A pénz mindig beszél, a netező csak akkor, ha engedik


Az elmúlt években a vezető internetes cégek sok kritikát kaptak amiatt, hogy gazdasági érdekeiktől vezettetve megalkuvó magatartást tanúsítanak azokban az országokban, ahol nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, s gyakran engednek a helyi hatalom nyomásának, s eszerint alakítják ki az adott országban szolgáltatásaik működtetését.

Ezekre a kifogásokra szánt válasznak szánják ezek a cégek új kezdeményezésüket, a Global Network Initiative nevű vállalkozást, melynek célja, hogy általános alapelveket dolgozzon ki arról, hogy miképpen működjenek a vállalatok az olyan diktatórikus irányítású országokban, mint például Kína.

Az ígéretek szerint ma közzéteendő alapelvek kimondják, hogy lehető legkisebb mértékben kell csak kiszolgálni a helyi hatalmak adatokra, illetve cenzúrára vonatkozó kéréseit, s ha mindez elkerülhetetlen, akkor ezeket a korlátozásokat a helyi hivatalosság írásban, személyi felelősség vállalásával nyújtsa be az ott működő vállalatnak.

Bár igen sok szakértő, jogász, aktivista vett részt az alapelvek kidolgozásában, a kritikusok máris felhívják arra a figyelmet, hogy a szabályok túlságosan általánosak, túl sok kibúvót adnak, túl tág a szöveg értelmezési szabadsága, ráadásul az elveket be nem tartókkal szemben semmiféle retorziót nem alkalmaznak.

Az elmúlt években mindhárom kezdeményező (a Google, a Yahoo! és a Microsoft) belement kisebb-nagyobb alkukba, leginkább a hatalmas kínai piacon – ez ügyek közül a legemlékezetesebb egy kínai újságíró esete, akit a Yahoo! által kiadott információk alapján tartóztattak le. De a Google (akiknek jelenleg még elhanyagolható a részesedése ezen a piacon) is kénytelen volt elszenvedni komoly támadásokat amiatt, hogy a kormány kérésére keresőjük csak cenzúrázott találatokat jelenít meg Kínában – Sergey Brin erre azt mondta annak idején, hogy a kínai embereknek egy cenzúrázott Google is jobb, mint ha nem lenne semmilyen.

Azóta történt

Előzmények