Ausztrália egyik vezető kriminológusa, a kiberbűnözés szakértője úgy véli, hogy igen sokat segítene az online bűncselekmények megelőzésében, ha az internethasználatot egyfajta „jogosítványhoz” kötnék – derül ki az ausztrál itnews interjújából.
Russel Smith már hosszú évek óta vezeti országában a kiberbűnözéssel kapcsolatos kutatásokat az Ausztrál Kriminológiai Intézetben, s mostani nyilatkozata apropója is az, hogy a szakma képviseletében egy munkatársával a múlt héten előadást tartottak a képviselőház távközlési bizottsága előtt, melyben az internetes bűnözés jelenlegi állapotáról, illetve az ellene való küzdelemről, a lehetséges megelőzésről beszéltek a képviselőknek.
Smith szerint a kezdők számára kiváló eszköz lenne a számítógép-felhasználói jogosítvány bevezetése (computer drivers licence), s példaként Európát hozta fel, ahol már felmerült ez a javaslat (talán az ICDL – International Computer Driving Licence – európai változatára gondolt – European Computer Driving Licence – az ECDL-re, bár ez csak nevében „jogosítvány”, valójában inkább szakképpzettséget igazoló oklevél). De nagy valószínűséggel nem csak egyszerű képzés lebeg a szakember szeme előtt (bár ennek szükségességéről már évek óta cikkezik, tanulmányokat ír), mivel a következőképp indokolta a „licence” bevezetését: „Jelenleg csak jogosítvánnyal vezethetünk autót, s az autók igen veszélyes gépek. A számítógépek is veszélyesek, mivel könnyen csalók áldozataivá válhatnak a felhasználók. Érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon nem kellene-e kötelező oktatást bevezetni azok számára, akik számítógépet használnak”. Smith szerint eddig az oktatás háttérbe szorult, hiába jött létre az ICDL ausztrál változata.
Smith nem fejtette ki részletesen, hogy pontosan mire is gondol, ám az kevéssé valószínű, hogy egy olyan megoldást javasolna, hogy – karikírozva – csak jogosítvánnyal a kézben lehetne felcsatlakozni az internetre, inkább azért lobbizik a politikusoknál, hogy legalább az alapfokú ismereteket nyújtó ICDL-vizsgát tegyék széles körűen kötelezővé. Az elgondolás mögé természetesen lehet erős érveket állítani (tanulmányaikban Smith és társai igen sokat foglalkoznak azzal, hogy milyen erősen építenek az „IT-tudatlanságra” a kiberbűnözők), ám ha arra gondolunk, hogy ma már az iskolák tanterveinek szerves része a számítástechnika, akkor inkább üzleti érdekek sejlenek fel a háttérben. Ha pedig mégsem, akkor kemény fába vágják a fejszéjüket, hiszen hogyan fogják rákényszeríteni az idősebb generációkat a kötelező tanfolyamok elvégzésére?
