Nem véletlen, hogy annyira siet az EU és az USA az AI-szabályozásokkal: a cégek öntik a technológiába a pénzt, és mindenbe AI-alapú szoftvert akarnak építeni.
A Microsoft például a BHP Groupnak segít a világ egyik legnagyobb, Escondida bányájában felturbózni a rézbányászatot. A gépi tanulásra és az AI-ra ott nagy szükség lehet, a BHP szerint ugyanis a következő 30 évben meg kell duplázni a rézbányászatot, ha az EV-k, szél- és napelemes farmok révén tartani akarjuk a dekarbonizációs terveket.
[+]
Új bányát találni és építeni drága, nehéz és akár egy évtizedet is igénybe vevő feladat, így alapvetően a meglévő bányákból és eljárásokkal akarnak többet kihozni, új technológiákkal. A BHP szerint a digitális megoldásik jelentik majd az ágazat nagy ugrását. Valós idejű adatok, AI-alapú javaslatok érkeznek majd az Azure platformról.
A pénzt persze nem csak az AI-fejlesztésekbe öntik, hanem minden bányába is, az EV-iparnak nagy szüksége van a nyersanyagokra. A Glencore vezetésével egy brit konzorcium 9 milliárd dollárt fektet Indonéziába, amely egyébként is úttörő szeretne lenni az EV-khez kötődő akkugyártás és bányászat terén, odacsalva a multicégeket.
A multicégek odacsalása, a pénz öntése az akkugyárakba pedig Európában is központi téma. Újabb és újabb akkugyárakat pedig nem csak Debrecenben és Magyarországon építenek, hanem Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban is rengeteg épül, újabb és újabb bejelentések mellett.
