A törekvésről már korábban beszámoltunk, de most a következő lépcsőjéhez érkezett az Európai Unió már rég emlegetett társaságiadó-reformja, ugyanis az illetékes gazdasági és pénzügyi bizottság elfogadta a szabályozás módosításának javasolt szövegét. A digitális környezethez való alkalmazkodás érdekében tervezett változtatások három fő célja:

• egységes, világosan szabályozott és méltányos uniós társaságiadó-környezet kialakítása
• olyan megbízható mértékrendszer létrehozása, mely biztosítja a vállalkozások „digitális jelenlétének” és adókötelezettségének meghatározását
• a személyes adatok kezelési módjának felhasználása az adóalap kiszámításához

Az első pont legfontosabb eleme, hogy a vállalkozásoknak – a korábbi rendeletekkel harmonizálva – ott kell adózniuk, ahol a hasznuk keletkezik, és ebbe az online tevékenység is beletartozik – mint látható, ezzel akarják kizárni az internetes vállalkozások adótrükközését, az offshore adózási megoldásokat. Az úgynevezett Common Consolidated Corporate Tax Base (CCCTB) nevű javaslatot a bizottság tagjai 38 igen, 11 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadták el. A CCCTB-t kiegészíti egy másik javaslat, mely egy harmonizált, közös társasági adóalap paramétereit fogja meghatározni, ezt hasonló arányban fogadták el.

A második pont, a „digitális jelenlét” mérésének szükségességét előíró szabály legfontosabb pontja, hogy egy objektív mérési rendszer alapján kell ezt meghatározni, és ami a lényeg: egy adott országban internetes üzletmenetet folytató vállalkozás akkor is adóköteles lenne az országban folytatott üzleti tevékenysége után, ha egyébként ott nem tart fenn állandó irodát, leánycéget. Ennek alapja az lenne – és ennek megvalósítására a bizottság felszólítja az Európai Bizottságot –, hogy egy olyan monitorozó rendszer jöjjön létre, amelynek segítségével pl. a felhasználók száma, a megkötött szerződések, az adatgyűjtések stb. alapján meg lehet határozni, hogy egy digitális üzleteket is folytató vállalkozás hol tevékenykedik, hol jön létre profitja. Ez nyilvánvalóan a multinacionális – főként amerikai bázisú – vállalatok megregulázását szolgálja, mivel leírják, hogy pl. az Amazon, a Google, vagy a Facebook gyűjtik az európai felhasználók adatait, ebből profitot termelnek, ám e tevékenység után az adott országokban nem fizetnek adót.

A tervezet szerint „egyablakos” adózásra van szükség, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy kialakítandó számítási rendszer alapján meghatároznák, hogy melyik multinacionális, illetve internetes vállalkozás mely országban milyen veszteségeket, illetve nyereségeket könyvelt el az adott évben, és ez alapján számolnák ki az ott fizetendő adót – vagyis végleg kizárnák az offshore adózást.

A remények szerint az egységesítés – vagyis hogy nem kellene a 28 tagállam különböző adórendszereihez igazodni – megszüntetné a jelenlegi fenntarthatatlan állapotot, illetve lehetetlenné tenni a most alkalmazott adótrükközéseket.

A javaslat szerint kezdetben azokra a nagyvállalatokra alkalmaznák a kötelezettségeket, melyek összevont éves forgalma meghaladja a 750 millió eurót, de a távlati tervek szerint hét év alatt ezt a határt nullára kellene csökkenteni, vagyis minden vállalkozásra érvényes lenne.

A javaslatról az Európai Parlament márciusban fog szavazni.