Az Európai Bizottság (EB) ma indította útjára kampányát, melynek célja a közberuházások összehangolása a mikro- és nanoelektronikai ágazat (például a félvezetők és a számítógépes chipek gyártása) terén, ami a kitűzött célok szerint Európa fejlett gyártóbázisának bővüléséhez vezethet.

Az EB digitális menetrendért felelős alelnöke, Neelie Kroes így nyilatkozott a kampány meghirdetése kapcsán: „Versenytársaink egyre agresszívabbak a számítógépes chipekbe való beruházások terén, ezért Európa sem engedheti meg magának a lemaradást. Kapcsolatot kell teremtenünk meglévő erősségeink között és új területeken is kiemelkedő teljesítményt kell nyújtanunk. Ezt az átalakulást az uniós, a tagállami és a regionális szintű közberuházások gyors és mélyreható koordinációjával érhetjük el.”

Az EB szerint az európai elektronikai ágazat a szélesebb értelemben vett európai ipar versenyképességét is előmozdítja, mivel kulcsfontosságú alaptechnológiaként szolgál számos további ágazat számára, az energiaipartól kezdve az autógyártáson át az egészségügyig. Az elektronikai ágazat fejlődése ezért kulcsfontosságú az európai gazdasági növekedés és foglalkoztatás szempontjából. Erről Neelie Kroes a következőket mondta: „Azt szeretném elérni, hogy az európai chipgyártás volumene a kétszeresére nőjön, s ezzel mi biztosítsuk a globális termelés 20%-át. A cél az, hogy az Európában gyártott chipek mennyisége meghaladja az Egyesült Államok teljesítményét. Mindez megvalósítható, ha megfelelően irányítjuk a beruházásainkat.”

Az ipari stratégia főbb elemei:

1. a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba való beruházások növelése és a beruházások koordinációjának javítása – a határokon átívelő együttműködést elősegítve maximalizálni lehet az uniós és a tagállami beruházások hatását (a tervezett közberuházások 70%-át állnák a tagállamok, 30%-át pedig az EU)
2. Európa három világszínvonalú elektronikai klaszterének – Drezda (Németország), Eindhoven (Hollandia) – Leuven (Belgium), Grenoble (Franciaország) – megerősítése és a többi vezető európai klaszterrel – Cambridge-dzsel (Nagy-Britannia), Karintiával (Ausztria), Dublinnal (Írország) és Milánóval (Olaszország) –való összekötése
3. a stratégia három, egymást kiegészítő irányra fog összpontosítani: a chipek árának csökkentésére (a chipek nyersanyagát érintő, 450 mm-es szeletméretre való átállás révén), a chipek gyorsabbá tételére („more Moore” irányvonal) és a chipek intelligensebbé tételére („more than Moore” irányvonal)
4. a közös kutatási és innovációs célkitűzések elérése érdekében 10 milliárd euró értékű magán-, regionális, nemzeti és uniós forrás mozgósítása, beleértve az 5 milliárd euró értékben tervezett köz- és magánszféra közötti partnerségeket is. Ez a hétéves partnerség az elektronikai ágazat teljes érték- és innovációs láncát lefedné, például az EU Horizont 2020 kutatási programja keretében megvalósuló, nagyarányú innovációs projektek számára biztosított finanszírozás révén

Az EB tervei szerint a stratégia sikeres megvalósítása esetén a következő előnyökkel lehet számolni:

• könnyebben hozzáférhető mikro- és nanoelektronikai háttér az európai ipar húzóágazatai számára
• az ellátási lánc és az üzleti ökoszisztéma kiterjesztése, ennek révén pedig a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek bővülése
• a fejlett gyártási rendszerekbe való beruházások növekedése
• Európa ipari versenyképességének erősítése érdekében az innováció ösztönzése az ellátási lánc mentén

A Bizottság célkitűzéseit a tudományos világ és az elektronikai ipar képviselői is támogatják, akik 2012 végén megjelent kiadványukban felvázolták, hogyan lehetne 2013 és 2020 között összesen 100 milliárd euró értékű beruházást megvalósítani.