- Tombol az AI-láz: az NVIDIA már értékesebb, mint az Apple
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Mozilla Firefox
- Felhő alapú adattárolás (Dropbox, stb.)
- Windows 11
- Proxmox VE
- SkyShowtime
- Tarr Kft. kábeltv, internet, telefon
- Linux - haladóknak
- Perelnek a vallásos kripto-piramisjáték miatt
-
IT café
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz Ghandi #13206 üzenetére
Nem feltétlenül csak kábelen. De ehhez eleve multifunkciós router (vagy AP) kell, amelyik támogatja a kliens-módot. De ha véletlenül a repeatert is, akkor vezeték nélkül is össze lehet hozni a routerrel, de utóbbinak két hátránya lehet: az egyik, hogy mindenfajta jelismétlés felezi a sávszélességet, a másik pedig az, hogy ha nem vagy elég közel a repeater antennájához, akkor lehet, hogy a kliens-notebookod nem fogja jól venni (mivel irányított, esetleg kültéri antenna kerülne a repeaterre, az meg gondolom, az ellenállomás felé fog nézni). Sok router és AP gyári firmware-rel nem képes a kliens v. repeater-módra, de egy 3rd-party fw segítségével már ezeket is ismerhetik.
-
And
veterán
válasz Ghandi #13208 üzenetére
Régebbi TP-Link-ek nem nagyon támogatottak okos fw-ek által, de pl. az 543g gyárilag is tudja a kliens-módot. Még párezer forintos öregebb AP-k is szóbajöhetnek, pl. az ASUS WL300g, amelyet a DD-WRT ismer (ehhez a fw-hez adatbázis, router kereső: [link]). Utóbbi típusnál sajnos pont a csatlakozás problémás, mert valami lehetetlen RF-aljzat van rajta, az is jó mélyen (esetleg szétszedéssel és fixre forrasztással kiváltod). A közkedvelt WRT54G-k is módosíthatók, a v7-es kivételével.
Én is használok ilyen biquad-antennát. Akár parabolatükör nélkül is üzemeltethető, persze úgy kisebb nyereséggel (10 dBi körül). Bevált, könnyen utánépíthető darab, tükörrel pedig elég nagy nyereségre képes, csak úgy nem igazán könnyen mozgatható. -
And
veterán
válasz Dani8905 #13210 üzenetére
Hogy te nem tudsz ilyen routerről, attól az még létezik . Repeater-módnak hívják, bár igaz, hogy nem minden router tud alapban olyat. Meg egyébként is: ha csak a padlástérben lehet venni, akkor lehet, hogy egyetlen repeaterrel sem mész sokra (kérdés, hogy mennyire venné a padláson elhelyezett repeater-módú eszköz jelét a laptopod a lakáson belül). Ilyenkor biztosra csak két eszközzel mehetsz: egy ethernetes kliens-wifi a padlástérbe, egy AP a lakásba, a kettőt meg összekábelezed LAN-on. Aztán már csak akkor van koppanás, ha a 'hotspot' - ha tényleg az - üzemeltetője egyszercsak megunja, hogy sokan lógnak rajta..
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Ghandi #13212 üzenetére
A wifi-s SMC-routereket valamiért nagyon nem szeretik errefelé, hogy finoman fejezzem ki magam (annak alapján, amit olvastam róla, van alapja). Az viszont biztos, hogy gyárilag nem lehet kliens, és nem működik együtt egyetlen 3rd-party firmware-rel sem.
Mod: ráadásul az adatlapja szerint az antennája Fixed dipole antenna, tehát nem csatlakozós.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Dani8905 #13214 üzenetére
"Ebben az esetben a router végzi ezt el helyettem?"
Így van: egy kliens-módú router tud hálózatokat keresni (site survey), és a webfelületén ugyanúgy be lehet állítani a kapcsolat paramétereit (SSID, kódolási algoritmus, megosztott kulcs, stb.), mint egy PC-s kliens kezelőprogramjában. Mondjuk preferált hálózatok listája általában nem támogatott egy routernél (egyszerre csak egy lehet beállítva), de ha a hotspot adatai vannak éppen bekonfigurálva, és az elérhető, akkor indítás után a router kliensként fel is csatlakozik rá. -
And
veterán
válasz Sas madár #13240 üzenetére
Ami pont azért van, mert mégiscsak irányított az az antenna. Valójában minden antenna irányított, azon egyszerű okból, mert izotrop antenna a gyakorlatban nem készíthető. A körsugárzó (omnidirekcionális) antennák is irányítottak, csak az adott elhelyezéssel, szokásosan vertikálisan állítva síkban 360° a nyílásszögük. Kizárólag a horizontális síkban sugároznak körirányban, vertikálisan már egyáltalán nem (sőt: minél nagyobb a nyereségük, annál kisebb a vertikális nyílásszögük).
# dabadab: a csavart érpár nem való antennahosszabbítónak. Az UTP szimmetrikus, a koax meg aszimmetrikus felépítésű, és a hullámimpedanciájuk is más (wifi-hez alkalmazott koax: 50Ω, UTP: 100Ω). A csavart érpárt ezért nem (pontosabban csak nagy veszteséggel) lehet antenna tápvonalra közvetlenül illeszteni, és a fajlagos csillapítása is ismeretlen ilyen magas frekvencián.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Truman #13245 üzenetére
Ennek meg éppen az a hátránya, hogy az antenna elveszti a körsugárzó jellegét. Tehát a főirányban hatásosabb lesz (vagyis megnő a nyeresége), az attól eltérő irányokba viszont kevesebb energiát fog sugározni. Márpedig a kolléga azt írta, hogy mindenhol szeretne térerőt.
-
And
veterán
válasz murphy27 #13415 üzenetére
(Egy natúr, nem multifunkciós AP éppen úgy alkalmatlan lehet a célra, mint ahogy egy sokcélú router is tudhatja ezt (akár 3rd-party fw-rel). Szóval ez nem hardverfajta /AP vs. router/ függvénye, hanem multifunkciós képességé vagy a firmware tudásáé. A DIR-300 - bármely hardververziója - pl. éppen lehet alkalmas, mert ha gyárilag nem is lehet kliens (?) kompatibilis pl. a DD-WRT-vel, és azzal biztosan fogja ismerni e módot is.)
-
And
veterán
válasz D@reeo #13430 üzenetére
Az AP-n ehhez kliens-módot kell beállítani, hiszen te kliensnek szeretnéd használni.
"majd a a routeren bepipálom az Enable WDS-t ott nyomok egy keresést és csatlakozok az ap-hez?"
Fogalmi keveredés: a klienshez (vagy kliens-módú multifunkciós AP-hez) nem csatlakozunk egy AP-vel (vagy wifi-routerrel, amelynek AP az alapmódja). Éppen fordítva: mindig a klienssel keressük az AP-t / wifi-routert, és a kliens-eszközön kezdeményezzük a kapcsolatot az AP felé. Ezért nem tud egy buta AP sem hálózatokat keresni, mert nincs értelme (egy többfunkciós AP viszont tud, de az nem csak klasszikus AP lehet). A WDS / bridge-módokat ne keverjük ide, jelen esetben maradjunk a hagyományos AP-kliens kapcsolatnál.
"Vagy az ap-n kell keresni és ott csatlakozni a routerhez? (az a gond, hogy kereséskor nem látom az SSID-t)"
Pedig így kellene tenni. Ehhez persze a routeren engedélyezni kell az SSID-broadcast nevű fícsört. Egyébként ha a kapcsolat paramétereit (SSID, megosztott kulcs, kódolási algoritmus) a kliens-eszközön beállítjuk, teljesen mindegy, hogy a router sugározza-e azt vagy nem, hiszen az SSID elrejtése nem akadályozza meg a kapcsolódást a hálózatra, ha egyébként ismerjük azt. -
And
veterán
válasz D@reeo #13432 üzenetére
Kicsit problémás, hogy jelen esetben összekevertük az AP és kliens fogalmát, mivel a routered az AP, az "AP"-d meg most épp a kliens. MAC-et szűrni az AP-n / routeren lehet (ott van értelme), nem a kliensen. A kliens eszközöd vezeték nélkül nem tud netet továbbosztani, mert azt a módot már nem kliensnek, hanem repeaternek hívják . Így ezzel nem kell törődni. A DHCP-szervert meg természetesen le kell tiltani a kliensen (már ha az nem végez címfordítást, és minden eszközöd ugyanabban a címtartományban van), mivel egy alhálózatban két DHCP-szerver jelenléte finoman szólva nem igazán szerencsés. A kliensre kötött gépek a routertől, mint meglévő DHCP-szervertől kaphatnak címet.
"Mivel az AP SSID-je ugyan az mint a routernek, ezért külön az AP-t nem is fogom látni a hálózatoknál, így direkt nem is tudok rácsatlakozni."
Lásd, amit az előbb a repeater-módról írtam. Egyébként igen, minden eszköznek, így a kliens AP-nek is elérhetőnek kell lennie a LAN-felől, ha mint említettem, a kliensen nincs NAT, vagyis minden wifi-eszköz és PC a 192.168.1.x tartományban van, 255.255.255.0 alhálózati maszk mellett. Az AP-d SSID-jét meg nem azért nem látod, mert az ugyanaz, mint a routeré, hanem azért, mert az jelenleg egy kliens eszköz, ezért nem sugároz SSID-t. Az csak azért kell neki, hogy tudja, melyik AP-hez csatlakozzon. Merthogy az SSID broadcast (meg egy csomó másik dolog, mint pl. a rádiócsatorna meghatározása vagy a többi kliens kezelése) kizárólag az AP dolga egy struktúrált (access point-ot tartalmazó) vezetéknélküli hálózatban.
Mod. #13433: Meg még kicsit lassú is voltam..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz camino #13489 üzenetére
Igen, ebben a formában hülyeség. Nyilván nem azért van két antennája, hogy "csak úgy" kapcsolgassa, és direkt szakadozzon a link hol az egyik, hol meg a másik kliens felé. Ha rajta maradna mindkettő, és véletlenül a két (vagy több) klienst nem ugyanazzal az antennával érné el, akkor kliensenként egyszer váltania (meg valószínűleg adatcsomagot ismételnie) kellene, de ez a folyamat nagyon gyors. Ha meg amúgy is nagyobb nyereségű antennát teszel rá, akkor vagy mindkettőt cserélned kell, vagy kültéri antenna esetén a másik, nem használt aljzatról le kell szedned a router saját antennáját (kültéri kapcsolaton a kétantennás diversity nem igazán javít). A két kliens egyedüli hátránya, hogy a teljes hasznos wifi-sávszélt (legfeljebb 20..24 Mbps körül) egyidőben nem tudják kihasználni a gépek, ill. ha már az egyiken romlik a térerő, akkor a 802.11g mód rádiós linksebessége az auto fallback miatt eleve lecsökken.
-
And
veterán
Ha vezetékes elérés kell csak a másik szinten, akkor jó a kliens-mód. Ellenben ha wifi-hozzáférést szeretnél az AP-vel biztosítani, akkor repeater-ként kell konfigurálnod (már ha lehet, ugyanis nem minden AP ismeri a kliens, repeater és egyéb, AP-tól eltérő alternatív wifi-módokat).
-
And
veterán
Mit jelent az, ill. hogy derül ki, hogy 'wifin keresztül meg van net az AP-ban'? Egy repeater - a jelismétlési megoldástól függően - működhet úgy is, hogy a wifi mellett vezetékes hozzáférést is biztosít, de ez egyáltalán nem biztos. Míg egy wifi-kliensnek épp az a dolga, hogy vezeték nélkül, kliensként (mint egy notebook) csatlakozzon egy AP-módú eszközre vagy wifi-routerre, majd feléd vezetékes elérést adjon.
-
And
veterán
válasz snake1977 #13697 üzenetére
Repeater-híd beállítása dd-wrt-vel: [link]. De én is inkább próbálnám meg először nagyobb nyereségű antennával kliensként használni a WAP54-est. Egy USB-s wifi-stick vételi képességei általában eléggé elmaradnak egy külső eszközétől, ill. a kivitelük okán eleve nem is jó térerejű helyre (közvetlenül a portra, hosszabító nélkül) szokták azokat telepíteni.
-
And
veterán
válasz Sszemy #13700 üzenetére
Mivel konkrétan a wifi-modul drivere hardverfüggő, ezért mi nem ajánlhatunk neked megfelelőt. Úgyhogy mégis meg kell nézned (biosban, eszközkezelőben, vagy fizikailag ránézel), hogy miféle wireless kártyát tartalmaz a géped, és az annak megfelelő meghajtóprogramot leszedned a notebook vagy a wifi-eszköz gyártójának honlapjáról.
-
And
veterán
válasz snake1977 #13703 üzenetére
A WAP54 használatának további előnye, hogy közel lehet tenni a leendő antennához, így a koax csillapítása minimalizálható. A jelismétlés káros mellékhatása (a rádiós sávszélesség feleződése) is megkerülhető szimpla AP-kliens kapcsolattal. Azt meg nem tudom, milyen az a '9dBi'-s omni-antennád, de ha valami noname, akkor ne csodálkozz, hogy nem hozza azt a nyereséget, amit elvileg kellene.. Egyébként is, pont-pont kapcsolathoz nem omni kellene, hanem inkább irányított, mert utóbbi fajtából könnyebb nagyobb nyereségűt készíteni vagy venni.
"a rálátás szűk igy a cantenna nem jöhet szóba."
Ezt nem teljesen értem: a nyereség növekedése mindig a hasznos nyílásszög csökkenésével jár, ezen az alapon körsugárzó még ennyire sem jöhetne szóba. A biquad nyílásszöge sem sokkal kisebb (másképp: a nyeresége nem sokkal nagyobb), mint a cantennáé.
Mod. #13702: Pl. a miniPCI-eszközök információi között, vagy ott, ahol a biosban tiltani / engedélyezni lehet a wifi-t. Ennél is egyszerűbb volna rákeresni a guglin a notebook típusára, és megnézni, hogy milyen hardverekből épül fel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz snake1977 #13713 üzenetére
Ezt te tudod, a konkrét körülményeket nyilván te ismered jobban. Ha külső antennával sincs rálátás, az természetesen bonyolítja a helyzetet. Addig a bizonyos féltávig (vagy épp tetőtérig) egyébként nem kábelezhető el LAN-on az az AP? Ha mégis marad az eredeti elképzelés szerinti repeateres megoldás, akkor azért a véglegesítés előtt győződj meg róla, hogy a tervezett telepítési helyén az AP normális térerővel veszi mind az ismétlendő wifi-routert, mind a te géped kliensét. Harmatgyenge jelet ismételni sem valami hatásos.
A TP-Link antennája biztos nem noname hamisítvány, de az sajnos igaz, hogy az a pár dB jelszintnövekedés, amit adhat, nem befolyásolja döntően a gyenge kapcsolat minőségét. Külső antennánál is inkább az elhelyezés adja a többletet, nem csak a nyereség szimpla emelkedése. -
And
veterán
válasz pepe1970 #13773 üzenetére
Igen. Ha a kamera webfelületen érhető el, és te azt szeretnéd távolról, az internet felől is látni, akkor a routerben forwardolnod kell a bejövő 80-as (alapértelmezett http) TCP-portra érkező kéréseket a kamera (mint webszerver) IP-címére. Ehhez a kamerát lehetőleg fix IP-címre állítsd a helyi hálózatodban.
-
And
veterán
válasz pepe1970 #13775 üzenetére
Hát pedig ez tényleg nem egy pilótavizsgát igénylő beállítás, különösen, hogy már csináltál ilyet. A dyndns-sel nem lehet gond? Van arról valamilyen log vagy státuszjelzés a routerben, hogy sikerült-e a routernek konfigurálnia azt? Akkor sem éred el kívülről a kamerát, ha nem a dns-nevével, hanem közvetlenül a nyilvános, WAN-oldali IP-címeddel próbálod megnyitni egy távoli böngészőben?
-
And
veterán
válasz Integra #13796 üzenetére
Ha WRT54GL, akkor szabad az út: DD-WRT, Tomato, OpenWRT, stb. tetszés szerint (ha eddig véletlenül nem ezek egyike volt rajta ), és mehet a kliens-mód. Nem rossz router, de azért az érzékenysége nem feltétlenül jobb, mint bármely normális kliens-eszközé. Úgyhogy a saját antennájával ne számíts csodákra, legfeljebb abból származhat előnyöd, hogy a router sokkal szabadabban mozgatható, telepíthető jobb helyre, mint egy desktop pc vagy akár egy notebook.
-
-
And
veterán
válasz krystman #13809 üzenetére
"Azt tudom, hogy minél kisebb annál jobb."
Teljes tévedésben vagy: az RSSI a vételi térerővel arányos, vagyis épp fordítva: minél nagyobb, annál jobb. (Egyetlen kapcsolódó paraméter van, ami akkor jó, ha nagyon kicsi, az pedig a vevőfokozat zajhatárolt vételi érzékenysége dBm-ben, amelyet a paraméterek között néha fel is tüntetnek.) Ideális értéke a vételi térerőnek nincsen, akár a semmilyen konkrét értéket meg nem határozó százalékos értékkel, akár dBm-mel fejezzük ki. -
And
veterán
válasz nuendo #13964 üzenetére
"szerintetek igy több mindent tudnék majd befogni?"
Ez a kérdés így túlságosan általános. Jobb nyereségű antennával nyilvánvalóan megnő az effektív vételi érzékenység. Ha 22 dBi-s antennára váltasz egy 11 dBi-s panel után, akkor számszerűen ugye 11 dB-lel nagyobb jelet kapsz a fő sugárzási irányból. Csakhogy a nagyobb antenna sokkal kisebb térszögben ad-vesz, mint a kisebb nyereségű, vagyis jobb az irányhatása (mivel csak ezáltal lehet nagyobb nyereségű). Ezért a nem főirányban lévő állomásokat jobban kizárja egy nagyobb nyereségű fajta, mint egy kisebb. Így aztán nem lehet megmondani, hogy stabilan szerelt, nagyobb nyereségű antennával mennyi AP-t látsz majd. Egy 50..60 cm-es parabola meg sokkal kevésbé mobil eszköz, mint egy kis panelantenna. Előbbit nem tudod csak úgy kézben tartva forgatni, mint az utóbbit. -
And
veterán
válasz Pitbullcsiga #13973 üzenetére
Veszel egy access pointot (AP-t), rácsatlakozol vele a meglévő routered egyik LAN-portjára, és kész. Csakhogy ez nem túl kifizetődő megoldás, mivel egy wireless AP nem, vagy csak alig olcsóbb, mint egy komplett wifi-router, és a választék sem akkora belőle. Több infóért lásd a Milyen routert? topikot.
-
And
veterán
válasz g.gergo #13979 üzenetére
Igazából valamelyik repeater-mód kellene neked, de olyat nem látok az Edimax képességei között. Ha a routered vezetéknélküli kliensként csatlakozik a TP-Link megosztó routerhez, akkor csak vezetéken kapcsolódhatsz a te Edimax-odhoz.
#13980: A WDS sajnos nem univerzális megoldás. Mint az általad linkelt doksi is írja, a WDS-linkhez mindkét routert fel kell konfigurálni. Vagyis nem elegendő a mi routerünkben megadni az első router MAC-címét (ez volna az univerzális repeater mód egyik szokásos megoldása), hanem azt kölcsönösen be kell állítani az összes résztvevőn. Vagyis ehhez minden routernek támogatnia kell a WDS-t, és mivel a WDS megoldások eléggé gyártó- és szoftverfüggőek lehetnek, két eltérő gyártmány esetén még így sem biztos a siker. -
And
veterán
válasz laacika #14059 üzenetére
Nincs általános megoldás, mivel az offszetszög antennafüggő: [link]. Tehát ezt típus alapján ki kell derítened, vagy próbálkoznod kell, ami macerás, mivel az ilyen paraboloidok nyílásszöge nagyon keskeny, legfeljebb pár fokos lehet. Mindenesetre ránézésre nagyon nem jól áll, hiszen a vízszintes sugárzási irányhoz pont az offszetszög értékével kellene a tükröt a föld felé (lefelé) dönteni.
Mod: mármint a függőleges helyzettől értve.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Sayan_ #14065 üzenetére
(Az USB-s kliensekben általában pici hurokantennák vannak, amelyek nem érik el egy félhullámú dipól 2 dBi körüli nyereségét sem. Egy külső antenna ezért akkor is előnyösebb, ha csupán az eszköz saját dipóljáról van szó, ill. valamennyire mozgatható és ha csatlakozós, akár hosszabbítható is, tehát szobán belül jobb helyre áttelepíthető.)
-
And
veterán
válasz laacika #14106 üzenetére
Pedig egy biquad lényegesen kisebb, 10..11 dBi nyereségű, mint egy megtermett paraboloid vagy grid (tükörmérettől függően 20..24 dBi, vagy akár még nagyobb). És azért 'szenvednek' vele, mert könnyen elkészíthető, és egy csomó esetben nem kell ágyúval verébre lőni. Kisebb, párszáz méteres távra egy biquad is megteszi. Mellesleg a kettő (biquad és parabolatükör) akár kombinálható is: ekkor a biquad szimpla feed-antennává válik, az eredő nyereség pedig ugyanolyan nagy lehet, mint egy hasonló méretű gyári paraboláé: [link].
Mod: "Pont hogy az usb-s wifikre mondták hogy hangyaf.sznyi jelük van."
Ez igaz (mármint a saját antennájukkal értve), de most hogy jött ide?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz laacika #14115 üzenetére
Feed: másképp antennafej, a tükröt 'tápláló' antenna. Egy paraboloidnál elsődleges a tükör nyílásának mérete, az szab elméleti felső határt a nyereségre. A feed-nek csupán arról kell gondoskodnia, hogy a tükörhöz legjobban passzoló karakterisztikájú (nyílásszögű) legyen, hogy annak felülete a lehető legjobban ki legyen használva, különben nem sokat ér. A feed szokásosan egy önmagában kisnyereségű alapantenna, akár félhullámú dipólus is lehet. Tehát ha egy adott paraboloid fókuszában, és nem önállóan használsz biquad-ot, akkor az - a tükör geometriájától függően - nem feltétlenül lesz jobb, mint bármi más ugyanazon a helyen. Az USB-s kliens is beszerelhető a fókuszpontba, de annak sem mindegy a helyzete, mivel a nyákon lévő pici antennájának is van irányhatása (szokásosan a nyák síkjára merőlegesen a legnagyobb a keltett térerő). Egy router egy külön feed-del annyiban mégis előnyösebb lehet, hogy pl. a vételi érzékenysége (antennától függetlenül) jobb, minőségi chipset esetén. De ha csak szimpla biquad-ot használsz tükör nélkül, az egyáltalán nem biztos, hogy jobban fog teljesíteni, mint egy USB-s kliens + tükör, mert a tükör eredményezte plusznyereség utóbbinál többet számíthat. De egy offszet parabolát meglehetősen körülményes irányba állítani, mint tapasztaltad, ezért még az is előfordulhat, hogy a gyenge teljesítőképesség abból fakad.
-
And
veterán
"(konkrétan, hogy a szabvány csak az azonos gyártók eszközei között követeli meg a 100% kompatibilitást)"
(Azért ez elég rosszul hangzik. Nem vitatom, hogy a jelenség ilyen-olyan formában a gyakorlatban létezhet. De hogy egy szabvány azt írja le, hogy ez és ez a módja, hogy nagysebességű wifi-kapcsolatot hozzunk létre, de csak Intel és Intel, Linksys és Linksys, TP-Link és TP-Link stb. között törekedjünk erre, a gyártók közötti kompatibilitás meg le van ejtve, azt erősen kétlem. Hát miféle szabvány volna az?? "Háziszabványokból" eddig sem volt hiány. Egyébként is: az wifi eszköz gyártója nem feltétlenül egyezik meg a chipset gyártójával, még azonos routertípusok különböző hardveres verziói is eltérhetnek ilyen téren. Akkor épp mely gyártót kellene figyelni, a chipset-ét vagy a kártyáét / routerét? Szóval az, hogy az egyes gyártók nem a szabványnak megfelelően implementálnak valamit, vagy épp lespórolnak néhány fícsört, az nem a szabványalkotók hibája.) -
And
veterán
Az biztos, hogy egy 30 megás nethez már eléggé határeset a WRT54G, de átmeneti megoldásként megpróbálozhatsz azzal, hogy DD-WRT Micro-t telepítsz rá. A v7.2-esre felmegy, és azzal meg lehet növelni az egyidejű kapcsolatok számát. Ha sokat torrentezel, akkor lehet, hogy ez a kapcsolati tábla telik meg túlságosan hamar, és ez okozza a router belassulását.
-
And
veterán
(A 802.11n szabványnak éppúgy része a három spatial stream-mel működő 450 Mbps fizikai sebességű mód, mint a néggyel elérhető 600 Mbps. A 300-as mégsem lett "lite" mód, mint a 150-es, mivel utóbbi a maga egyetlen rádiófolyamával már nem is MIMO-s, a MIMO pedig a szabvány alapeleme. Nemrég volt hír a 450 Mbps sebességű routerekről, úgyhogy olyanok már léteznek. Az n-szabvány kissé talán túlságosan is rugalmas, sok minden belefér.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Szerintem a szokásos hiába esel egy ilyen AP / router keresésével. Ekkora táv áthidalására mindenképp külső antenna javasolt. Épületen belüli elhelyezéssel, az AP saját antennájával a siker eléggé lutri, és az sem mindegy, hogy a rálátás adott-e, ill. milyen kivitelűek a kliensek (azokra sem árt valamilyen filléres kültéri antenna). Normális felszereléssel ez nem AP kérdése: száz métert mindegyik átvisz, ha a rálátás nagyjából adott és kültéri antennával próbálkozol.
-
And
veterán
válasz laacika #14375 üzenetére
A két kép között nagyjából annyi a különbség, hogy az egyik esetén a sugárzó ('feed', azaz itt maga az usb stick) nincs pontosan fókuszban, mivel a nyákantenna szokásosan a tok egyik végén van. Sajnos ezek a vacakok olyanok, hogy bár valóban van valamennyi irányhatásuk - mint tudjuk, minden gyakorlati antennának van -, az nem túl jelentős, ezért igazából nem túlságosan kritikus a helyzete. Ok, pár dB-t esetleg ronthat a rossz irány, de a tükör mérete ennél sokkal többet számíthat. A hátsó tükör nem feltétlenül rossz ötlet, de ember legyen a talpán, aki az optimális méretezést és a stick-től való távolságot pontosan levezeti neked egy ismeretlen stick-nél. Javaslatok: 1.) ha ilyennel szeretnél nagyobb távú linket, szerintem nagyon erőltetett egy USB-s nyákantennás kliens használata. Működhet persze, de az antennája még feed-nek sem az igazi (épp azért, mert nem tudja rendesen kihasználni a tükör felületét), ill. az ilyen eszközök valószínűleg nem a legérzékenyebb chipsetet kapják, nem arra vannak kihegyezve. 2.) Ha feed-ként normális antennát (házilag leginkább 'cantenna' vagy csökkentett tükrözőfelületű biquad) használsz, akkor nincs gond az elhelyezéssel, és a hátsó tökürrel. Ezek sem feltétlenül ideálisan használják ki a rendelkezésre álló térszöget, de az eredmény jobb lehet, mint egy USB-s kütyüvel, ráadásul az elektronikát (ami eleve nem kültérre készült) sem kell kitenni az időjárás hatásainak. 3.) Offszet kialakítású tükörrel jóval nehezebb irányba állni, mint egy primfókuszossal: előbbit - vízszintes irányú linket feltételezve - a talaj felé kell dönteni, amihez ismerni kell az offszetszöget. Különösen nagyobb méretű tükörrel ez nem egyszerű művelet, a kész antenna néhány fokos hasznos nyílásszöge még primer fokuszú tükörnél is bonyolítja a beállítást, pedig annál a főirány meghatározása jóval egyszerűbb.
-
And
veterán
válasz joker89 #14318 üzenetére
A kérdésed túl általános, így nehéz válaszolni. Ha a két pont között a rálátás biztosított, akkor szinte bármi megoldható, ha pedig nincs, akkor lehet, hogy bele sem érdemes kezdeni. Hogy a netsebesség melyik pontban hogyan módosul, az is több tényező függvénye, pl.: milyen típusú és sebességű a hozzáférésed, a megosztó router támogat-e sávszél menedzselést vagy egyszerű QoS-t, mekkora sebességű a két pont közötti rádiós link, hány gép használja egyidőben a netet, szükség van-e helyi wifi-elérésre a két pontban. Olyan, hogy 'adó' és 'vevő' gép nincs, csak a linket létrehozó wifi eszközök (AP <-> kliens, bridge <-> bridge, WDS <-> WDS, stb. módban) és a hálózatra kapcsolódó kliens eszközök (PC, notebook, egyéb). Hogy mennyibe kerülne? Nos, lásd a fenti kérdéseket, plusz: hajlandó / képes vagy-e önerőből megoldani mondjuk a kábelezést, antennakészítést. Igényektől és lehetőségektől függően akár sokszoros eltérés is lehet a költségekben. Hogy érdemes-e, azt aztán végképp neked kell tudni a fentiek tisztázása után, helyetted senki sem fogja megmondani.
"mikor megláttam a 14000 hozzászólást inkább feladtam úgyhogy sorry."
Van kereső a topikon belül is, sorry. -
And
veterán
válasz Coolby #14498 üzenetére
Ekkora (valós) nyereséggel jóformán csak paraboloid / grid jöhet szóba, vagy némelyik brutál szektorsugárzó, de utóbbi még drágább. Amúgy miért pont 19 dBi? (A decibel magában nem jelent nyereséget).
Azt meg nem vágom, hogy miféle "kártyát" említsz. Ha fizikailag kártya, akkor nem USB-s, ha meg egyáltalán wifi-eszköz, akkor miért 10/100-as kábellel (LAN ?) szeretnél hozzá kintről csatlakozni? Ha meg eleve kültéri a komplett wifi-kliens ("vevő" ?), és nem csak maga az antenna van kint, akkor miért wifi-kártyára szeretnéd kötni? Szóval első olvasatra kissé zavaros. -
And
veterán
válasz amitechxx #14641 üzenetére
- AP kliens: ez az 'egyszerű' kliens-mód, vagyis a router vezeték nélküli kliensként kapcsolódik egy AP-re v. wifi-routerre, a WLAN és LAN oldalak pedig ugyanabban az alhálózatban (címtartományban) vannak. A nem többportos wifi-hardverek (/mini-/ PCI, USB, PCMCIA, ExpressCard felületű eszközök) kliensként mind így működnek.
- WISP kliens: vezeték nélkül ISP szolgáltatását lehet vele megosztani több, a routerre vezetéken kapcsolódó gép felé. A wifi funkciója itt ugyanúgy kliens, mint egy AP-kliensnél, de a WLAN és a LAN oldalak között az eszköz megosztó routerként működik (címfordítást végez, a LAN felé önálló alhálózatot hoz létre, DHCP-szervere lehet, stb). -
And
veterán
Milyen kamerákat kezel az a rögzítő, csak hagyományos analóg videojelet szolgáltató típusokat? Miféle egyéb csatlakozásokkal rendelkezik (van rajta LAN)? Az USB eredetileg csak azért van rajta, hogy arra hagyományos mass storage adattárolókat - külső USB-s HDD rack, pendrive - csatlakoztass? Esetleg maga a rekorder az USB-s adattároló, amely egy PC-re csatlakoztatva külső meghajtóként látszódik?
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ok, akkor bocs, de kissé úgy jött ki, mintha az USB kizárólagos lenne, és azzal kellene valamit kezdeni. Mivel wifi-routered van (mely gondolom megosztó routerként is funkcionál), akkor az általad felsorolt két megoldás helyett pont a harmadik kellene: kliens. Pontosabban ez mind ugyanazt takarja: egy olyan wifi-s, multifunkciós, ethernet-csatolóval rendelkező eszközt, amelyet alapjában AP-nek vagy routernek hívnak, de mivel többfunkciós, a default AP-mód mellett támogatja a kliens működést (és szokásosan a WDS-t is, de utóbbit mindkét oldalnak ismernie kell). Ha az elfekvő AP-d nem többfunkciós, és 3rd-party firmware segítségével sem tehető azzá, akkor jelen esetben nem sokra mész vele: be kell szerezned egy olyat, amely gyárilag képes wifi-kliensként menni, vagy legalább külső oprendszerrel 'okosítható'.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz sixer66 #14690 üzenetére
Tény, hogy ekkora távra nagyon erős túlzás két ilyen antennát felpakolni, de az akkor is hülyeséggyanús, hogy "túl erős". Sok esetben tartózkodhat egy kliens az AP vagy router közvetlen közelében és akkor sem szokott gond lenni a nagy jelszint miatt. Egyébként ha olyan problémád akad, hogy nem sikerül kapcsolódnia a kliensnek, akkor első körben ne a hálózat védelmével törődj, hanem a link összehozásával. Tehát a kódolás helyett válaszd a nyílt kapcsolódást: titkosítás nélkül, kikapcsolt MAC-szűréssel. Mindezt azért, hogy lehetőleg ne szívasd magad feleslegesen valamilyen rosszul konfigurált védelemmel. Majd ha már működik és stabilnak bizonyul a kapcsolat, azután ráérsz ezeket beállítani.
-
And
veterán
válasz ro_bert17 #14745 üzenetére
Éppen létezik ilyen technika, annak nem sok köze van a wifi-hez (eszközökhöz vagy konfigurációhoz), de tudomásom szerint legalább baromi drága. 'Lehallgatásbiztossá' lehet tenni egy épületet, de az ilyesmit jó esetben nem utólag végzik, hanem eleve így tervezik a falakat és a nyílászárókat. Biztosan utólagos védelem is van, speciális visszaverő / elnyelő anyaggal, ablakokra fóliával, de valószínűleg nem ilyesmire gondoltál .
Sajnos itt nincs egyszerű megoldás, valamiképp korlátozni kell a szolgáltatást, pl:
- rejtett SSID: egyszerű módszer, de kódolatlan hálózatnál hamar felderíthető,
- kulcsolás: úgy-ahogy elmegy, főleg relatív gyakori (1-2 hetes) jelszómódosítással,
- MAC-szűrés: nem túl hatékony, ráadásul állandó karbantartást igényel az adatbázis,
- egyéb korlátozás, pl. kötelező webes bejelentkezés a regisztrációnál kapott azonosítóval: ide pedig megfelelő informatikai háttér kell, ill. lehet néhány egyszerűbb kliens, ami ezt nem kezeli..
Mod: esetleg nagyon alacsony (-ra konfigurált) adóteljesítményű AP-k használatával elérhető, hogy a hatótáv kicsi legyen, de akkor meg a belső lefedettséggel is gond lehet, és esetleg jó sok ilyen hozzáférési pontot kell telepíteni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
1.) Akárhogy nézem, a BEFW11S4 csupán a 11Mbps jelzéssebességű wifi-t (802.11b) támogatja, erre utal a típusjele is.
2.) Ez a kissé pongyola "kb" és "mb" esetedben mit jelent? Nem ártana tisztázni, hogy bitet vagy bájtot. A b-wifi gyakorlati átvitele legfeljebb 4..5 Mbit/s (az 500 kByte/s már nem olyan rossz), a 802.11g pedig jó esetben 20..25 Mbit/s-ot tud.
3.) TX-rate paramétert szokásosan nem állítunk kézi v. fix értékre, mivel azzal kikapcsoljuk az auto fallback funkciót (amivel vagy az átviteli rátát csökkentjük, vagy gyenge térerő esetén a hibás csomagok számát növeljük, ergo megint csak a sávszél csökken..). -
And
veterán
Falakon keresztül vasbetonban négy emelet gyakorlatilag felejtős, bármilyen antennákkal próbálkozol is. Még kültéri visszaverődést kihasználva, ha szemben épp akad egy közeli tömbház, és mindketten arra irányítjátok az antennákat, akkor esetleg, de ilyenre nem lehet és nem szokás normális térerőt alapozni, főleg úgy nem, hogy az egyik oldalon mozgó kliensek, laptopok vannak. Kültéri 24 dBi-s gridekkel beltéren meg nem bohóckodunk (már elnézést, de ez az a kategória lenne). 802.11n-es router egyetlen antennáját meg a többitől elválasztva nem vezetjük sehova, mert az abban a formában nem ér semmit.
#14950: "dBi-vel" nem sugárzol, az ugyanis antennanyereség, nem teljesítmény. Az igaz, hogy a kisugárzott EIRP-d nagyobb lesz (szűkebb térszögbe fog nyalábolni), ha jobb nyereségű antennát alkalmazol. De végső soron az antenna egy passzív szerkezet, csak azt a teljesítményt tudja szétsugározni, amelyet elektromos formában beletáplálnak. Ha az ablakon kívülre nem tudsz szerelni (beleértve a LAN-kábelezést, mint lehetőséget), akár el is felejtheted. Az, hogy több routert is látsz, ami nem a te szinteden van, még nem jelenti azt, hogy azok elég erősek volnának a stabil (!) kapcsolathoz, vagy épp négy emelet szintkülönbségnél is vennél ilyen jeleket.
"Mennyi a káros mennyiség?"
Wifi esetén nem ismert, túlságosan sok tényezős a valós elnyelt dózis meghatározása. Egy átlagos konzumer wifi teljesítményszintje gyakorlatilag ártalmatlan, még erősen nyalábolva is.
"Egy hotspot is erősen sugároz nem?"
Nem. Az EIRP-teljesítményhatár (2,4GHz-en 100mW avagy +20dBm) mindenkire vonatkozik, a wifi-rendszerek által használt ISM-sávok a jellegükből adódóan nem kisajátíthatók. Elvileg nem lehetnek 'még egyenlőbb' felhasználók, akikre más szabályozás érvényes, mint a földi halandókra.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen