A 3D nyomtatás sikerének alapja

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a nyomtatási hőmérséklettől a sebességen át a falvastagságig, hogy élmény legyen a nyomtatás. – írta: Szűcs Péter, 1 hónapja

Lehetőségek minden mennyiségben

Amikor valaki először találkozik a 3D nyomtatással, rendszerint meglepődik, hogy mennyi beállítást, finomhangolást kell elvégezni ahhoz, hogy kezdődhessen az alkotás. A szeletelőszoftverek jellemzően száznál is több paramétert engednek a felhasználónak módosításra, ez sokakat megrémíthet. Szerencsére ezt a gyártók és a szoftverfejlesztők is tudják, így legtöbbször rendelkezésre állnak úgynevezett egyszerűsített, vagy teljesen automata profilok. Baj csak akkor van, ha ezekkel nem születnek megfelelő eredmények.

A 3D nyomtatáshoz először is szükség van egy digitális modellre, amit vagy egy erre szakosodott gyűjtőoldalról lehet letölteni, vagy önállóan tervezhető. Aki az előbbi utat járja, annak általában vagy a 3D modellkeresők Mekkája, a Yeggi.com, vagy a legnagyobb közösséggel és ingyenes modellbázissal rendelkező, egyébként a Makerbothoz kötődő Thingiverse.com felületéről letöltve kerül a szeletelőjébe a nyomtatandó tárgy. Akik maguk állítják elő a modellt, valamilyen CAD szoftverrel tehetik ezt meg, ma már léteznek kifejezetten a 3D nyomtatáshoz írt, egyszerűen használható, sőt akár böngészős alternatívák is.

212 °C, Devil Design filament, CraftBot 2, 50mm/s
212 °C, Devil Design filament, CraftBot 2, 50 mm/s [+]

Ha sikerül megfelelő virtuális tárgyat alkotni (vagy letölteni), a felhasználó újabb válaszút elé ér: arról kell döntenie, hogy milyen szeletelőprogramot (slicert) használ, melyek között hatalmas a szórás. A komolyabb 3D printergyártók rendelkeznek saját szeletelőszoftverrel, ezeken kívül elérhetőek független programok is, egy részük ingyenes, míg másokért akár 40-50 ezer forintot is elkérnek. Most csak az alapbeállításokkal foglalkozunk, azokkal, amiket mindenkinek ismernie kell, aki 3D nyomtatásra adja a fejét, de ha igény mutatkozik rá, a későbbiekben részletesebben is belemerülhetünk a szeletelőszoftverek működésébe, illetve a különböző beállítások részletes elemzésébe.

A modellt a Thingiverse.com oldalon találtuk
A modellt a Thingiverse.com oldalon találtuk (forrás: Thingiverse) [+]

A nyomtatás a nyomtatótálca helyes beállításával kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a nyomtatófej és a tálca közötti hézagot optimálisra állítjuk; egyes gépeken a szintezés automatikusan történik, a többin állítócsavarok segítségével lehet ezt megoldani.

Ha a hézag túl kicsi, akkor az első réteg nem fog tudni kijönni a gépből, ami beégéshez, duguláshoz is vezethet. Ha túl nagy a hézag, akkor pedig a levegőbe extrudálunk, tehát a réteg nem fog rendesen megtapadni a felületen. A kézi szintezésű nyomtatókhoz a gyártók mellékelnek szintezőkártyát, de ezt helyettesíthetjük egy névjegykártyával, vagy akár egy vastagabb papírlappal is. Ez az első pár alkalommal nehézkesnek tűnhet, de ha egyszer ráérez az ember, onnantól gyerekjáték. A jobb minőségű gépeknél egyébként sem kell újraállítani a hézagot a fúvóka cseréjéig, tehát ezzel várhatóan nem lesz sok gond.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

  • Házibarkács 3D nyomtató

    Vannak, akik készre épített gépet vesznek. Mások olyan szettet, amiből maguk rakhatják össze a nyomtatót. Layerke ennél is merészebbet gondolt, tervezett magának egyet.

  • Tények és tévhitek a filamentekről

    Olvasói felmérésünkben sokan szerettek volna többet megtudni a 3D nyomtatással kapcsolatos vélt vagy valós veszélyekről, illetve az alapanyagokról. Megkérdeztük a szakértőt.

  • CraftBot 2, a magyar 3D printer

    Érintőképernyővel és Wi-Fi-vel támad a CraftUnique nyomtatója, ami Magyarországon készül, de főleg Amerikában adnak el belőle. Mit tud egy 400 ezer forintos gép, amit a maximalizmus ihletett?