Az énekeseket és a zenészeket megillető jogdíjak a jövőben nem 50 évig, hanem – az amerikai mintát követve – 95 évig fizetendők – feltéve, ha az Unió elfogadja azt a javaslatot, amelynek benyújtásáról tegnap számoltak be Brüsszelben.
A javaslat előterjesztője Charlie McCreevy, az Unió belső piaci biztosa, aki a bejelentéskor kifejtette, hogy ha nem terjesztik ki a jogdíj-kötelezettség időtartamát, akkor olyan, ma már nyugdíjas korú európai zenészek ezrei veszítenék el gyakran egyedüli bevételi forrásaikat, akik az 1950-es, 1960-as években készítették el felvételeiket. Az emberek mind tovább élnek, s a jelenlegi 50 éves védelem nem garantálja számukra az élethosszig tartó anyagi biztonságot – érvelt McCreevy.
A jelenlegi európai szerzői jogi szabályozás szerint a zeneszerzők és szövegírók a zenészekénél komolyabb védelmet élveznek, mivel maguk az alkotók életük végéig jogosultak a műveik után kapott díjakra, haláluk után pedig az örökösök még 70 évig birtokolják a szerzői jogokat. Ezt a rendelkezést az új javaslat változatlanul hagyja.
Charlie McCreevy a sajtónak elmondta azt is, hogy a szerzői jogi szabályozás reformjának keretében meg fogják vizsgálni az üres adathordozók és médialejátszók árába beépített díjak ügyét is, mivel véleménye szerint a jogok tulajdonosait kárpótolni kell azért a veszteségért, amit akkor szenvednek, ha a fogyasztók a megvásárolt termékről törvényesen készítenek egy másolatot tartalékként vagy hogy az autójukban használják. Ilyen díjat a legtöbb európai ország kivet az adathordozókra és a lejátszókra: Finnországban például 14,59 US dollárnyi összeg adódik hozzá egy 8 gigabájtos mp3-as lejátszó árához, Franciaországban ugyanez az összeg 10,21 dollár, Németországban pedig 3,73 dollár. (Nálunk ez az összeg 4800 Ft, a magyarországi díjszabás megtekinthető az Artisjus honlapján.) A 25 uniós államból 19-ben építik be a termékekbe ezt a kompenzációt, Nagy-Britanniában, Írországban és Cipruson eddig egyáltalán nem volt ilyen, Görögországban, Luxembourgban és Máltán más szabályozás működik. E rendszerrel a gyártók elégedetlenek, a fogyasztókkal szembeni méltánytalanságnak tartják egyes elemeit – például hogy a médialejátszóként is használható telefonokra vagy a nyomtatókra is vonatkozik jogdíj-kötelezettség.
