Alapító Atya
Egy tisztán piaci alapon működő új informatikai magánegyetemmel próbálja meg 2009 szeptemberétől a felsőoktatást versenyre kényszeríteni Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatóságának elnöke. Példaképe Hasso Plattner, az SAP egyik alapítója, ám a német megoldással ellentétben komoly tandíjjal ösztönözné a hallgatókat – adja hírül Bojár Gáborral készült interjújában az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) hírlevele.
Bojár Gábor elmondja, hogy szerinte a minőségi felsőoktatásban üzleti lehetőség van, s a felsőoktatás egy részének nem az adófizetők pénzére kellene szorulnia, hanem magántőkéből is kellene működnie, mivel a középosztály igenis hajlandó pénzt költeni gyermekei oktatására: „Ez nem mond ellent az esélyegyenlőség követelményeinek sem, hiszen számtalan mód létezik a rászoruló tehetségek támogatására. A Graphisoft sikerét alapvetően egy valaha létezett igen jó oktatásnak köszönhette, mivel Magyarországon a romlás ellenére még mindig magas a természettudományi, azon belül a matematikai és az informatikai képzés színvonala. A Graphisoftnak pedig társadalmi felelősségvállalása részeként kötelessége, hogy költsön a közoktatásra.”
Bojár kifejti, hogy az utóbbi egy évtizedben a tömegessé válással törvényszerű volt, hogy a minőség romlott a felsőoktatásban, ráadásul a fejkvóta-rendszer is ezt a folyamatot ösztönzi. E helyzet részleges megváltoztatásának kísérlete lesz az új egyetem, mely a tervek szerint 2009 őszén indul. Az egyetemi, tisztán angol nyelvű oktatás ötéves lesz, a bolognai rendszerű képzés keretében. Az alapító célja, hogy a képzés ne csak uniókonform legyen, hanem állja a versenyt a legjobb angolszász egyetemekkel is. A tervek szerint a hallgatói létszám ötszáz fő körül lesz, évfolyamonként mintegy száz diákkal.
A mintát nyújtó Hasso Plattner
A szükséges befektetés egy részét (körülbelül egymilliárd forintot) a Graphisoft eladásából származó bevételből Bojár Gábor vállalja, de emellett további befektetőket is keres. A tervek szerint az egyetem szükséges infrastruktúráját, kedvezményes bérbeadással, a Graphisoft Park biztosítaná, így az új intézmény pénze nem állna ingatlanban. „A magyar felsőoktatásnak azzal segíthetünk a legtöbbet, ha versenyhelyzetet teremtünk egy, a nemzetközi élvonalba tartozó informatikai képzéssel. A verseny ugyanis minőséget tud javítani, a minőségi oktatás pedig profitot termelhet. Ráadásul véleményem szerint ma Magyarországon hiányzik az elitoktatás, holott nagy szükség volna rá, mivel magával húzza a többit is” érvel Bojár Gábor, akinek e területen Hasso Plattner, az SAP alapítója a példaképe. „A Hasso Plattner Institut (HPI) egy kiváló szoftverfejlesztő intézet, amely az első, teljesen magánfinanszírozású felsőoktatási intézmény. Csakhogy van egy fontos ottani tanulság: a legjobb diákokat kiválasztó HPI-ban nincs tandíj, és ez gyakran visszaüt, csökkenti a hallgatók »elszántságát«. Véleményem szerint a tandíjnak két fontos funkciója is van: egyrészt a minőség mérőszáma, azaz presztízst ad az intézménynek, másrészt a diákokat is nagyobb erőfeszítésre ösztönzi.” Bojár és társai az USA elitegyetemeinek megfelelő szinttel kalkulálnak, évi 4-5 millió forinttal. „Ez az első hallásra nagyon magasnak tűnő összeg nem megfizethetetlen. Az informatikai diplomának a szükséges üzleti ismeretekkel kiegészítve ugyanis komoly értéke van. A szoftverfejlesztők iránt jelenleg világszerte komoly a kereslet. A szakirányok listája még nem állt össze, de valószínűleg jó néhány lesz, már csak a sokféle informatikai határterület miatt is.”
Az interjút készítő Napi Online kérdésére, hogy vajon nem zárnak-e ki túl sok tehetséges diákot egy ekkora összegű tandíjjal, Bojár Gábor így válaszolt: „Ennyi pénzt sokféleképpen meg lehet szerezni; szóba jöhetnek vállalati és állami ösztöndíjak, a rászoruló diákok támogatására maga az egyetem is adhat ösztöndíjat. Egy profitorientált magánegyetemnek az üzleti érdekei is azt diktálják, hogy a tehetséges, de szegény diákokat is »behozza«”, hiszen a hírnevét öregbítik a sikeresen végzettek.”
