A várva várt csütörtöki tőzsdei megjelenés előestéjén a Google vezetősége úgy döntött, hogy 37 százalékkal mérsékli a sokak által túlzottan magasnak talált kibocsátási árat.
A Pew Internet and American Life Project legfrissebb elemzése szerint a Google a legnépszerűbb keresőoldal az Egyesült Államokban, 47 százalékos piaci részesedésével messze megelőzi a 26 százalékkal a második helyen álló Yahoo!-t, ennek ellenére a társaság tőzsdei megjelenése körül egyre több probléma vetődik fel. A befektetők érdeklődése kisebb lett, mint várták, így a tulajdonosok, Larry Page és Szergej Brin, valamint a vezérigazgató Eric Schmidt szerdán úgy döntöttek, hogy a kezükben lévő részvénymennyiségből a tervezett 10,5 millió helyett csak 5,5 millió Google-papírt értékesítenek. (Ha igény lesz rá, további 2,9 millió részvényt bármikor eladhatunk – tették hozzá). A részvényesek döntésével párhuzamosan a társaság a kibocsátási árat a korábban tervezett 108 és 135 dollár közötti értékről 85-95 dollár közé csökkentette, miközben az újonnan kibocsátandó részvények 14,1 milliós darabszámát változatlanul hagyták. A módosítás után mindenesetre a cég maximális értéke a korábban számított – többek által a valóságtól igencsak elrugaszkodott – 36,6 milliárd dollárról 25,8 milliárd dollárra apad.
Az internetes társaság tőzsdei megjelenését a kezdetektől ambivalens reakciók fogadták. Egyrészt hatalmas várakozás előzte meg az idei év legnagyobb kibocsátásának tartott eseményt, másrészt sok szkeptikus kijelentést eredményezett, hogy a társaság ahelyett, hogy a befektetési bankok szakértőivel értékeltette volna fel a céget, a holland aukciós módszer egyik változatával próbálta beállítani a kibocsátási árat. Ezzel a módszerrel a szakértők szerint a kisbefektetők irreális mértékben, és hosszú távon tarthatatlan szintre hajthatták volna fel a Google-papírok árát, miközben az alig harmincéves alapító tulajdonosok nyilván mesés vagyonhoz jutottak volna.
A kibocsátást homályosnak és kockázatosnak ítélő intézményi befektetők rosszallását váltotta ki, hogy így megkerülték őket. Az egyik vezető befektetési bank vezérigazgatója például, egy csöppet sem kertelve, a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy "ha a Google nem az ő, hanem a kisbefektetők kegyét keresi, magára vessen".
Tovább nehezíti a Google helyzetét, hogy a kibocsátás finisében egy, a Playboyban megjelent interjúval kapcsolatban felmerült a gyanúja annak, hogy az alapítók esetleg megsértették az amerikai értékpapírtörvényt, ráadásul a SEC informálisan vizsgálatot kezdett a cég 23,2 millió darab, feltehetően illegálisan kibocsátott részvényeinek visszavásárlásával kapcsolatban is. Így az utolsó pillanatra is maradt izgulnivalója a jelenlegi tulajdonosoknak, akik majd csak a Nasdaq mai nyitásakor lélegezhetnek fel végleg; ha ugyanis minden jól megy, csütörtökön megkezdődik a kereskedés az internetes kereső papírjaival.
