A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) múlt hét végén kiadott állásfoglalása szerint a modern, távirányítással repülő, kis méretű szerkezetek, a drónok olyan új technológiát jelentenek, amelyek a korábbiakhoz képest új kihívást jelentenek a megfigyeléseket illetően, ezért mindenképp szükséges egy speciális szabályrendszer kidolgozása, hogy a magánszféra sértetlenségét biztosítani lehessen.

Az ajánlás emlékeztet rá: Magyarországon nincs a drónokra vonatkozó külön jogszabály, a tárgykört részletesen szabályozó törvény előkészítés alatt áll. A törvény hatálybalépéséig használatuk csak egyedi engedély alapján lehetséges, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala ad ki.

Az állásfoglalás indoklásában Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke részletesen kifejti, hogy miért is elengedhetetlen szerintük a meglévő adatvédelmi szabályozás kiegészítése:

Általánosságban kiemelendő, hogy önmagában nem a drónok használata jelent adatvédelmi problémát, hanem a drónokra szerelhet kiegészítőkkel megvalósuló atipikusnak mondható adatkezelés. A legfőbb eltérés az eddigi adatkezelésektől az, hogy még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek a magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül, amely látókör az eddigi hasonló technológiák használati tapasztalataival összevetve szokatlanul széles és igen gyorsan változtatható. A drón, ha nincs rá irányadó szabályozás, követhetetlen és kikerülhetetlen (szemben egy helikopterre szerelt kamerával, vagy egy fix vagyonvédelmi kamerarendszerrel), képes arra, hogy mozgó személyeket, tárgyakat kövessen, anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének. Ezen új technológia segítségével az adatkezelő könnyen képessé válhat rejtett megfigyelésre, hiszen a megfigyelést lehetővé tévő szállító eszköz (a drón) egészen kis méretű is lehet, nehezen, vagy egyáltalán nem észlelhető és gyors, sok esetben észrevétlen helyváltoztatásra képes. […] A drón által megvalósított adatkezelés ezeken felül teljesen automata rendszerben történik, így menet közben nehéz, vagy lehetetlen változtatni rajta. Szintén fontos eltérést mutat azon jellemzője is, hogy az egy-egy repülés során rögzíthető adatmennyiség és adatok fajtáinak széles skálája az eredeti céltól eltér, így akár készletező adatgyűjtésre is alkalmassá teszi ezen új technológiát. A drón által megvalósított adatkezelés a levegőben megy végbe, vagy olyan adat a tárgya, amelyet a levegőből, eddig szokatlan magasságból, pozícióból vettek fel, és amelyek gyűjtését az adatalany legtöbbször nem is érzékeli, de ha még tudomást is szerez róla, nem tudja, az érinttet jogait kivel szemben kell, lehet gyakorolnia. Kijelenthető, hogy ezen új technológia nem megfelelő használata lehetőséget nyújt az egyének magánszférájának nagyarányú megsértésére és a technológia puszta léte is a magánszféra határainak kitolódása irányába hat, elsősorban azáltal, hogy a drón a levegőből, nagy távolságból képes személyes adatokat gyűjteni, így olyan területeken is számolnia kell az állampolgároknak legintimebb magánszférájuk elleni hatásokkal, ahol eddig nem számítottak ilyen beavatkozásra.

Az aggályok pontokba szedve:

• a megfigyeléstől való félelem változást idézhet elő a magánszemélyek viselkedésében
• a drón használatával minden eddiginél könnyebbé és egyszerűbbé válik a személyek pszichikai és fizikai méltóságának megsértése
• a magánszemélyek számára a technológia egyelőre átláthatatlan, követhetetlen
• az eredetitől eltérő célból történő adatkezelés veszélye kifejezetten magas
• az emberi test anonimitásának, az emberi méltóságnak nagyfokú sérülékenysége
• magánlakás, magánterület zavartalanságának nagyfokú sérülékenysége
• a szabadsághoz és biztonsághoz való jogra, az egyesülési szabadságra, a gyülekezési szabadságra, a vallásszabadságra, a véleménynyilvánítás szabadságára és a hátrányos
• megkülönböztetés tilalmára kifejtett negatív hatások jelentősége

Az állásfoglalás a katonai felhasználással nem foglalkozik, az állami, a kereskedelmi és a magáncélú felhasználás szabályozására nyújt irányelveket.

A jogalkotóknak szánt általános fejezetben az adatkezelés célját illetően kiemelik:

A Hatóság javasolja, hogy a születendő törvény rögzítse, a drónokkal megvalósított adatkezelés csak jogszerű célból folytatható, amely igazodik az adatkezelés jogalapjához is. Nélkülözhetetlennek látszik ennek érvényesítésére egy engedélyezési eljárás, amely magánszféra védelmi és adatvédelmi hatásvizsgálatot is magába foglalna. Az engedélyezési eljárás lefolytatására a Légügyi Hatóság tűnik a legalkalmasabbnak, amelynek azonban az eljárás során a jelen ajánlásban is ismertetett adatvédelmi szempontokat is értékelniük, érvényesíteniük szükséges.

Az új szabályozásban a hivatal szerint az egyéb adatvédelmi szabályok alapjait kell érvényesíteni: szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség. Emellett külön kiemelik, hogy az igen nehéz azonosíthatóság miatt a drónok üzemeltetőinél különösen fontos a tájékoztatási kötelesség érvényesítése, vagyis hogy azok, akiknek az adatait a gépek rögzítik, azok tudjanak erről, egyértelműen azonosíthatóak legyenek a megfigyelést végzők, illetve az alanyok könnyen és egyszerűen megismerhessék a rájuk vonatkozó információkat.

Külön fejezetet szántak az adatbiztonság kérdésének:

A klasszikus adatbiztonsági követelményeken túl itt a Hatóság két körülményre hívja fel fokozottan a figyelmet: a biztonságos adatkapcsolat és az elkülönített adatkezelés követelményére. Jelenleg a távirányított repülők, főleg a magáncélú használatban lévők a legtöbb esetben valamely internetszolgáltató által biztosított internethálózaton, leginkább Wifi technikával továbbítják az adatokat. A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy ezen adattovábbítási módszert nem tartja biztonságosnak a személyes adatok kezelése szempontjából és javasolja, hogy az érintettek dolgozzanak ki olyan módszert (VPN, külön díjcsomag, kódolt hálózat, végponttól végpontig titkosított adattovábbítás), amelyen a személyes adatok biztonságosan továbbíthatók.

Habár az állásfoglalás mind az állami, mind a kereskedelmi célú felhasználás esetén hangsúlyozza a három alapelv szigorú betartásának szükségességét, illetve a jogszerűséget, a leghangsúlyosabb rész a magánfelhasználásról szól, mivel Péterfalvi Attila jól érezhetően attól tart, hogy ha elterjednek a drónok, akkor a magánszemélyek számtalan esetben jogosulatlanul jutnak személyes adatokhoz, illetve jogszerűtlenül használják fel azokat.