Az it-világban is számtalan olyan terület létezik ma Magyarországon, kezdve egy engedély beszerzésétől egy állami pályázat útjának végigkíséréséig, amely bizonyos szintű érdekérvényesítési szakismeretet kíván, ugyanakkor az ügyben eljáró személyek általában nem rendelkeznek ezekkel az ismeretekkel és képességekkel.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok Központja most négy féléves másoddiplomás képzést indít, amelynek célja, hogy a szükséges elméleti alapokra építve hasznos, a mindennapi életben felhasználható gyakorlati tudást adjon érdekérvényesítő szakembereknek mind a magyar, mind az uniós közigazgatási viszonyok között. További cél, hogy a képzést sikeresen befejező hallgatók, megszerzett ismereteik birtokában, képesek legyenek közvetíteni szervezeteik és a kormányzat között, aktívan és hatékonyan tudjanak részt venni az érdekérvényesítés folyamatában.
Ha manapság érdekérvényesítésről beszélünk, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy 2004-től Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, és ezáltal számos törvényhozással, közigazgatással összefüggésben lévő eljárás, ügymenet és ügyintézés módja és rendje, illetve ezekkel párhuzamosan a velük kapcsolatos hatáskör is megváltozik, az elmúlt évek gyakorlatához képest eltérően fog működni. Ezekre a változásokra Magyarország jelenleg még nem teljes mértékben felkészült.
„Az üzleti világban, úgy látom, felemás helyzet alakult ki" – mondta Kégler Ádám, a lobbitörvény tervezetének tanácsadója, az MTA kutatója. "A nemzetközi cégek – anyavállalatukon keresztül – szinte tálcán kapják a legfontosabb EU-s információkat, hiszen nem ritka, hogy a nagyvállalatoknak már működnek brüsszeli irodáik. Ugyanakkor a magyar tulajdonú cégek többsége egyelőre nem gondoskodott brüsszeli érdekképviseletről, pedig erre folyamatosan szükség van, hiszen ma már az Országház mellett a legfontosabb döntések helyszíne Brüsszel. A Pázmány Egyetemen induló képzés aktualitását tovább növeli, hogy a magyarországi lobbitörvény formálódásával párhuzamosan az Európai Unió is a lobbizás átfogó, törvényi szintű szabályozására készül” – tette hozzá a szakember.
A posztgraduális képzés tanrendjének kialakításakor a fenti szempontokat és igényeket vette figyelembe az egyetem, ezáltal kitűzve a célt, hogy egy olyan gyakorlati tudást adjon a leendő érdekérvényesítő szakembereknek, hogy azok alkalmazhatóak legyenek mind a magyar, mind az uniós közigazgatási és gazdasági viszonyok között.
