A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), a Magyarországon működő európai multinacionális vállalatok első számú vezetőinek konzultációs szervezete – tagjai között olyan infokommunkációs vállalatokat találunk, mint a BT, az Ericsson, a Magyar Telekom, a Philips és az SAP – kiadta immár kilencedik éves jelentését. A 2006-ról szóló értékelés címe: „A felelősség közös”. A HEBC vállalatok a magyar gazdaság jelentős befektetői, 2006. évi összesített nettó árbevételük 5150 milliárd forint volt, alkalmazottaik száma pedig közel 30 ezer fő.
Az értékelésben a vezérigazgatók nyomatékosítják a politikai és gazdasági döntéshozók felé, hogy az elmúlt közel két évtized jelentős fejlődése ellenére Magyarország mára elvesztette azt a vezető szerepet, amelyet a 90-es években betöltött a régióban. Annak érdekében, hogy az ország helyreállítsa versenyképességét Európában és a világban, széles körű nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiára, stabil jogi és gazdasági környezetre, kiszámíthatóságra és átláthatóságra van szükség – figyelmeztetnek a multik vezetői.
A HEBC jelentése a hosszú távú sikeres felzárkózás és versenyképesség szempontjából meghatározó területekre összpontosít: a humánerőforrás kiemelt fejlesztésére, az üzleti környezet alakítására, az intézményrendszerre és a külső tényezőkre. A következő évek legfontosabb tennivalóit is felsorolják: a szakképzés és technikusképzés visszaállítása, a felsőoktatásban a műszaki és természettudományos hallgatók arányának növelése, speciális megoldások, programok indítása a családok gyermekvállalásának ösztönzése érdekében és az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása.
A tagok véleménye szerint a magyar állam pénzügyi helyzete még a megszorító intézkedések ellenére is fenntarthatatlan úton halad. Bár megértik a költségvetési bevételek növelésének szükségességét, kiemelten fontosnak tartják az állami kiadások csökkentését. Az HEBC szorgalmazza az államigazgatás és intézményrendszer jelentős egyszerűsítését, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételét – beleértve az adórendszert is –, amelyek meghatározó tényezők a jövő gazdasági fejlődése szempontjából.
Az ország gazdasága csak akkor lehet erős, ha a nemzetközi szereplők mellett erősek a hazai kis- és közepes vállalkozások, ezért fejlesztésüket központi kérdésként kell kezelni. Az HEBC külön fejezetben hangsúlyozza, hogy nem lehet sikeres az a társadalom, amely szemet huny a korrupció felett.
A jelentés fejezetei olyan további fontos területeket tárgyalnak, mint a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az innováció, állami és magánpartnerség, és külső tényezők, amelyben nemcsak Magyarország Európában elfoglalt helyéről, de Ázsia meghatározó szerepéről is szó esik.
Széleskörű társadalmi konszenzus nélkül az országnak csekély reménye van a felzárkózásra, mind Európában, mind a világban. Az HEBC véleménye szerint a konszenzus nem feltétlenül jelent teljes egyetértést minden kérdésben, de készséget az együttműködésre mindenképpen; a politikai erők, az üzleti és civil szféra, valamint a társadalom egésze között. Az HEBC ezért kész ezen konszenzus előmozdítására, a fent említett célok mihamarabbi megvalósulása érdekében.
A jelentés elérhető az Interneten az ERT weboldalán (www.ert.eu).
