A napokban újra megsűrűsödtek a fájlcserével kapcsolatos események, ami nem is csoda, hisz ez a fel-fellángoló vita karakteresen mutatja, hogy olyan – gazdasági, jogi, sőt politikai – kérdésről van szó, mely elkerülhetetlen változásokhoz fog vezetni.

Tegnap a világsajtó egyik vezető híre volt, hogy megvan a zeneletöltés – sok milliárd dolláros – piacán a „bölcsek köve”, egy már rég ismert üzleti konstrukciót a Qtrax nevű cég végre végig tudott verni a kiadókon, s a reklámalapú finanszírozás betörése lassan konszolidálhatja a kaotikus állapotokat mindenki megelégedésére. Ám az indulás is kétségekkel teli volt, s ma már ott tartunk, hogy nehéz bármi helytállót kijelenteni – lehet, hogy a nagy garral felvezetett új szolgáltatás csak a marketing része volt a cég részéről, lehet, hogy a nyomásgyakorlás egyik eszköze, esetleg szimpla ostobaság…

Ám más frontokon is zajlik a küzdelem a zenei háborúban.

Svájc

Marc Schaefer, a svájci adatvédelmi és információbiztos tegnap jelentette be, hogy az országban tevékenykedő, világszerte hasonló tevékenységet folytató Logistep nevű szervezetet az állami Adatvédelmi és Információs Bizottság nevében felszólították, hogy szüntessék be azon tevékenységüket, melynek során az interneten az IP-címek alapján fájlcserélőket kerestek és azonosításukat szorgalmazták, mivel ez a tevékenység megsérti a svájci távközlési törvényeket. A helyi rendelkezések ugyanis kimondják, hogy az internetes előfizetők személyazonossága kizárólag bűnügyben, megalapozott gyanú esetében fedhető fel, polgári peres ügyek esetében nem. A Logistep kérte a hatóságokat, hogy az okozott anyagi kár miatt a fájlcserélőkre is terjesszék ki a rendelkezést, ám Schaefer azt válaszolta, hogy abban a pillanatban, ha egy fájlcserélővel kapcsolatban bűnvád megalapozott gyanújával jelentkezik a szervezet náluk, akkor azonnal megteszik az adott esetben, egyébként nem.

A Logistep korábban megpróbálta nagy kárt okozó bűncselekménnyé minősíttetni a folyamatos fájlcserét a svájci ügyészségen, ám a jogászok ezt nem találták elfogadhatónak. Így a Bizottság felszólította a Logistepet tevékenységének szüneteltetésére, amíg nem lesz meg rá a törvényi alap, s február 9-éig várják a választ. A testület ugyanakkor kezdeményezi a helyzet és a szabályozás jogi tisztázását.

A Logistep ezek után kibocsátott egy nyilatkozatot, mely szerint az IP-cím nem személyes adat, mivel egy gépet többen is használhatnak, az azonosítás csak a gép fizikai helyét adja meg, nem a felhasználó személyét. Ez azonban Schaefer szerint ugyancsak aggályos, mivel esetleg így a szolgáltatás előfizetőjét foghatják perbe, holott a jogsértést talán nem is ő követte el.

Az Európai Unió számára az adatvédelem az elsődleges

Az IP-cím személyes adattá nyilvánítása is nemrég merült fel az Európai Unió parlamentjében a Google kapcsán, s látható, hogy a jogvédő cég éppen ellentétes álláspontot képvisel, mint az Unió adatvédelmi szakemberei, akiket egy mai döntés is megerősíthet véleményükben.

Az Unió bírósága ugyanis ma hozott ítéletének indoklásában kimondta, hogy a tagországok polgári peres ügyekben megtagadhatják az IP-cím alapján történő azonosítást, még akkor is, ha fájlcseréről van szó.

Az Európai Bíróság a szóban forgó határozatot a spanyol kiadói szövetség, a Promusicae és legnagyobb spanyol szolgáltató, a Telefonica között zajló per lezárásaként hozta meg – megerősítve a korább döntéseket. A Telefonica – a svájciakhoz hasonlóan – azzal érvelt, hogy az uniós irányelveken nyugvó hazai szabályozás csakis bűnvádi eljárás során kötelezi a szolgáltatót a felhasználó azonosítására.

A Promusicae azok nevét szerette volna megkapni a Telefonicától, akik a KaZaA fájlcserélőt használták, ám a bíróság kimondta: „Az uniós jogszabályok nem kötelezik arra a tagállamokat, hogy a szerzői jogot ténylegesen is védjék, s felfedjék a polgárok személyes adatait egy polgári peres eljárás keretében.” Az indoklás kitér arra is, hogy vannak más uniós direktívák, melyek a szerzői tulajdont védik, s ezek alapján a tagállamok eljárhatnak saját belátásuk szerint, ám ezek alkalmazása sem történhet a személyes adatok biztonságának megsértésével. A tagállamok juthatnak ugyan a jövőben olyan egyezségre, amelynek következtében polgári peres ügyekben is feltárhatóak lesznek személyes adatok, ám az egyes államok számára ezt kötelezővé nem tehetik.