Érthetetlenek a technika varázsszavai

Noha az emberek egyre szívesebben vásárolnak új technológiákat felvonultató berendezéseket, használnak új internetes szolgáltatásokat, az ezekhez kapcsolódó technikai-informatikai szakzsargonnal továbbra is hadilábon állnak – ez derül ki a Nielsen/NetRatings piackutató brit vásárlókat megszondázó felméréséből. A wiki szó jelentését például a többség egyáltalán nem ismeri, és az is beszédes, hogy míg a megkérdezettek 40 százaléka olvas RSS-hírfolyamokat, 67 százalék nem tudja, hogy ez a három betű minek a rövidítése (Really Simple Syndication).

„A digitális fogyasztás új formáinak kitalálásáért folytatott könyörtelen versenyben az iparág erősen hajlamos túlbecsülni azt, hogy a fogyasztók mit tudnak befogadni a látszólag végtelen számú új terminusból és termékből” – magyarázta az eredmények okait a BBC-nek Alex Burmaster elemző.

A betűszavakkal különösen nincsenek kibékülve a britek. Míg több millióan használnak nap mint nap azonnali üzenetküldő programot internetes beszélgetésre, csupán 57 százalék tudja, hogy a szolgáltatásnak IM a rövidítése (az instant messagingből), és még többen nincsenek tisztában azzal, hogy a PVR betűszó a merevlemezes videofelvevőket jelenti.

„Az összes közül talán a technológiai ipar a leginkább vétkes, ha a betűszók imádatáról van szó. Ebben bizonyosan van sznobizmus is, mert ha az ember rövidítéseket használ, úgy tűnhet: igazán ért ahhoz, amiről beszél, és ha a többiek nem tudják követni, le lehet őket nézni” – mondta Burmaster.

A blog és podcasting szavak ma már a szótárakba is bekerültek, de még mindig sokan vannak, akik nem értik őket. Az előbbiről a megkérdezettek 34, az utóbbiról 35 százaléka állította, hogy hallotta már, mégsem tudja, mit jelent.

Burmaster elmondta, hogy az eredmény őket is meglepte, hiszen a felmérést az interneten végezték. „Fontos kiemelni, hogy ebben a felmérésben netezőket kérdeztünk meg, a lakosság általában ennél rosszabb számokat produkálna” – mondta.

Azóta történt

Előzmények