Az Európai Bizottság tegnap, április 19-én fogadott el egy jelentést, melyben sokadszorra erősítették meg, hogy az uniós polgárok és vállalkozások számára létfontosságú igény a semleges internethez való könnyű hozzáférés.
A jelentés elfogadásáról szóló közlemény kiadásának időzítése nem véletlen: május 25-én lépnek életbe az unió új távközlési csomagjában megfogalmazott elvárások, s hogy ezek betartatását az uniós illetékesek keményen számon fogják kérni, arra garancia lehet a digitális menetrendért felelős alelnök, a keménykezűnek ismert Neelie Kroes személye.
Az alelnök asszony a tegnapi dokumentumot kommentálva sem kertelt: „Törekedni fogok arra, hogy az uniós polgárok és vállalkozások rejtett korlátozások nélkül és a szolgáltatók által ígért sebességgel tudjanak hozzáférni a nyitott és semleges internethez. Eltökélten kiállok a piaci verseny alapelvei mellett, amelyek az átláthatóságot, a szolgáltatás minőségét és a szolgáltatók közötti váltás egyszerűsítését biztosító új hírközlési szabályozásnak is az alapját képezik. A következő hónapok során a tagállamok szabályozó hatóságaival folytatott szoros együttműködésben részletesen figyelemmel fogom kísérni az új uniós szabályok végrehajtását az internet nyitottságának biztosítása érdekében. Az eredményeket 2011 végén teszem közzé, kitérve a bizonyos típusú forgalmak blokkolásának vagy sávszélesség-szabályozásának eseteire. Amennyiben az előrehaladás nem kielégítő, habozás nélkül szigorúbb intézkedésekre teszek javaslatot, amelyek az iránymutatásoktól kezdve akár általános jogszabályi intézkedésekig terjedhetnek a piaci verseny megvalósítása és a fogyasztók által megérdemelt választási lehetőségek biztosítása érdekében. Amennyiben ez sem vezet eredményre, készen állok a jogszerű szolgáltatások és alkalmazások blokkolásának megtiltására.”
A hivatkozott irányelvben ugyan nem definiálják a „hálózatsemlegesség” (net neutrality) fogalmát, de az utalás egyértelmű: a tagállamok hírközlési szabályozó hatóságai úgy mozdítsák elő az Európai Unió polgárainak érdekeit, hogy az internet-felhasználók „hozzáférhessenek az információkhoz és terjeszthessék azokat, illetve használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat”.
De mit jelent ez a gyakorlatban?
Az új európai hírközlési szabályozás három követelményt ír elő:
Átláthatóság: vagyis „a fogyasztóknak joguk van tájékozott fogyasztói döntést hozni az egyes szolgáltatásokra vonatkozó lehetséges korlátozásokkal, a hozzáférés tényleges sebességével, illetve az internet-hozzáférés sebességének lehetséges korlátozásaival kapcsolatos megfelelő információk ismerete alapján”. Röviden ez annyit jelent, hogy a fogyasztó szerződéskötés előtt mindenféle korlátozásról tudomást szerezzen, és úgy hozza meg döntését, hogy a bármilyen okból elvégzett forgalommenedzselés tényéről és módjáról pontosan tájékoztatták
Minőségbiztosítás: a szabályozók minimális minőségi szinteket írhatnak elő
Szolgáltatóváltás: ez a lehetőség úgy álljon fenn, hogy egy munkanapon belül végrehajtható legyen (telefon esetében természetesen számhordozással)
Mit tehetnek meg a szolgáltatók?
A rigorózusan versenypárti Neelie Kroes már tavaly kirohant azok ellen a szolgáltatók ellen, akik üzleti okokból korlátoznak egy olyan VoIP-szolgáltatást, mint például a Skype – az alelnök véleménye erősen fogyasztópárti: ha a polgárnak a Skype kedvezőbb anyagilag, nem pedig egy másik szolgáltatás, akkor ebbe a szolgáltató ne szóljon bele, mivel így korlátozza a cégek közötti versenyt. Kroes asszony ugyanakkor semmiképpen nem gátolná a szolgáltatókat a forgalomszervezésben, ennek szükségességét nemcsak belátja, de a közös érdekek miatt kívánatosnak is tartja, ám ennek módját, mértékét szigorúan szabályozandónak tekinti. Éppen ezért az Európai Bizottság a jövőben igyekszik mind több információt beszerezni, hogy egy egységes szabályozás keretei között mód legyen a mérlegelésre, legyen alapjuk, hogy az adott korlátozó intézkedések minőségét, elfogadhatóságát vagy tiltását meghatározhassák, kimondhassák.
Szankcionálni fognak
Az Európai Bizottság kifejezte szándékát, hogy nagy figyelmet fog fordítani a jogszerű szolgáltatásokra és alkalmazásokra vonatkozó általános korlátozások esetleges meglétére és arra, hogy az internetszolgáltatók a széles sávú hozzáféréseket valóban a reklámjaikban feltüntetett sebességgel nyújtsák az uniós polgárok és vállalkozások részére. A bizottság felkérte az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), hogy végezzen alapos tényfeltárást az internet nyitottságát és semlegességét veszélyeztető fő problémákra vonatkozóan, beleértve a szolgáltatók közötti váltás akadályozását, az internetes forgalom blokkolását és a sávszélesség szabályozást (pl. az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítás tekintetében), valamint az átláthatóságot és a szolgáltatás minőségét. A bizottság az év végéig közzéteszi a BEREC által végzett vizsgálatok megállapításait, beleértve az adatforgalom bizonyos típusainak blokkolására vagy sávszélesség-szabályozására vonatkozó eseteket. Amennyiben a BEREC megállapításai vagy más visszajelzések ilyen problémák fennállására derítenek fényt, a bizottság megvizsgálja a szigorúbb intézkedések szükségességét.
