Behozni a lemaradást, majd újra az élre állni
Ingyenességük ellenére napjaink egyik legtöbb pénzt megmozgató szoftverei a böngészők. Ezeken keresztül válik ugyanis elérhetővé az internet, hihetetlen ütemben bővülő digitális tartalmaival, legyen az hír, kép, videó vagy újabban komplett alkalmazások. Ráadásul – ha hihetünk az előrejelzéseknek – a területben még mindig rengeteg potenciál van, ahogy egyre több és egyre többféle eszköz csatlakozik a világhálóra, gondoljunk csak a felhőalapú szolgáltatásokra vagy a mobil eszközök dinamikus térnyerésére.
Nem véletlen tehát, hogy minden eddiginél nagyobb a választék, amikor böngészőt keresünk magunknak. Az iparág óriásai, mint a Microsoft, a Google vagy az Apple ugyanúgy igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani a tortából, mint az erre a területre specializálódott cégek, gondolok itt elsősorban a Mozillára és az Operára.
A nagyok között az egyetlen európai cég az Opera, mely már szinte a kezdetektől, 1994 óta fejleszti programjait. Kezdetben csak PC-re, majd – meglátva a területben rejlő potenciált – mobil eszközökre is. Ők a piacvezető Mini, a Mobile, a Wii Internet Channel és számos egyéb készülék (tv, set-top-box) böngészőjének fejlesztői. Ezen a területen a többiek előtt járnak, nincs még egy cég, aminek ennyire széles lenne a portfóliója, mint nekik. Nem csoda, hogy bevételeik négyötödét a mobilüzletág adja.
Az asztali böngésző azonban korántsem ennyire sikeres. Felhasználói bázisa stabilnak mondható ugyan, de globális szinten régóta megrekedt a 2-3%-os tartományban. Ez ugyan növekvő felhasználói tábort jelent, hiszen az internetezők száma rohamosan emelkedik a világban, és egyes térségekben az Opera felhasználói meglepően nagy arányban képviseltetik magukat (például Oroszországban vagy a Távol-Keleten), mégis a jóval később érkező Firefox vagy a legújabb üdvöske, a Chrome eredményéhez viszonyítva meglehetősen szerény teljesítmény.
Ráadásul a felhasználói arány akkor sem nőtt, amikor az Opera egyértelműen jobb volt a riválisoknál. Az utóbbi években viszont mind sebességben, mind funkciókban lemaradni látszik. Utóbbi esetében nem is annyira a mennyiség, hanem inkább a minőség hiányzik, a felhasználók ugyanis vevők lettek olyan újdonságokra, amik az Operában nem, de más népszerű böngészőkben benne voltak. A széleskörű internetelérés következménye, hogy már nemcsak a technika megszállottjai használják a világhálót, hanem teljesen laikusok is. Ők pedig a sok funkció helyett inkább az egyszerű, logikus és gyors működést részesítik előnyben.
Ahhoz tehát, hogy az Opera versenyben maradhasson, meg kellett újulnia, és integrálnia kellett a többi böngésző által bevezetett vívmányokat. Ennek a folyamatnak volt első állomása az Opera 10. Amint azt a béta kapcsán írt bemutatónkban ismertettük, a szeptemberben véglegesített jubileumi változat egy jó lépés volt a helyes irányba. Csak éppen nem elég, hiszen nem pótolt minden hiányosságot.
Evenes színre lép
Erre tesz kísérletet a frissen megjelent Opera 10.5 pre-alfa verzió. Talán meglepő lehet a mostani érkezése, hiszen legutóbb még csak a 10.2 alfájánál jártunk. Valószínűleg az eddigi kemény munka eredményeinek bemutatása volt a fejlesztők célja ezzel a karácsonyi ajándékkal, és hogy jelezzék, nincs veszve semmi, és képesek lesznek a jövőben is bárkivel versenyre kelni.
Mivel az előző, sólyommadarakat megidéző kódnevekkel (Merlin, Kestrel, Peregrine) már minden lehetőséget kimerítettek, a 10.5 nevét egy norvég járásról kapta, így lett belőle Evenes.
Amint az a pre-alfa kitételből is következik, ez még messze nem végleges változat, az Opera fejlesztési történetét ismerve 2010 harmadik negyedéve előtt aligha lesz belőle kész termék. (Bár ki tudja, hiszen az utóbbi néhány évben a háttérben komoly erőforrásokat összpontosítottak a fejlesztési sebesség növelésére.) Ne feledjük, az Opera erősen érdekelt a mobilböngészők terén is, a platformfüggetlenség emiatt rendkívül hangsúlyosan jelenik meg náluk. Éppen ezért ha sikerül abba az irányban elmozdulniuk, ami most a 10.5 előzetesében is megmutatkozik, az pozitívan hathat a termékeik fejlesztési idejére.
Változások a motorháztető alatt
Az Opera lelke a Presto nevű megjelenítő motor, ami az Opera 7-ben debütált, a 10-es Operában pedig már a 2.2.15-ös verzió kapott helyet. Ahogy az nagy cégeknél szokás (az Opera dolgozóinak létszáma meredeken emelkedett az utóbbi években), a háttérben egyszerre több változat fejlesztése zajlik, nincs ez másként a motor esetén sem. A nemrég megjelent Opera Mobile 10-ben már a 2.4 kapott helyet, a mai kiadásnak pedig a másik két változat, a 2.5 és 2.6 közül az előbbi jutott, egészen pontosan a 2.5.18. Aki az utóbbi időben figyelemmel kísérte az Opera fejlesztéseit, az tudhatja, hogy az új motor komoly változtatásokon esett át.
Ezek közül talán a legfontosabb a Vega névre hallgató, megújult vektorgrafikus könyvtár. Már minden renderelést ez végez az Operában, beleértve a honlapokat és a felhasználói felületet is. Ez több előnnyel is jár. Egyrészt így könnyebb implementálni bizonyos ajánlásokat, például a border-radius-t vagy más CSS3 elemeket. Másrészt lehetővé teszi, hogy a Vega működését hardveresen gyorsítsák, ehhez a Direct3D és OpenGL kimenetek használhatóak. Sajnos a mai előzetesben még csak a szoftveres verzió működik, de a sebességnövekedés így is számottevő. Harmadrészt, ami szintén komoly előrelépés, különböző látványos effektusokat rendelhetnek a felhasználói felület elemeihez.
Konkrét újdonságok, címszavakban:
lekerekített élek a border-radius használatával (demo)
W3C hátterekre és keretekre vonatkozó ajánlásának támogatása (cikk)
CSS3 transzformációk és átmenetek támogatása (cikk, demo)
offline tárolóhely támogatása (demo)
Sebességtesztek
Carakan: a trónkövetelő
A böngészők gyors fejlődéséből is kiemelkedik a JavaScript-motorok sebességnövekedése. A 9.5-ös verzió idején még az Operánál volt az előny, aztán a Safari és a Firefox komoly erőfeszítéseket tett a JavaScript-végrehajtás gyorsítására. Nevető harmadikként a később bemutatkozó Chrome orozta el az első helyet a V8-cal, alig megelőzve a Safarit. Az Opera és az Internet Explorer – bár mindketten gyorsultak valamelyest – komoly hátrányt szedett össze a riválisaival szemben.
Az egyes portálok által a JavaScript-feldolgozás sebességének mérésére rendszeresített SunSpider teszten például közel 8–10-szeres lemaradásban vannak. Noha a valóságban nincs ekkora differencia, a különbség már érezhetően megmutatkozik bizonyos JavaScript-intenzív oldalakon, mint amilyen például a Google Docs vagy Gmail. Nem is beszélve a dolog marketingértékéről, egyesek egyenesen arról cikkeztek, hogy az Operának fel kellene hagynia az asztali verzió fejlesztésével, mondván, JS terén úgysem veheti fel a versenyt az iparág nagy szereplőivel...
Az Opera azonban nem adta fel a versenyt, és felhasználói megnyugtatására idén februárban bejelentette, hogy egy új, minden eddiginél gyorsabb motoron dolgoznak – a Carakanon. A név szinte fogalom lett az Opera felhasználói körében, de mindeddig szinte semmit nem lehetett róla tudni a cikkben szereplő információkon túl. Eddig...
Az előzetesbe ugyanis, mintegy második attrakcióként, végre belekerült. Igaz, a böngésző egészéhez hasonlóan még ez sincs teljesen kész, de elég használhatónak tűnik. A nagy kérdés persze maga a sebesség, ahol egyáltalán nincs szégyenkezni valója, sőt! Ennek bizonyítékaként futtattam pár rögtönzött tesztet. Ezek eredményeit – más szintetikus tesztekhez hasonlóan – nem kell készpénznek venni, de összességében irányadó lehet, az aktuális bajnok jutalma pedig a publicitás, ami az Operának ugyancsak jól jönne mostanában.
A teszteket egy AMD X2 6000+ processzorral felszerelt gépen végeztem, 3 GB RAM társaságában és Vista Home Premium 64 bites operációs rendszeren. Kezdjük a már említett SunSpiderrel! Mint a legtöbb esetben, itt is két kérdés merül fel: hogyan viszonyul a Carakan elődjéhez, a Futharkhoz, illetve állja-e a sarat a riválisokkal szemben. Íme az eredmény (az értékek ms-ban, a kisebb a jobb):
A mérésekből egyértelmű, hogy az újonc beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elődjét szinte kiüti, és riválisaihoz képest is némi előnyt tud felmutatni.
Egy másik népszerű online teszt a V8, amit a Google vezetett be a köztudatba. Különös ismertetőjele, hogy bevallottan az azonos nevű Chrome JS-motor „játszótere”, mások legalábbis nemigen rúghattak mellette labdába (kapott pontszám, a nagyobb a jobb):
A trónfosztás ezúttal is elmaradt, a V8 még mindig túl erős. A hátrány azonban – különösen az előző Opera szereplésének fényében – jelentősen csökkent, az Opera át is vette a megtisztelő második helyet a Safaritól. Igaz, ez utóbbi végleges, hivatalos kiadás, míg a 10.5 csak egy fejlesztői változat.
Végezetül vizsgáljunk meg egy független tesztalkamazást is, a 3DMarkról nevezetessé vált Futuremark fejlesztésében. A program nemcsak JavaScriptet vizsgál, hanem canvas-képességeket és a közösségi oldalakon várható „helytállást” is (kapott pontszám, a nagyobb a jobb):
Ebben az esetben is a Chrome győz, viszonylag nagy fölénnyel. Ez azonban elolvadna, ha az összpontszámba beleszámolnák a komplex grafikai alteszt eredményét is. Ebben ugyanis az Opera ellentmondást nem tűrően utasít maga mögé mindenkit. Ez a fölény ráadásul a hardveres gyorsítással valószínűleg tovább növekedik majd (kapott pontszám, a nagyobb a jobb):
Fontos megjegyezni, hogy az Opera számára a JavaScript kiemelkedően fontos terület, és nem csak a honlapok miatt. Egyrészt ott vannak a minialkalmazások (widgetek) és a Unite, amik speciálisan elkészített weboldalak, kibővített képességekkel. (Előbbi felépítése egyébként épp a a napokban vált kiadásra jelölt W3C-szabvánnyá). Ezeknél szintén nagy fontosságú a JavaScript sebessége, hiszen ez a webalapú alkalmazások egyik legfontosabb összetevője. Sokat nyom továbbá a latban az, hogy az Opera fejlesztőeszközét, a Dragonflyt is JavaScriptben írták meg, így szintén profitálhat a Carakanból.
Utóbbinak tehet nagy szolgálatot, hogy végre beépítették a JSON- (JavaScript Object Notation) támogatást is, ugyanis az újabb verziójú Dragonfly már ezt használja az aktuális belső állapot továbbítására, távoli hibamentesítés esetén. Ezzel a technikával akár PC-ről is debuggolhatjuk mobilos alkalmazásainkat.
A felhasználói felület megújítása
Üveges tekintet
A JavaScript-futtatás sebességén túl a legtöbb kritika a felhasználói felületet szokta érinteni. Ez az a terület, ahol az utóbbi időben számos valóban hasznos újítást vezettek be. Ezek egy részére az Operának is voltak saját ötletei, de a riválisok megoldásai jobban elnyerték a felhasználók tetszését. Szerencsére ezen a téren is jelentős előrelépés történt, csakúgy, mint a korábban egyáltalán nem támogatott funkciók implementálásánál. Mindezeket sikerült úgy megalkotni, hogy bár mások ötleteit használják, a végeredmény mégis kellően operás maradt. Vegyük most sorra ezeket a lépéseket.
Az első, ami mindenkinek feltűnik majd, a megváltozott felhasználói felület. Noha nincs drasztikus változás, a részletek egységesebbek, és jobban beleolvadnak az operációs rendszerbe, mint korábban. A Vista és a Windows 7 légies Aero felületéből is több jutott, ami nagyobb üveghatású felületet jelent, és sokban hasonlít a Firefox 4 várható megjelenésére.
A Windows 7 számos apróbb újítást hozott az ablakok kezelését illetően, ezeket az extrákat viszont eddig meglepően kevesen implementálták. Egészen konkrétan a Jumplistről és a fülenkénti előnézeti képekről (Aero Peek) van szó, amik szintén helyet kaptak a 10.5-ös Operában.
A Mac OS X-et sem hagyták érintetlenül, az újraírt, Cocoa-alapú felület immár natív megjelenést kölcsönöz a böngészőnek, támogatja a több ujjas gesztusokat és a Growl értesítő eszközt.
A menüsávot egy ideje már el lehet tüntetni, de követve a népszerű trendet, ez most alapértelmezett beállítássá vált. A fülek környékén is több változás van, amik a Chrome és a Safari megoldásaival mutatnak feltűnő párhuzamot. Az egyik ilyen az ablakok mozgatásakor látható animáció, a háttérben lévő fülek „helyet adnak”. Amikor sok oldalt nyitunk meg egyszerre, a fülek egymásra torlódnak. Ha egyet bezárunk közülük, a többi arányosan megnöveli a méretét, hogy elfoglalják a felszabaduló helyet.
A böngésző az eddigi Operákkal ellentétben nem az egérgomb felengedésekor, hanem már a lenyomásukkor átvált az adott fülre. Ezáltal némileg gyorsabbnak tűnik a működés, ugyanakkor megakadályoz néhány korábbi ügyes trükköt, igaz, a régi működés a Shift + jobb egérgomb segítségével szintén használható.
Lefelé haladva a következő átdolgozott elem a címsáv. A mai böngészőkben egyre fontosabb szerep jut neki, hiszen már nem csak a címek begépelésére és az előzmények tárolására szolgál, hanem akár keresést is indíthatunk belőle, vagy a gépeléssel egyidejűleg a könyvjelzők között és – az Opera esetében legalábbis – a korábban meglátogatott oldalak teljes tartalmában is keres. Ennek az összetettségnek a könnyű kezelhetőség érdekében vizuálisan is meg kell jelennie.
Noha szerintem az eddigi módszer is jól használható volt, a fejlesztők úgy döntöttek, kissé felturbózzák a megjelenést, belezsúfolva a riválisok jónak vélt elgondolásait. Az eredmény engem látványra leginkább az Internet Explorer 8-as verziójára emlékeztet, mivel jól elkülönülnek a különböző helyről vett találatok.
Ha nem szeretnénk, hogy kilistázza a könyvjelzőket vagy az előzményeket, csak a megjelenő lenyíló menüt kell becsuknunk. Egyetlen kattintással rákereshetünk az addig begépelt szóra egy külön keresőoldalon, illetve az előzmények közül is egy kattintással törölhetünk. Sok találat esetén nem nyomja mindet az arcunkba, hanem csak a legfontosabbakat jeleníti meg.
Végre működik az egyszavas keresés is, korábban ezeket címként értelmezte a böngésző. Szintén új, hogy a Chrome-hoz (vagy megengedőbben: az Opera Minihez) hasonlóan automatikusan kiegészíti a címet gépelés közben. Ha megfelel a felajánlott URL, akkor enterrel már ugrik is.
Az irány megfelelőnek tűnik – még ha mindenben nem is értek teljesen egyet –, de ez még csak egy elő-előzetes, a végső verzióban sok minden változhat a felhasználók visszajelzései alapján.
Az optikai tuning egyik eleme a felugró ablakok külcsínének megváltoztatása vagy a JavaScript-üzenetek látványos fel- és eltűnése, miközben a háttér elszürkül, hasonlóan az Opera Mobile megoldásához.
Egyéb újítások - értékelés
Lépjünk tovább, mert akad még látnivaló. Az oldalon belüli gyorskeresés nagyon régóta az Opera része. A „.” (pont) gomb megnyomásakor előjön egy kis keresőmező a bal alsó sarokban, ide gépelve folyamatosan keresni kezd az oldal tartalmában. Ez volt eddig. Az új változat átveszi a többiek megoldásait, méghozzá meglehetősen öszvér módon.
Az új keresősáv elrendezése nagyon hasonló a Firefox megoldásához, azonban nem alul, hanem felül jelenik meg, mint a Chrome esetén. Gépeléskor az oldal elsötétedik, és csak a találatok látszanak élesen – a megoldás már ismerős lehet a Safariból. Végezetül a felbukkanó mező csak ideiglenes, pont úgy, mint az eddigi Operákban. Végre a sokkal ismertebb Ctrl + F kombináció is ugyanezt a keresőt hozza be, de ezúttal statikus formában.
Az Opera volt az első böngésző, amelyik a jelszókezelőnél bevezette azt, hogy a megjegyzésre buzdító ablak megjelenésekor is folytatta az oldal betöltését. Ennek köszönhetően csak akkor kellett elmenteni a belépési adatokat, ha azok korrektnek bizonyultak. A módszer remekül működött, de nem volt elég egyértelmű, éppen a felbukkanó ablak miatt. Mostantól a Chrome és a Firefox módszere válik irányadóvá, azzal a különbséggel, hogy a bekúszó üzenetsáv kedvéért nem tolja lefelé az egész oldalt. Persze ez is változhat még.
Titokban böngészni
Szintén nagyon népszerű mostanság a privát mód, közkeletűbb elnevezéssel pornó mód, ami idáig teljesen hiányzott az Operából (noha a privát adatok kattintással törölhetőek voltak). A fejlesztők a 10.5-be már implementálták a funkciót. Más böngészőkkel ellentétben aktiváláskor nem nyit új ablakot, hanem csak egy új fület. Az e füleken belül végzett tevékenységünket nem jegyzi meg a böngésző, kattintásra pedig akár az összes aktív privát fül egyszerre bezárható.
Új privát fület a fülek környezeti menüjéből nyithatunk, de ez a funkció is még erősen alfa állapotúnak tűnik, legalábbis a vizuális megjelenést illetően.
További változások
Az Opera felhasználóinak szokása volt bizonyos beágyazott webes tartalmakat a gyorsítótárból előkotorni, erre a korábbi opera:cache oldal csak korlátozottan volt alkalmas. A megújult verzió viszont kifejezetten támogatni látszik ezt a szokást.
Szintén apró, de praktikus újítás, hogy a komolyabb beállításokhoz használható opera:config végre elemenkénti súgóbejegyzéseket kapott, és nem kell egy gyűjtőoldalon keresgélni, hogy az adott kapcsoló vajon mit állít át. Más kérdés, hogy a konkrét súgóinformációk még nem állnak rendelkezésre.
Az Opera meglehetősen lassan testet öltő fejlesztőeszköze a Dragonfly. Mivel JavaScriptben írták, az új Carakan motor jelentősen megdobta a működési sebességet. Az eddig használt 3-as Scope protokollt a 6-os váltotta, ami nagyobb adatsebességet biztosít távoli hibamentesítés alkalmazásakor. Ezen felül újdonságként került bele egy elemkijelölés és egy színkiválasztás funkció is. Külön öröm, hogy a forráskód elemzéséhez már nem szükséges újratölteni az oldalt a Dragonfly megnyitását követően.
Összegzés
Mindent egybevetve elégedett vagyok a változtatásokkal. Most is az x.5-ös verzió hozza a komoly háttérbeli újításokat, ahogy az már a 9-es sorozatnál is megfigyelhető volt. A Presto 2.5 és benne a Vega előremutató fejlesztés, és sok, egyelőre kihasználatlan lehetőséget rejt, nem is beszélve a hardveres gyorsítás várható előnyeiről.
A Carakan JS-motorral az Opera végre ledolgozta a többiekkel szembeni hátrányát, sőt, egyes tesztek szerint mindjárt az élre tört. Már csak az IE9-nek kell komoly gyorsulást felmutatnia, és végre elindulhat a JavaScript térhódítása.
A másik jelentős előrelépés az apró funkciók terén történt, ahol számos elmaradást pótolt az Opera. Örömteli, hogy a böngésző ablaka jobban illeszkedik az őt futtató operációs rendszerbe.
A pozitívumokon túl vannak problémák is, de ezek elsősorban a pre-alfa státusz következményei. Például nincsen linuxos összeállítás, a böngésző Operától szokatlanul gyakran lefagy, és magas memóriahasználatot produkál. Az Opera Unite szolgáltatás nincs integrálva, és a helyesírás-ellenőrző sem működik. Nem is beszélve a sok apró hibáról, amire az ember csak menet közben bukkan rá.
A fejlesztők úgy döntöttek, hogy a 10.2-es verziót ejtik, és mostantól a 10.5-re fókuszálnak, integrálva az újfajta minialkalmazás-motort is, ami kvázi a böngészőtől függetlenné teszi a widgetek futtatását. Remélhetőleg ez lépés is segít majd abban, hogy minél előbb megjelenhessen a végleges 10.5, ami – ha tartják a mostani irányt – végképp helyreállíthatja az Opera utóbbi időben itt-ott megkopott renoméját.
