Fujitsu blog: fókuszban a blokklánc

Dr. Réger József, a japán cég magyar származású technológiai igazgatója foglalta össze a jövőben kritikussá váló technológiát. – írta: Papdi Attila, 1 hete

Nagyjából egy hónapja számoltunk be az idei Fujitsu Forumról, amelynek egyik legfontosabb témája a blokklánc volt. A japán vállalat amúgy is nagyon sokat foglalkozik ezzel a technológiával, blogunkban is írtunk blokklánc-alapú eszközszolgáltatásról, illetve gyors tesztelhetőséget lehetővé tevő rendszerről.

De miért érdeklődik a Fujitsu a blokklánc iránt? Ennek megértéséhez érdemes kiemelni, hogy ez a technológia gyakorlatilag egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, miközben kizárja a hamisítást és a módosítást. Egy blokk tranzakciók listáját és a benne tárolt programok által végzett műveletek eredményeit tartalmazza, valamint olyan metaadatokat, amelyek időponthoz, valamint az előző blokkhoz kapcsolják.

Hirdetés

Persze a legtöbben a blokkláncot a bitcoinhoz vagy más kriptovalutához kötik, pedig itt sokkal többről van szó. A blokklánc inkább egy önálló technológia, amire építenek a kriptovaluták, miközben sok más célra is bevethető – ezek érdeklik inkább a Fujitsut, hiszen számos üzleti felhasználási lehetőség felmerülhet.

A blokkláncot azonban nem mindenki érti tökéletesen, így a Fujitsu Forumon Dr. Réger József, a japán cég magyar származású technológiai igazgatója elmagyarázta, hogy miről is van szó, hogyan épül fel a rendszer, ami a mai technológiával könnyen megvalósítható, hiszen számítógépeink vannak, ezek egyre erősebbek, egymáshoz is kapcsolódnak, tehát effektíve minden adott egy hálózat kialakításához, ahol minden résztvevő, jelen esetben node ugyanazzal a kóddal rendelkezik, és a tranzakciók beírásakor az egész hálózat megkapja a friss adatokat, ezzel az adatbázis állandóan szinkronizált lesz.

A tranzakciókat blokkok tárolják, és ezek a blokkok egymáshoz kapcsolódnak. Ahogy az egyik blokk betelik, nyitni kell egy másikat és így tovább. Persze ez így egyszerűen hangzik, de mi lesz az előző blokkokkal? Logikus lenne beletenni őket az új blokkba, csak éppen nem lenne túl hatékony, mivel így minden új blokk nagyobb lenne az előzőnél, vagyis elképesztő tárhelyigény lépne fel. Itt segít a kriptográfia, ugyanis egy blokkból készíthető egy kompakt reprezentáció, és ezek az úgynevezett hashek lesznek a blokkok azonosítói. Ha tehát új blokk nyílik, akkor ez csak az előzőleg teleírt blokk azonosítóját tartalmazza.

A kriptográfiában kicsit is jártasabb olvasók könnyen kitalálhatják, hogy ha egy blokkon belülre új tranzakció kerül, akkor bizony a hash is megváltozik, így ezt folyamatosan számolni kell. Maga az azonosító akkor lesz végleges, amikor a blokk tele van, és több tranzakció már nem kerül bele, és így természetesen az új blokk már biztonsággal hozzákapcsolható, hiszen egyértelműen képes visszautalni rá az azonosítója tárolásával. Ezzel kész is a blokklánc.

Innentől nehezedik a dolog, ugyanis elvben mindenkinek joga van hozzáadni az adott blokkhoz, viszont a rendszer működéséhez versenyhelyzetet kell teremteni a node-ok között. Itt már részletkérdések vannak a mikéntről, a lényeg igazából az, hogy bárkinek legyen esélye hozzáírni a blokkokhoz, az esetleges problémák pedig kezelve legyenek, amitől a blokklánc képes kiegyensúlyozni magát és tovább működni.

A blokklánc-megvalósítások egyébként generációkra oszthatók. Az első implementáció (Bitcoin) meglehetősen egyszerűnek tekinthető, de biztonságosan megoldotta feladatát, viszont skálázhatósága nem volt jó. A második opció (Ethereum) már gyorsabb volt, dinamikus kódok lettek beágyazva, vagyis effektíve programozhatóvá vált, de a skálázhatóság limitációira nem igazán reagált. Erre a harmadik generáció (IOTA) kínál megoldást, amely ráadásul sokkal gyorsabb is lett.

Érdemes még kiemelni, hogy a blokklánc sem problémamentes. Ennek is megvannak a maga, megoldásra váró technikai kihívásai. Nyilván a nagymértékű skálázhatóság egy kritikus szempont, ami egyelőre szembemegy a technológia úgymond építőköveivel, ezen tehát dolgozni kell. Szintén problémát jelent a GDPR, ugyanis ha személyes adat került a blokkláncba, akkor az ottmarad örökké. Ezek mellett még a kvantumszámítógépek is kockázatot jelentenek, hiszen ezek elég gyorsak lehetnek a kódolás feltörésére, de vannak már úgynevezett kvantumbiztos titkosítási algoritmusok, amelyek megoldást jelenthetnek erre.

Hirdetés