A GVH elnöke tegnapi közleményében kiemeli, hogy főként a járványhelyzet miatt az ételkiszállítással foglalkozó cégek köre is folyamatos bővülést mutat: a különböző éttermek mellett számos cukrászda, reggelizőhely, ételérzékenyeket kiszolgáló és alkoholos italt forgalmazó vállalkozás, sőt, egyes benzinkutak étel- és italkínálatából rendelhetünk otthonunkba.
A Gazdasági Versenyhivatal 2021 szeptemberében átfogó gyorselemzést – ún. sweep-et – végzett annak vizsgálatára, hogy a házhozszállításra szakosodott hazai platformok miként biztosítanak lehetőséget a fogyasztók számára véleményük kifejezésére.
A gyorselemzés számos problémára fényt derített. Így például
-
a platformok többségén nem derül ki a felhasználók számára, hogy az értékelés milyen szempontok mentén és milyen módszertannal történik
-
az sem egyértelmű, hogy az adott pontszám hány véleményen alapul
-
az értékelési módszertant tartalmazó szabályzatot csak egyetlen platform tette közzé, ám ennek tartalma sincs teljes összhangban az értékelési folyamattal
-
a többség esetében magának a platformnak az értékelésére egyáltalán nincs mód
-
a szöveges formájú vélemények – ha egyáltalán van ilyen lehetőség – egyik felületen sem jelennek meg, és nem egyértelmű, hogy milyen módon épülnek be az értékelési folyamatokba
-
egyes esetekben a vásárlók utólag módosíthatják a már leadott véleményeiket (akár több alkalommal is), amely megkérdőjelezi a befolyásmentességet
A GVH szakemberei a platformok többségénél nem találtak tájékoztatást arról, hogy alkalmaz-e moderálást – azaz a már leadott értékelést esetleg utólag módosítja vagy törli-e –, valamint azt milyen elvek és szempontok mentén teszi. A vizsgálat során ismertté vált olyan eset is, amikor a leadott értékelés nem jelent meg az értékelt étterem mellett.
Az eredmények alapján a versenyhatóság a honlapján nyilvános ajánlásokkal támogatja az érintett vállalkozásokat annak érdekében, hogy a fogyasztói bizalmat fenntartó, megismerhető és átlátható értékelési rendszerrel rendelkezzenek. A vélemények torz megjelenítése ugyanis bizonyos esetekben akár a vásárlókat megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, így hatósági szankciókkal járhat.