Az IT café is többször beszámolt a Facebook, annak vezetőjének kezdeményezéséről, az internet.org-ról. Röviden és leegyszerűsítve: a közösségi oldal által összehozott iparági csoport azt tűzte ki célul, hogy extenzív módon terjeszkedjenek, vagyis ne a már informatikailag fejlett régiókban fejlesszenek tovább intenzíven, hanem a világ olyan részeire is eljuttassák a világhálót és annak szolgáltatásait, ahol eddig különféle okok miatt mindez nem sikerült. A gazdaságilag fejletlen országokba, a földrajzi adottságaik miatt az infrastrukturális fejlesztésből anyagi okok miatt kimaradt területekre stb. Vagyis oda, ahová a korábbi üzleti modellekben dolgozó kapitalista cégek csak vonakodva mentek, mert vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak minimális hasznot hozóan lehetett volna működniük. Pedig a világ lakóinak legalább háromnegyede ilyen helyeken él.
Az internet.org terveit eleinte erős kétség fogadta, többek között azért, mert olyan új technológiák kidolgozása, amelyek az ismert hátrányok ellenére is képesek jövedelmező vállalkozások alapjául szolgálni, iszonyatos pénzbe kerülnek – az implementációjuk pedig újabb milliárdokat igényel. De Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezetője már többször hangsúlyozta, hogy bár emberbaráti érzelmek is vezetik – internetet mindenkinek – a megvalósításban üzletemberként vesz részt, aki mind magának, mind a partnereinek kiváló üzleti lehetőségeket is szeretne biztosítani. Zuckerberg láthatóan meggyőzően tud érvelni, mivel az elsősorban a mobilos távközlési fejlesztésekre épülő projekthez sikerült több nagy világcéget is megnyernie: a Samsung, a Qualcomm, a Nokia, az Ericsson és a MediaTek is ott vannak a partnerek között.
Amint az már a kezdetektől nyilvánvaló volt, erre a valóban globális feladatra nincs egyetlen válasz, nincs „királyi út”. Többféle technológiai és infrastrukturális fejlesztéssel, illetve ezek kombinációival lehet elérni azt, hogy az internetet mindeddig nélkülöző vagy ahhoz rettenetesen drágán hozzáférő területeken is a nyugati 21. századi lehetőségek legalább töredéke elérhető legyen. A projekt résztvevői által létrehozott Connectivity Lab nevű kutatócsoport ezeken a megoldásokon dolgozik, és bár meglehetősen szűken mérik a kiadott információkat, Mark Zuckerberg a múlt héten blogbejegyzésében villanásnyi betekintést adott az ott folyó munkába.
Mivel a vezetékes internet sajnos az érintett területeken nem jöhet számba, így egyértelmű, hogy a rádiójelekre kell építeni – ez nem mostani felismerés –, így többféle koncepció is fut párhuzamosan: műholdas jelátvitel, drónok alkalmazása, illetve lézeres kommunikációs csatorna. Ez utóbbi (az infravörös tartományban működő „free-space optical communication”, FSO) talán a legérdekesebb. A fejlesztői csoport megnyerte magának többek között a NASA egyik vezető szakmai stábját, a Jet Propulsion Labet is, akik egy brit vállalkozás segítségével Zephyr néven egy különösen hatékonyan működő, napenergiával hajtott repülő eszköz korai verzióját már el is készítették – pl. ezt az eszközt is fel kívánják majd használni bázisállomásként.
Az extenzív terjeszkedés, az emberbaráti célkitűzések, illetve mindezeknek a mobil technológiákra való építése láthatóan trend lett, mivel a Google egy hasonló projektben saját erőből gyakorlatilag ugyanazokat a célokat tűzte ki maga elé, mint az internet.org – igaz, ez utóbbi vállalkozás, ahogy az IT café is beszámolt róla, a műholdak és a drónok helyett inkább ballonokra (pontosabban: ballonok globális rendszerére) igyekszik támaszkodni.
