol altal definialt virtulis cime.
Peldaul IP protokol szerint lehet (akar tobb) IPv4 vagy IPv6 cime, ugyanakkor egy PPPoE kapcsolaton keresztul lehet masik IPv4 vagy IPv6 cime is."Kérdés, hogy lehet áramkörkapcsolt DSL kapcsolatot létesíteni a wifi frekvenciákon. Vagy ez az MDSL is OFDM-et használ, és így működhet a wifivel egy sávban?"
A PPPoE - ahogy a neve is mutatja - az Ethernet protokolra epul.
A nem szabad osszemosni a DSL-t a PPPoE-vel. Az igaz, hogy altalaban egy DSL kapcsolat felett az IP osszekottettest PPPoE protokol szokta biztositani, de a ketto nem egy es ugyanaz.
A Wifi adja a Layer 1 kapcsolatot, ami felett mukodhet a Layer 2 PPPoE.
[ Szerkesztve ]
-
anglergab
addikt
-
-
And
veterán
válasz anglergab #55749 üzenetére
Az SSID a beacon-frame része, az pedig így is, úgy is jelen van az AP által sugárzott forgalomban az SSID(-k) meglététől függetlenül, és az a beacon méretének / adattartalmának csak egy kis részét adja. A beacon gyakorisága a 802.11 világban a kezdetektől fogva beállítható (általában 100ms az alapértéke) a felhasználó által, és ez sokkal jobban befolyásolja a forgalmat, mint az, hogy hány darab SSID-t kell leadni vagy azok milyen hosszúak. A teljes adatforgalomhoz mérten egyébként az egész kérdéskör jelentéktelen.
"Forgalmi vivő frekvenciákat forgalom nélkül nem használ."
Most időkeretet vagy 'frekvenciát'? A spektrum / rádiós sávszél az alkalmazott moduláció függvénye, nem az átvitt adatcsomagok típusától függ.
Új hozzászólás Aktív témák
- Gaming notebook topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Autós topik
- Zeneszerkesztő és DJ topic
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Samsung Galaxy Note20 Ultra - a tollnak nincs ellenfele
- Formula-1
- Linux - haladóknak
- Videós, mozgóképes topik
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- További aktív témák...
- Minőségi Apple Watch szíjak, 2-őt fizet 3-at vihet! Számos prémium iPhone kiegészítők kiváló áron.
- Playstation 5 / etaHEN / 3.00 FW / Cfi-1016A / (1x kibontott)
- Eladó Családi Ház Nőtincsen 70 négyzetméter Lakó rész + 40 négyzetméter beépíthető rész
- Nvidia Shield TV PRO 2019 eladó vagy csere (még 1 hónap Alza garanciával)
- Finalmouse ULX M
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen