A választási kampány hajrájára időzítette a fejlesztési programokért felelős államtitkár, Csepreghy Nándor azt a bejelentést, amiben annak vizsgálatnak a végeredményéről számolt be, amelyben azokat cégeket, ezek hátterét vették górcső alá, akik az előző támogatási ciklusban jutottak uniós támogatáshoz.
A vizsgálat oka és célja még ma sem teljesen tisztázott, de az kihüvelyezhető a kommunikációból, hogy az önmagában még nem törvénysértő offshore működés, illetve az ezzel szorosan összefüggő, úgynevezett „átláthatóság” volt a célkeresztben.
A még mindig 2000 cég ellen folyó vizsgálat során a közlemény szerint 276 cég „bukott meg”, vagyis ennyi vállalkozásnál bizonyítható az offshore-háttér. E cégek esetében a jelenlegi szabályok szerint a szankció egyrészt a megkapott támogatások visszafizetése, illetve a következő támogatási ciklusból történő kizárásuk. Az államtitkár szerint nagyjából 15-20 milliárd forint visszafizetése került szóba.
Az átláthatósági követelményeknek nem megfelelő cégek között több informatikai vállalkozás is szerepel: Montana-csoport (több nagy értékű pályázat), AQUA SOFT 2004. Szoftverfejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, Wiera Internet Szolgáltató Kft., WOX Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, Noreg Információvédelmi Kft. (több pályázat), 3G Multimédia Kutató és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság, PANNON SZOFTVER Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság, DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt., WOX Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, MACRODA Kereskedelmi Kft., WEBCONSULT.HU Internetes Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Azt fontos megjegyezni, hogy a bejelentés óta egyre több cég jelzi, hogy nem értenek egyet a feketelistára való kerülésükkel, a legtöbb esetben a vizsgálatot végző hivatalt okolják, mivel szerintük vállalkozásuk teljes mértékben megfelel az átláthatósági kritériumoknak, illetve eleget tettek a szükséges adatszolgáltatásnak. Ezekben az esetekben azonban, mint az államtitkárság közölte, csak bírósági úton lehet orvosolni az esetleges sérelmeket, vagyis a vállalkozásoknak kell bizonyítaniuk, hogy tévesen kerültek feketelistára.
