Beírjuk a keresendő kifejezést vagy kifejezéseket, majd a keresőalkalmazás megjeleníti a többé-kevésbé releváns találatokat – nagyjából ez történik manapság, amikor keresőmotorokat használunk a weben. Ezzel a technikai tradícióval szakítana egy frissen bemutatott szoftverfejlesztés, amely – mondhatni – összefésülné a kényelmet az eredményességgel: Stephen Wolfram fizikus és kollégái agyszüleménye, a Wolfram Alpha ugyanis nem találati linkeket dobálna fel, hanem közvetlenül a begépelt keresési kifejezések alapján válaszolná meg a feltett kérdést.
Stephen Wolfram
Az egyébként ingyenesnek szánt program a „tudásszámításos motor” (computational knowledge engine) névre hallgató technológiát hasznosítja, és várhatóan már jövő május közepén elérhető lesz a széles tömegek számára. „Célunk az, hogy a magas szintű tudás bárhol, bármikor, bárkinek rendelkezésére álljon” – mondta Dr. Wolfram az amerikai Harvard Egyetemen tartott előadásán.
A szolgáltatás motorja a beírt keresési paramétereknek megfelelő „nyers információkat” kutat fel különféle adatbázisokból és egyéb forrásokból, például tőzsdei hírközlő csatornákból vagy éppen élő időjárási adatokból. A rendszer egyszerű kérdezz-felelek módon is használható, de komplex témakörökkel kapcsolatos számítási munkát is tud végezni. Sok helyen elmentett, statikus adat például a Mount Everest pontos magassága, míg egy ország GDP-jének megismeréséhez több adatcsomagot kell egymás mellé illeszteni és a megfelelő számítási műveleteket elvégezni. Hasonlóan működik a szolgáltatás, amikor komplex matematikai egyenleteket szeretnénk megoldani, vagy akár az élővilágban történő folyamatok közül szeretnénk egyet-egyet grafikus formában ábrázoltatni.
A keresési paraméterek tekintetében is forradalmi változást hozhat az Alpha, hiszen a mezőbe nem feltétlenül kulcsszavakat gépelünk be, hanem a beszélt nyelv szerkezete szerint is dolgozhatunk. Ki volt Magyarország királya 1241-ben? – tehetjük fel a kérdést, mire a válasz egyszerűen a következő lesz: IV. Béla. A kutatók eleinte azt várták, hogy rengeteg félreérthető vagy kétértelmű esettel fognak találkozni a keresés során, de mégsem ez történt. A rendszer meglehetősen jól teljesített, és az aktuális keresésben nem releváns töltelékszavakat egyszerűen kihagyta.
Boris Katz, a Massachusetts Institute of Technology nyelvésze éppen a feleslegesnek tűnő nyelvtani töltelékszavak miatt aggódik: abban az esetben, amikor például azt a kérdést tesszük fel, hogy mikor látogatta meg Barack Obama Nicolas Sarkozyt, egyáltalán nem mindegy, hogy ki látogatott meg kit – vagyis a mondat struktúráját meg kell érteni ahhoz, hogy a gép a helyes választ jelenítse meg.
Mindezek ellenére a kutatók optimisták: „mintha egy szakértővel konzultálnánk: a rendszer megérti majd, mit szeretnénk a művelettel megtudni, elvégzi a számításokat, majd levezeti nekünk a végeredményt” – ismertette a kulisszatitkokat Dr. Wolfram. Így nem meglepő, ha a szolgáltatás legfőbb erőssége a tudományos igényű számítások elvégzése, bár a tudós azt ígéri, korlátozott számban ugyan, de kulturális vonatkozású adatok is elérhetőek lesznek. Szó mi szó, a Wolfram Alpha fejlesztéséért felelős szakemberek eddig adattöredékek trillióit rendszerezték.
Nova Spivak, a Twine webes eszköztár ötletgazdája szerint az Alpha legalább annyira fontos webes szolgáltatássá cseperedhet, mint a Google keresőalkalmazása. „Mintha egy hatalmas elektronikus agyra csatlakoztattuk volna magunkat: nem pusztán egy adatbázisban keresgél, hanem kiszámolja nekünk a választ” – lelkendezett.
