Az Országgyűlés nemrég elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére benyújtott törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében 2017. december 31. helyett 2018. április 15-én vezetik be az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező használatát. A rendelkezés hátterében egyébként a jogharmonizációs kényszer áll, mivel az uniós irányelveknek megfelelően minden tagállamnak biztosítania kell az elektronikus úton történő kommunikációt valamennyi közbeszerzési eljárásban 2018. október 18-ig. Magyarország egy központi, egységes, állami, elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) bevezetésével tesz eleget az elvárásoknak.
A központi rendszer hivatalosan megfogalmazott célja a közbeszerzési eljárások átláthatóságának fokozása, az eljárások gyorsabb lefolytatása, az eljárási cselekmények egyszerűbb véghezvitele, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének támogatása. Az EKR lényegét Ménes Anna, a Baker McKenzie jogásza így foglalta össze: „Április közepétől a közbeszerzési eljárásban résztvevőknek az eljárás valamennyi szakaszában elektronikus úton kell folytatniuk a kommunikációt, legyen szó az ajánlat benyújtásáról, hiánypótlásról vagy az eredmények közléséről.” Hivatalosabban: az irányelvi rendelkezések alapján kötelező biztosítani: a hirdetmények elektronikus formában történő feladását, a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását, az eljárás menetében a teljes körű elektronikus kommunikációt.
A közbeszerzési eljárásokban érintett szereplők – így különösen az ajánlattevők, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: MKIK) – oldaláról felmerült igényként az e-közbeszerzés kötelező bevezetésének elhalasztása és ezzel együtt az EKR önkéntes alkalmazási időszakának meghosszabbítása, a rendszer jobb megismerhetősége, az elektronikus kommunikációra való áttérés megkönnyítése érdekében. Az MKIK a kormány elé terjesztett tervezet véleményezése során kifejtette, hogy az ajánlatkérők és ajánlattevők részére túl rövid felkészülési idő állt rendelkezésre az e-közbeszerzési rendszer megismerésére, amely a közbeszerzési eljárások lebonyolítását is lassíthatja. Az MKIK kérte a jogalkotót, hogy a rendszer bevezetését 2018. április közepéig halassza el, mivel az irányelvek ezt a határidőt szabják az ún. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) elektronikus benyújtásának bevezetésére. Ezzel a jogalkotó egyrészt megfelel az Európai Unió előírásainak, egyúttal segíti a közbeszerzési eljárásban érintetteket a rendszer alkalmazására való felkészülésben.
Az EKR rendszere már elkészült, tesztelése folyamatban van. A jelenlegi átállási időszak alatt az elektronikus rendszer önkéntes alapon már használható, azonban az eljárást párhuzamosan papír alapon is el kell indítani: „2018. január 1-től viszont lehetőség nyílik arra, hogy az EKR-rendszert "élesben", a papír alapú kommunikáció teljes elhagyása mellett alkalmazzák" – tette hozzá Ménes Anna.
A HVG információ szerint az e-rendszert a NEKSZT Kft. biztosítja majd – Lázár János november elején jelölte ki a NEKSZT-et az elektronikus közbeszerzés kizárólagos üzemeltetőjének, miután az állam még a nyáron úgy döntött, hogy megveszi a cég jogelődjét.
