A spanyol Tarragona város közelében fekvő Alfaques kemping üzemeltetői amiatt indítottak pert a Google ellen, mivel a kemping nevére a kereső egy korábbi katasztrófára utaló horrorisztikus, eltorzult emberi holttesteket bemutató képeket hoz elő a találati lista elején, és ez a felperesek szerint súlyos üzleti károkat okoz nekik. Azt nem tagadták, hogy a képek valósak, de azt követelték, hogy a „negatív linkeket” a Google távolítsa el.
A különleges kereset megítélése nyilvánvalóan jogi csemegének számít, ugyanakkor roppant fontos is lehet a jövőt illetően, elég csak arra utalni, hogy az új uniós adatvédelmi alapelvek egyike a „felejtés joga” („right to be forgotten”), és ennek egyik fontos gyakorlati próbája lehet annak eldöntése, hogy egy ilyen esetben vajon alkalmazható-e. A múlt héten a pert indító tulajdonos, Mario Gianni veszített, de nem tartalmi, hanem jogtechnikai okokból: ő a Google spanyol képviseletét perelte, ám az eljárás lefolytatásához az amerikai székhelyű céget kell közvetlenül bepanaszolnia. Gianni egyelőre fontolgatja, hogy megéri-e megindítani az új pert.
A valóban szörnyűséges képek egy 1978-as rettenetes balesetről készültek, melynek helyszíne Los Alfaques volt: egy Barcelonába tartó, 23 tonna üzemanyagot szállító kamionból szivárgott a szállítmány a nyári hőségben, és a kemping közelében a kijutott anyag felhővé állt össze, majd valamilyen gyújtó hatásra belobbant. A felrobbanó kamiont is tartalmazó hatalmas tűzviharban több mint 200 ember égett el pillanatok alatt.
Az nem meglepő, hogy a kemping nevét máig ezzel a balesettel kapcsolják össze, de az üzemeltetők úgy vélik, az már túl sok, túlságosan ártalmas, ha a Google a névre való rákereséskor az elégett emberekről képeket dobja fel elsőként. A pert a tulajdonos még tavaly indította, és képek eltávolítása mellett nem vagyoni kártérítés megítélését is kérte.
Habár hétköznapi értelemben sokan adnak igazat a felperesnek, jogilag már roppant ingatag a helyzet, erre utalt az üggyel kapcsolatban még tavaly Peter Fleischer, a Google adatvédelmi vezetője is. Egyrészt ugyanis a szólásszabadságot veszélyeztetheti az ilyen típusú korlátozások bevezetése másrészt, óriási teret nyújtana a marketingokokból elkövetett visszaéléseknek. Fleischer úgy véli, egy ilyen problémát nem a keresőt üzemeltető elítélésével kell kezelni. A jogász utalt rá, hogy a Google a weben található, legális oldalakról származó képeket listáz ki, amennyiben kiderül, hogy valamiféle kifogás merül fel ezekkel kapcsolatban, akkor a panaszosoknak a képet közlő weboldalhoz kell fordulniuk – például a spanyol robbanás képei is újságokból és kormányzati oldalakról származnak, itt találja meg és indexeli őket a keresőmotor.
