Az Európai Bizottság (EB) ma bejelentette, hogy négy nagy multinacionális informatikai vállalattal sikerült megállapodniuk egy magatartási kódex kialakításáról, és a szóban forgó vállalatok (Facebook, Twitter, YouTube, Microsoft) kötelezettséget vállaltak arra, hogy a kódex alapján fellépnek az általuk üzemeltetett szolgáltatásokban a gyűlöletbeszéd és az uszítás ellen.

24 órás határidő

Mint a közlemény mondja, az informatikai vállalatok támogatják az EB-t és az uniós tagállamokat abban, hogy a kihívással megbirkózva biztosítsák, hogy az online felületek ne nyújtsanak lehetőséget a jogellenes gyűlöletbeszéd vírusos úton történő terjesztésére. Az említett vállalatok több platformmal és közösségi médiát üzemeltető vállalattal együtt kollektív felelősséggel tartoznak a szólásszabadság internetes úton történő előmozdítása és megkönnyítése iránt, és ezt büszkén vállalják is. A Bizottság és az informatikai vállalatok emellett azt felismerték, hogy a jogellenes gyűlöletbeszéd terjesztése nem csupán azokat az egyéneket érinti kedvezőtlenül, akik annak célpontját képezik, hanem azokat is, akik felemelik szavukat a nyitott társadalmainkon belüli szabadság, tolerancia és megkülönböztetésmentesség érdekében, továbbá elrettentően hathat az online felületeken folytatott demokratikus diskurzusra – fogalmaz a Bizottság közleménye.

Az érintett vállalatok képviselői mind támogatásukról biztosították az EB-t, és e magatartási kódex aláírásával ismét elkötelezik magukat a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni erőfeszítéseik folytatása iránt. Ez magában foglalja a belső eljárások kialakítását és a személyzet képzését annak biztosítása érdekében, hogy az érintett vállalatok a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét(!) 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék az ilyen tartalmakat. Az informatikai vállalatok a civil társadalmi szervezetekkel már korábban létrehozott partnerségeik megerősítésére törekednek, hogy e szervezetek közreműködjenek a gyűlöletre és erőszakra uszító tartalmak jelentésében. Az informatikai vállalatok és az EB tovább dolgoznak azon, hogy azonosítsák és előmozdítsák a gyűlöletkeltő propagandával szembeni független narratívákat, új ötleteket és kezdeményezéseket, valamint támogatást nyújtsanak a kritikus gondolkodást ösztönző oktatási programokhoz.

A magatartási kódex a következő kötelezettségvállalásokat tartalmazza:

• az informatikai vállalatok olyan világos és hatékony eljárásokat vezetnek be a szolgáltatásaik útján közzétett jogellenes gyűlöletbeszédre vonatkozó bejelentések vizsgálatára, amelyek lehetővé teszik az ilyen tartalmak eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét. Az informatikai vállalatok olyan szabályokat és közösségi iránymutatásokat vezetnek be, amelyek egyértelművé teszik, hogy tiltják az erőszakra és gyűlölködő magatartásra való uszítást

• az eltávolításra irányuló érvényes bejelentés kézhezvételekor az informatikai vállalkozások – a kérelmek felülvizsgálatáért felelős külön csoportok révén – összevetik az ilyen kérelmet a saját szabályaikkal és közösségi iránymutatásaikkal, valamint ha szükséges, a 2008/913/IB kerethatározatot átültető nemzeti jogszabályaikkal

• az informatikai vállalatok a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik az ilyen tartalmakat

• fentieken túlmenően az informatikai vállalatok megismertetik felhasználóikkal és tudatosítják azokban a szabályzatuk és közösségi iránymutatásaik alapján nem megengedett tartalmak típusait. A bejelentési rendszer használata megfelelő eszközt jelenthet erre a célra

• az informatikai vállalkozások tájékoztatást adnak a bejelentések benyújtására vonatkozó eljárásról a tagállami hatóságok és az informatikai vállalatok közötti kommunikáció sebességének és hatékonyságának fokozása érdekében, különös tekintettel a jogellenes online gyűlöletbeszédre vonatkozó bejelentésekre, illetve az ilyen tartalmak hozzáférhetetlenné tételére vagy eltávolítására. Az információáramlás az egyrészt az informatikai vállalatok, másrészt a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül történik. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok – és különösen azok bűnüldöző hatóságai – jobban elsajátítsák azokat a módszereket, amelyek segítenek a jogellenes online gyűlöletbeszédet terjesztő vállalkozások felismerésében és bejelentésében

• az informatikai vállalatok az adatszolgáltatással és a bejelentéssel kapcsolatos egyedi társasági szabályokról és a közösségi iránymutatásokról szóló világos tájékoztatással ösztönzik a szakértőket a bejelentések benyújtására és az erőszakra és gyűlölködő magatartásra való uszítást előmozdító tartalmak megjelölésére, különösen a civil társadalmi szervezetekkel való partnerségek útján. Az informatikai vállalatok törekednek a civil társadalmi szervezetekkel való partnerségek erősítésére az ilyen partnerségek földrajzi kiterjedésének kiszélesítésével, és adott esetben támogatást és képzést nyújtanak a civil társadalmi partnerszervezetek számára annak érdekében, hogy azok betölthessék „megbízható bejelentő” vagy ezzel egyenértékű szerepüket, a függetlenségük és hitelességük kellő tiszteletben tartása mellett

• az informatikai vállalatok a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól kapott támogatásra támaszkodva biztosítják a civil társadalmi partnerszervezetek és a „megbízható bejelentők” reprezentatív hálózatához való hozzáférést valamennyi tagállamban, ezáltal elősegítve a jó minőségű bejelentések benyújtását. Az informatikai vállalatok honlapjaikon hozzáférhetővé teszik a „megbízható bejelentőkre” vonatkozó információkat

• az informatikai vállalatok rendszeres képzést biztosítanak személyzetük számára az aktuális társadalmi fejleményekről és véleményt cserélnek a további javulást eredményező potenciális lépésekről

• az informatikai vállalatok fokozzák a más platformokkal és közösségi médiát üzemeltető vállalatokkal való együttműködésüket a bevált gyakorlatok hatékonyabb megosztása érdekében

• felismerve a gyűlöletkeltő retorikával és az általa okozott előítélettel szemben fellépő független üzenetek értékét, az informatikai vállalatok és az Európai Bizottság tovább dolgoznak azon, hogy azonosítsák és előmozdítsák a gyűlöletkeltő propagandával szembeni független narratívákat, új ötleteket és kezdeményezéseket, valamint támogatást nyújtsanak a kritikus gondolkodást ösztönző oktatási programokhoz

• az informatikai vállalatok fokozzák a civil társadalmi szervezetekkel folytatott munkájukat annak érdekében, hogy képzéseket nyújtsanak a gyűlöletkeltő retorikával és az általa okozott előítélettel szembeni fellépéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokról, valamint nagyobb mértékben nyújtsanak saját kezdeményezés alapján tájékoztatást a civil társadalmi szervezetek számára, hogy azok hatékonyabb ellenpropaganda-kampányokat folytathassanak. Az Európai Bizottság, a tagállamokkal együttműködve oly módon járul hozzá ehhez a törekvéshez, hogy lépéseket tesz a civil társadalmi szervezetek erre vonatkozó konkrét szükségleteinek és igényeinek feltérképezésére

• az Európai Bizottság a tagállamok bevonásával más érintett platformokat és közösségi médiát üzemeltető vállalatokat is arra ösztönöz, hogy csatlakozzanak a jelen magatartási kódexben meghatározott kötelezettségvállalásokhoz

Az informatikai vállalatok és az Európai Bizottság megegyeznek arról, hogy rendszeresen értékelik a jelen magatartási kódexben foglalt nyilvános kötelezettségvállalásokat, ideértve azok hatását is. Emellett megállapodnak az arra irányuló eszmecsere folytatásáról is, hogy milyen lépések szükségesek az átláthatóság előmozdításához és az alternatív narratívák ösztönzéséhez. Ennek céljából rendszeres találkozókra kerül majd sor, és 2016 végéig előzetes értékelést nyújtanak be a rasszizmussal, az idegengyűlölettel és az intolerancia más formáival foglalkozó magas szintű uniós munkacsoporthoz.