Korábban többször is beszámoltunk arról, hogy a többek között a doménneveket is felügyelő amerikai székhelyű nonprofit szervezet, az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) hosszas egyeztetés után januárban utat nyitott az új, szabadon választható felsőszintű domének (gTLD) regisztrációjának. Ezzel a cégek, szervezetek lefoglalhattak maguknak saját végződéseket, és az állhat a webcímükben az utolsó pont után – például a Pepsi lehetőséget kaphat arra, hogy drink.pepsi címen váljék honlapjuk elérhetővé a korábbi .com vagy .org végződésű cím helyett. Feltétel volt, hogy egy szervezet legfeljebb ötven doménnevet vásárolhat. A benyújtási időszak nemrég lezárult, és az ICANN tegnap Londonban közzétette, hogy kik és milyen végződést kértek. Ezek után még 60 nap áll a nyilvánosság rendelkezésére, hogy véleményezzék a végződéseket, illetve bejelentsék, ha valaki szerint az illető cég vagy szervezet jogtalanul igényelt egy gTLD-t.
Azoknál a végződéseknél, ahol többen is bejelentették igényüket, nyilvánvalóan hosszas vita várható, az elbírálás szempontjai még nem világosak. De addig is lehet csemegézni a listában, hiszen egy-egy regisztrációs kérelem egy-egy mini gazdaság- és kultúrtörténeti lecke. Hogy a .acer-t az Acer igényli, az nem meglepetés, de például az .art-ra többen is benyújtották igényüket. Nagy kérdés, hogy a .auto vagy a .beauty kié lesz, érdekes azonban, hogy a .bank-ért nem tülekedtek, nem úgy, mint a .blog-ért (a .porn-ra vagy a .sex-re eléggé érthető módon az ebben a bizniszben érdekelt regisztrátor tart igényt). Első ránézésre annyi állapítható meg, hogy az igazán fontos tartalmakat hordozó honlapok nyomasztó angol nyelvűsége itt is visszaköszön, az igénylések és az igénylők nyugati fölényt mutatnak – holott az internet, legalábbis a számok szintjén, egyre nagyobb mértékben bővül más kultúrák, nyelvek és régiók felé.
Az új végződések regisztrálása nem a kispályás szereplők játéka, ugyanis a speciális doménnév felvétele cseppet sem olcsó: ötezer dolláros előleg letétele mellett 185 ezer dollárt kellett fizetni a regisztrációhoz, majd évente további 25 ezer kell a fenntartáshoz. Éppen emiatt számtalan szerényebb anyagi lehetőségek élvező szervezet aggodalmát fejezte ki, hogy nevük doménhasználati jogát egy tehetősebb vállalat elbitorolja – így szinte biztos, hogy perek sorozata kíséri majd a végződések bevezetését, sőt még az is megtörténhet, hogy az egész rendszert át kell majd alakítani a panaszok és a kritikák nyomán.
