Napok óta olvashatóak különböző portálokon olyan híradások, melyek arról szólnak, hogy a választások után politikai válságba zuhant Belaruszban akadoznak, bizonyos esetekben teljesen meg is szűntek a távközlési szolgáltatások – de ezek a tudósítások részlegesek, a legtöbbször erősen szubjektív tapasztalatokat tükröznek, igaz, ebben a helyzetben ez nem is meglepő.
Mai riportjában a Financial Times moszkvai tudósítója igyekezett a rendelkezésére álló források alapján összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat.
A riport azzal indít, hogy hallgatólagosan feltételezi, hogy a leginkább az internetet érintő kimaradások kifejezetten politikai célúak: a hatalomban lévő kormány igyekszik megakadályozni az információáramlást és a kapcsolattartást a választási eredményeket kétségbe vonó tüntetők között. A tudósító egyértelmű bizonyítéknak látja, hogy nem általános hozzáférési problémákról van szó, hanem elsősorban a kereső- illetve a közösségi oldalak voltak/vannak elérhetetlenek (pl. a Google, a Facebook vagy a Twitter szolgáltatásai), valamint a nemzetközi sajtó és a helyi független hírportálok vannak blokkolva.
Csakhogy – mutat rá az újságíró – ez a fajta tiltás megkerülhető, ugyanis a tüntetők és elégedetlenek gyorsan találtak alternatív megoldásokat a kapcsolattartásra, elsősorban a még mindig elérhető Telegram üzenetküldőt használják. Egy helyi jogvédő szervezet képviselője azt nyilatkozta, hogy az internetes szolgáltatások részleges lezárása kontraproduktív lépés volt, ugyanis az aktivisták által készített filmfelvételek nagyobbik része a blokkolást elkerülő Telegramon keresztül került nyilvánosságra. Emellett robbanásszerűen növekedett meg pl. a hatósági ellenőrzést elkerülő a virtuális magánhálózatok, a VPN használata.
A tudósító egy másik aspektusra is felhívta a figyelmet: az internet részleges korlátozása súlyos gazdasági hatásokkal jár abban a Belaruszban, mely sok problémával küzdő gazdasága ellenére a tech szektorban komoly eredményeket mutathat fel. Erre a hatásra szerdán több mint 300 helyi cégvezető, fejlesztő és befektető is felhívta a figyelmet egy nyílt levélben, melyben arról írnak, hogy a kormányzati lépések veszélyeztetik a tech vállalatok működését, lenullázhatják eddigi eredményeiket, és könnyen oda vezethetnek, hogy a képzett szakemberek tömegesen hagyják el az országot.
Ezek az információk teljességgel szembe mennek a hivatalos állásponttal, ugyanis Lukasenko elnök nemrég jelentette be, hogy az internetgondok miatt olyan külföldiek a felelősek, akik zavart akarnak kelteni az országban. Ám ezt szakértői adatok is cáfolják, ugyanis egy prágai székhelyű kiberbiztonsági cég, a Qrator Labs azt közölte, hogy méréseik szerint a két, állami tulajdonban lévő, a piacot monopolhelyzetben uraló helyi internetszolgáltató a választások napjának estéjén radikális korlátozást léptetett életbe: az IPv6-os protokollon 80 százalékkal csökkentették a hozzáférést – a szakértők szerint ez egyértelmű politikai beavatkozásra utal, ugyanis egy ilyen brutális méretű korlátozást csak „belülről” lehet megcsinálni.
Egy másik megkérdezett szakértő hozzátette, hogy a hozzáférések ilyen korlátozása súlyos gazdasági károkat okoz, hiszen a bankok, a közlekedés, a térképszolgáltatások, a webshopok stb. is megérzik.
