Az internetes névtelenség jelenlegi formájában elvetendő

Nincs helye a teljes névtelenségnek a jövő webes világában – fejtette ki határozott álláspontját Eric Schmidt, a Google vezetője egy, az internet társadalmi hatásaival foglalkozó konferencián néhány napja.

Schmidt szerint a névtelenség oly sok káros jelenséghez vezetett, melyeket csak akkor lehet megszüntetni, de legalábbis mérsékelni hatásukat, ha a kormányok fellépnek az anonimitás elterjedt gyakorlata ellen: „Az adatvédelem szem előtt tartása rendkívül fontos követelmény. De az adatvédelem nem egyenlő a névtelenséggel. Roppant fontos, hogy a Google és mindenki  más is tiszteletben tartsa a személyiségi jogokat. Az embereknek joguk  van adataik védelméhez; ez természetes, ez normális. Így kell eljárnunk. De ha valaki egy szörnyű, ördögi bűncselekményt akar elkövetni, akkor már egyáltalán nem természetes, hogy elbújhat a teljes névtelenség pajzsa mögé. Társadalmunkban ez megengedhetetlen. A bíróságoknak megvan a joguk az elkövetők azonosítására. Az abszolút anonimitás roppant nehéz helyzeteket teremthet kormányaink és közösségünk számára.”

A Google-vezér nyilatkozata egybecseng az egyre erősödő trenddel, melyben az állami hivatalok mind nagyobb elégedetlenségüket fejezik ki a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, s érvelésük alapköve az, hogy az anonimitás mai gyakorlata komolyan megnehezíti a bűnüldözők munkáját. (Pikáns és elgondolkodtató azonosság, hogy a netezők személy szerinti azonosításának igénye az utóbbi időben gyakorlatilag egyszerre támadt fel a nyugati demokráciák politikusai körében, néhány kapitalista világcég vezetőinél, illetve a diktatórikus módon kormányzott országokban – pl. Belarusz, Kína stb.).

Schmidt véleménye mögött az a meggyőződés rejlik, hogy szerinte a viharos sebességgel fejlődő technikai lehetőségeket képtelenek követni társadalmilag a közösségek: „Az egyetlen lehetőségünk, hogy kezeljük a problémákat, ha valódi átláthatóságot biztosítunk, és nem névtelenséget. Az aszinkron fenyegetések világában túlságosan veszélyes az, ha nem lehet az egyes személyeket azonosítani. Szükségünk van [ellenőrzött] névkontrollra. Ez lesz a kormányok elvárása is”. (A ReadWriteWeb idézte Schmidt szavait, melyek igen rejtélyesek és nehezen fordíthatóak ebben a formában: „The only way to manage this is true transparency and no anonymity. In a world of asynchronous threats, it is too dangerous for there not to be some way to identify you. We need a [verified] name service for people. Governments will demand it.”)

Ahogy az index.hu minapi cikke is körüljárta, a következő évek egyik legnagyobb internetes vitája van kialakulóban. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a névtelenség előnyei és hátrányai, az ebből fakadó problémák igazán életbevágóak lettek nagy társadalmi, politikai és üzleti csoportok számára.

Azóta történt

Előzmények