Néhány napja belső forrásokra hivatkozva több lap is beszámolt arról, hogy az Európai Bizottságban (EB) – mely jelenlegi összetételében már csak őszig áll fenn – egy olyan projekten dolgoznak, amelynek célja, hogy az európai vállalatok képesek legyenek felvenni a versenyt az olyan globális szereplőkkel, mint az Apple, a Google vagy a kínai Alibaba.

A tervezetet már eljuttatták az EB következő, öt évig hivatalban maradó elnökének, Ursula von der Leyennek, és lényege, hogy egy 100 milliárd eurós befektetési alapot hoznának létre a potenciális szereplők támogatására. Az „Európa Jövője Alap” (European Future Fund) néven emlegetett kezdeményezés finanszírozói az EU tagállamai lennének, támogatásra pedig olyan stratégiai ágazatokat választanának ki, melyekben Európa szemmel láthatóan lemaradt a globális riválisokkal szemben.

Az alap létrehozása csak egy lenne több intézkedés közül, melyek mind a versenyképességet célozzák – az utóbbi időben különösen Franciaország és Németország vezetői gyakorolnak nyomást az EB-re, hogy a korábbinál agresszívabb eszközökkel serkentsék az európai gazdaságot, mivel a jelenlegi megoldások nem elég hatásosak. Különösen nem Kínával szemben, ahol a tradicionális nyugati verseny szabályait figyelembe nem véve jelentős mértékű állami támogatással hódítják meg a piacokat a vállalatok. Ez a helyzet – írják a tervezetben – azzal is fenyeget, hogy Európai olyan területeken is elveszíti élen járó pozícióját, melyeken mindeddig sikeresen teljesített. Figyelmeztetnek arra, hogy a „Gafa” (Google, Apple, Facebook, Amazon) és a „Bat” (Baidu, Alibaba, Tencent) csoportok terjeszkedésükkel, felvásárlásaikkal szinte bebetonozták helyzetüket, és hamarosan a teljes világpiacot letarolják. Erre a nyomulásra Európának mindeddig nem volt megfelelő válasza.

A gyakorlatban az alapnak az lenne a fő feladata, hogy a stratégiainak minősített iparágakban az esélyes szereplőket részesedések megvásárlásával támogassa, hosszú távon fektessen be a vállalatokba.

Még nem tudni, hogy mi lesz a tervezet sorsa az új EB-ben, de az már most is biztos, hogy a francia és német ösztönzésre létrejött kezdeményezést nem mindenki támogatja – pl. Hollandia maradna a szabad verseny jelenlegi formájánál, mivel tartanak attól, hogy egyes nagyvállalatok versenytorzítóan erősödnének meg a támogatásnak köszönhetően, vagyis az Európában oly rossz szemmel nézett monopóliumok jönnének létre. Ez annyiban jogos kritika, hogy az EU mostani gyakorlata szigorúan fellép a versenyt manipuláló állami támogatások egyes formái ellen, az alap létrehozása így radikális koncepcióváltást jelentene.