Kína drónkorlátozással válaszolt az USA-nak

Nem csak a technológiai versengés miatt vezettek be exportkorlátozást egyes drónokra, hanem a katonai felhasználás miatti aggodalmak okán is.

Miközben ömlik a médiából, hogy az USA milyen további exportkorlátozások és tiltásokat vezet be Kína, a kínai cégek és annak tech szektora ellen, addig az utóbbi időben Kína is elkezdett válaszul korlátozásokat bevezetni az USA felé: nem csak a Micron részleges betiltása vagy épp a chipgyártásban és EV-iparban fontos nyersanyagok exportkorlátozása formájában.

A héten például Kína exportkorlátozásokat vetett ki egyes drónokra és azokhoz kapcsolódó felszerelésekre, többek között nemzetbiztonsági okokból. Nem csak a technológiai és kereskedelmi rivalizálás az oka tehát a döntésnek, hanem a katonai felhasználás miatti aggodalom is.

Szeptember 1-től így bizonyos drónmotorok, lézerek, kommunikációs eszközök, drónellenes rendszerek is korlátozás alá kerülnek, ez fogyasztói drónokat is érint. Civil drónt sem lehet katonai célra felhasználni. Egy szóvivő szerint felelős országként igyekszik megmutatni az álláspontját Kína, amely a globális biztonságra és világbéke megőrzésére törekszik. Az érintett országokat a helyi hatóságok értesítették – mivel Kína igen nagy dróngyártó iparral rendelkezik, ez sokakat érint.

Az USA mindenesetre 2019-ben tiltotta meg a Pentagonnak a kínai gyártású drónok és alkatrészek beszerzését. Az USA-ban viszont az eladott drónok több mint 50 százaléka a kínai DJI-tól származik, a hatóságok körében is ez a márka a népszerű. A DJI már jelezte, teljes mértékben együttműködik az új szabályozásokkal is, katonai célra pedig ezután sem terveznek vagy adnak el termékeket senkinek.

Azóta történt

Előzmények