A Hay Group globális menedzsment-tanácsadó cég által végzett kutatásból kiderül, hogy a jó kvalitású mérnököket csak olyan vállalatok tudják megtartani, akik hosszútávon vonzó szakmai előremenetelt tudnak biztosítani a számukra.

Hiány és népszerűség

A kutatásban részt vevő vállalatok szinte mindegyike mérnökhiánnyal küzd. Leginkább minőségügyi, villamos, illetve folyamat- és gyártómérnökök után folyik hajtóvadászat. Legnépszerűbbek és egyben a legkeresettebbek a minőségügyi mérnökök, annak ellenére is, hogy a cégek 91%-ának van ilyen munkakörű alkalmazottja. Legrosszabb helyzetben az építőmérnökök vannak, akiket elenyésző számban alkalmaznak, de esetükben a munkaerőhiány is elenyésző.

A bajok forrása: minőség helyett mennyiség?

A legnagyobb problémát a vállalatok fele a felsőoktatás színvonalában látja – állapítja meg Bán Zoltán, a Hay Group szenior tanácsadója. A 2011-ben elvégzett felméréssel szemben, amikor a hiány okának a kevés végzett mérnököt jelölték meg, mára a legnagyobb problémát az oktatás elégtelen színvonala, a releváns szaktudással rendelkező mérnök szakembergárda hiánya jelenti. Ugyancsak az oktatáshoz kötődik a nyelvtudás hiánya, ami a válaszadók 70%-a szerint jelent a gondot.

Mi kell a mérnöknek?

A felmérés készítői szerint a mérnökök motiválásának legjobb eszköze a karrierút és a fejlődési lehetőségek biztosítása – a résztvevő vállalatok 72%-a ért ebben egyet. Ennek ellenére csupán a cégek egyharmadánál létezik kidolgozott életpályamodell. A kilépők fele éppen a fejlődési lehetőségek hiányát jelölte meg felmondása okaként.

A cégek szerint leginkább kihívást jelentő projektekkel lehet motiválni a mérnököket. A vállalatok 65%-a azonban úgy gondolja, hogy bizonyos szenioritás felett nem tudnak megfelelő szakmai kihívásokat biztosítani számukra, ez ugyanis csak bizonyos vállalatméret felett valósítható meg. Ezért a multinacionális vállalatok versenyelőnyt élvezhetnek, hiszen a nemzetközi karrier lehetőségét is felvillanthatják a mérnökök előtt.

Bérek

A cégek mindössze 30%-a alkalmaz eltérő bérpolitikát a mérnökök javadalmazása esetében. Ennél is kritikusabb a helyzet a mérnökök teljesítményének ösztönzésére rendkívül hatékony bónuszpolitika esetében, amit a vállalatok egynegyedénél egyáltalán nem alkalmaznak. Különösen az eseti bónusz, illetve a projektalapú bónusz program alacsony népszerűsége mutat rá egy kritikus hiányosságra a mérnöki pozíciók hazai javadalmazásában.

Ahol nincs lehetőség projektalapú vagy külön bónuszprogram létrehozására, ott az egyénre szabott, a munkavállaló saját céljain alapuló, átlátható bónuszrendszer kialakítása célszerű, hogy a munkavállalók motivációját minden életciklusban fenntartsák – derül ki a Hay Group felméréséből.