Az előzetes szivárgásokkal összhangban még tovább szigorított Kínával szemben technológiai fronton a Biden-kormány.

A napokban a Huawei és a ZTE ellen újabb szigorítást vezettek be, így a licencigénylések terén minden kiskaput bezártak: nemzetbiztonsági fenyegetésnek ítélt céggel kapcsolatban ilyenre már lehetőség sem lesz. Nem sokkal ezután pedig az Intel ötletét is megállította a Biden-kormány.

Az Intel többek között úgy szerette volna felpörgetni a chipgyártást, hogy Kínában is beindítja a termelést, Csengtu egyik üzemében. Az Intel a chipválságot szeretne Amerikában felszámolni, ehhez pedig állami támogatást is kért a gyorsaság érdekében. Az amerikai vezetés azonban nemzetgazdasági okokra hivatkozva ellenezte a javaslatot.

Bár a chipgyártók többet keresnek, mint valaha, egyes jelentések szerint a chipválság a tech szektor és az autóipar számára is nehézségeket eredményezett, csökkenő nyereségekkel és megszűnő munkahelyekkel (bár egyre több helyről hallani, hogy a nyereség valójában nő, ugyanis tovább és tovább emelik a vételárakat). A Biden-kormány a jelentések szerint segítene megoldani a készletgondokat, de úgy, hogy a belföldi gyártást favorizálja. Helyi kutatásra és gyártásra 52 milliárd dolláros kerettel készülnek, hogy felvegyék a versenyt Kínával szemben. A Fehér Ház szerint az Intel terve ezzel szemben állt.

A Fehér Ház állítólag fontolgatja azt is, hogy bizonyos Kínában irányú befektetések korlátoz, a kifelé áramló befektetések szűrését már lassan előkészíthetik. Az amerikai kormány állítólag attól fél, hogy Kína a legmodernebb amerikai technológiákat átveszi, és ezzel veszélybe sodorja a nemzetbiztonságot, valamint az emberi jogokat.