Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője brüsszeli sajtótájékoztatóján a javaslatok bemutatásakor elmondta, az intézkedések célja az Ukrajna elleni háború miatt romló biztonsági környezet kezelése, valamint az EU azon képességének fokozása, hogy képes legyen megvédeni polgárait és infrastruktúráját.

Tájékoztatása szerint a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv segíteni fogja az európai fegyveres erőket abban, hogy jobban, gyorsabban és megfelelő mértékben reagáljanak az EU külső határain és azokon túl kitörő válságokra. Megerősíti az unió azon képességét, hogy támogassa a tagállamokat és a partnerországokat a csapatok és felszereléseik szállítása terén. Emellett jobban összekapcsolt és védett infrastruktúra kialakítására törekszik, miközben egyszerűsíti a szabályozási követelményeket. Megerősíti az együttműködést a NATO-val, és elő fogja mozdítani az összeköttetést és a párbeszédet a kulcsfontosságú partnerekkel – mondta.

Az új kibervédelmi javaslatokkal kapcsolatban az uniós főképviselő közölte, az EU fokozni fogja a védelemmel kapcsolatos együttműködését és újabb beruházásokat támogat majd az egyre növekvő számú kibertámadás hatékonyabb védelme, felderítése, megakadályozása és az azokkal szembeni védelem érdekében: „A kibertérnek nincsenek határai. Az energiahálózatok, a közlekedési infrastruktúra és az űreszközök elleni közelmúltbeli kibertámadások rámutattak arra, hogy ezek a rendszerek milyen kockázatokat rejtenek. Mindez hatékonyabb fellépést tesz szükségessé az emberek, a fegyveres erők, valamint az EU polgári és katonai misszióinak és műveleteinek kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében” – fogalmazott.

Az EU új kibervédelmi politikája javítani fogja a kibertámadások és az általuk esetlegesen okozott válságok hatékony kezelését, hozzá fog járulni a kritikus kibertechnológiáktól való stratégiai függőség csökkentéséhez, miközben megerősíti az európai védelmi technológiai ipart. Ösztönözni fogja a vonatkozó képzést, valamint fokozni fogja a kibervédelem terén megkezdett együttműködéseket – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Háttér: az EP Európa kiberbiztonságának megerősítésére fogadott el új jogszabályt

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 577 szavazattal, hat ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály szerint a többi között a tagállamoknak jelenteniük kell az ilyen jellegű incidenseket, fokozniuk kell az ellátási láncok biztonságát, titkosítást kell alkalmazniuk és fel kell tárniuk a sebezhetőségeket.

Az új szabályok az eddiginél több szervezetre és szektorra vonatkoznak majd így például az olyan alapvető jelentőségű ágazatokra, mint az energiaipar, bankok, egészségügy, digitális infrastruktúra, közigazgatás és űrkutatás. Kiterjed továbbá az úgynevezett fontos ágazatokra is, például a postai szolgáltatásokra, a hulladékkezelésre, a vegyiparra, az élelmiszeriparra, az orvosi berendezések gyártására, az elektronikára, a gépgyártásra, a gépjárművek és a digitális szolgáltatókra. Az e területen tevékenykedő összes közép- és nagyvállalat a jogszabály hatálya alá esik.

Az irányelv emellett a különböző hatóságok és tagállamok együttműködésének javítását és az információmegosztás fokozását is előírja, és létrehozza az európai biztonságirés-adatbázist.

Az uniós parlamenti jóváhagyást követően az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia a jogszabályt, mely megjelenését követően lép hatályba – közölték.