Csöndben, halkan, de három nappal ezelőtt, február másodikán beköszöntött az internet új korszaka, a már régóta tervezett protokollváltás elkezdődött: az internet egészét felügyelő bizottság, az ICANN bejelentette, hogy megkezdték az átállást az IPv4-ről az IPv6-ra (az 5-ös verzió valójában ilyen formában sosem létezett, egy kísérleti jellegű, nem IP-alapú, valós idejű „stream” protokollként használták a szakemberek).

A váltásra azért volt szükség, mivel az internet robbanásszerű terjedése (különösen a mobilinternet címigénye) miatt a régi rendszer már nem képes kezelni a mérhetetlen mennyiségű új eszközt és felhasználót, így közel az az állapot (a növekedés jelenlegi tendenciáját figyelembe véve ezt 2012-re jósolják a szakemberek), hogy a 32 bites IPv4 kiadható címei elfogynak, tehát égető szükség mutatkozik egy sokkal nagyobb kapacitású rendszerre, s a tervek szerint a 128 bites IPv6 ezeket az igényeket messzemenően ki fogja elégíteni. Az IPv6 újdonsága lesz még az is, hogy például támogatja a titkosítást, így nem lesz szükség külön programokra. Ezen kívül az új rendszer támogatja a mobil eszközöket, valamint a folyamok (flow) kezelésére is tartalmaz egy áthidaló megoldást. Ám az az alapelv, hogy az IP-címeket nem gépekhez, hanem hálózati interfészekhez rendelik, nem változott meg, s egy interfésznek több címe is lehet, és ezt az új szolgáltatások ki is fogják használni.

E váltás jegyében hétfőn az internetes címeket menedzselő DNS (Domain Name System) gyökérszerverei (root servers) megkapták az új protokoll leírását, hogy a jövőben képesek legyenek ezt alkalmazni, s az előző protokoll konverzióját elvégezni. A váltás mozgatója természetesen az Egyesült Államokban található, a kormányzati szervek mellett egy nagy szolgáltató, a Verizon már komoly lépéseket tett az átállás érdekében, s a tervek szerint az év végére be fogják fejezni a 2004-ben kezdődött konverziós folyamatot, majd ezek után 2008-ban és 2009-ben a váltás eléri az ázsiai és az európai régiót is, de a teljes átállás egy évtizedet is igénybe vehet.

De a váltás nem lesz olcsó játék: előzetes becslések szerint 2025-ig a rendszer átállítása 25,4 milliárd dollárt fog felemészteni, amelyből körülbelül 1,4 milliárd az infrastruktúra fejlesztésére megy el, 23,3 milliárd viszont a felhasználókat terheli majd.